Tájgondozás és vidékfejlesztés kölcsönös egymásrautaltsága
Kulcsszavak:
tájgondozás, vidékfejlesztésAbsztrakt
A táj az élet tere, amelyben az ember és különböző élő szervezetek keresik az életük fenntartásához, az életük kibontakozásához szükséges környezeti feltételeket, kapcsolati rendszereket. Az élő szervezetek és az ember tevékenysége, a tájformáló természeti erők mellett, azokkal együtt alakítja a táj jellemzőit, karakterét. A tájképben, a táj szerkezetében, a táj elemei között fellelhető nyomok arról is tanúskodnak, hogy a változásokat előidéző folyamatok, vagy az előző generációk tevékenységei milyen értékekkel gyarapították, vagy milyen értékektől fosztották meg az emberiséget. Amennyiben életterünket fenn akarjuk tartani, illetve életkörülményeinket a vidéki térségekben is javítani kívánjuk, már nem elegendő elkülönülten kezelnünk a felmerülő gondokat, hanem együtt, táji szinten gondolkodva és együttműködve kell tennünk a víz, a talaj, a levegő, az élőhelyek és fajok, illetve a közösségek, a gazdálkodás hosszútávú életképességéért. Ezt a szerepet vállalják fel a tájgondozást és vidékfejlesztést vállukra vevő személyek és intézmények. Az ő számukra kívánunk támpontokat, bíztatást és megerősítést nyújtani rövid cikkünkkel.
Hivatkozások
Bosselman, Klaus, Engel, Ron and Taylor, Prue. (2008). Governance for Sustainability – Issues, Challenges, Successes. IUCN, Gland, Switzerland. XVI. 260 p.
Chaplin III., G.P. Kofinas and C. Folke (ads.). Springer, New York
Dancsokné Fóris Edina (2014), A táj megjelenítésének vizsgálata a hazai vidékfejlesztési dokumentumokban, Economica 2014. 3. szám, Szolnoki Főiskola, Szolnok
Folk C. Et al. (2009) Transformations in social-ecological systems. In: Principles of Ecosystem Stewardship: Resilience-Based natural Resource Management in a Changing World. F. S.
Folke et al. (2005) Adaptive governance of social-ecological systems, Annual Review of 23. Environmental and Resources 30: 441–473. https://doi.org/10.1146/annurev.energy.30.050504.144511
Gibson R.B. et al. (2005) Sustainability assessment: criteria, processes and applications. London, Earthscan
Gyulai I. (2012) A fenntartható fejlődés, Miskolc, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány
Hajnal A. (1987) Rejtett és fölfedezett nézetek és értékek a társadalmi-gazdasági tervezésben, in Hoppál M. és Szecskő T. (szerk.) Értékek és változások, Tömegkommunikációs Kutató Központ, Budapest
Magyarországi Natúrparkok Fejlesztési Koncepciója 2015–2030, egyeztetési anyag, 2015. december
Millenium Ecosystem Assessment 2005. Global Assessment Reports, Island Press
Molnár, Botos, Gyarmati, Pulovics (2004): A tájgazdálkodás eredményességének lehetséges indikátorai, Környezetértékelési Program
Rickström I. Et al. (2009) A safe operating space for humanity, in Nature, 461, 472–475. https://doi.org/10.1038/461472a
Szilvácsku Zs. (2012): A fenntarthatósági hatásvizsgálatok értékrendi alapjai és módszertani, intézményi szempontjai, doktori értekezés, BCE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola
Szilvácsku Zsolt (Szerk.) 2012: Közösségi Értékalapú Térségmenedzsment Útmutatója, BCE Tájtervezési és területfejlesztési Tanszék, Budapest
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2015 Szilvácsku Zsolt, Dancsokné Fóris Edina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
intézetigazgató: Dr. Fekete Albert
