A tájművészet hazai története
Kulcsszavak:
tájművészet, története, MagyaoroszágAbsztrakt
Az utóbbi években a tájművészet különböző formái (land art, public art, természetművészet etc.) egyre nagyobb teret hódítanak a világ számos országában, köztük Magyarországon is. Az elmúlt évtizedben hazánkban is egyre több felsőoktatási intézményben foglalkoznak ezzel a képzőművészeti irányzattal. Mindennek ellenére a hazai tájművészet története nagyon kevéssé dokumentált, a témáról részletes összefoglaló munka a mai napig nem jelent meg. Diplomatervemben ezt a hiányt kívántam pótolni, annak érdekében, hogy megtervezzem az első hazai tájművészeti parkrendszer kereteit. A továbbiakban a terv elméleti megalapozását szolgáló, tájépítészeti szempontú művészettörténeti kutatást mutatom be.
Hivatkozások
A szentendrei Bükkösp’Art tájművészeti park terve. 2014. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék. Konzulens: dr. Kabai Róbert.
Aknai Tamás (1995): A Pécsi Műhely. Jelenkor Kiadó, Pécs.
Balázs Péter (2008): Tér – táj – tűz. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola.
Balázs Péter (keramikus, Farkaskői Barlangok Alkotótelep alapító és vezető)
Báthoryné Nagy Ildikó Réka (tájépítész, TÁJÉK csoport tagja, landartkurzus-oktató)
Bischoff, Ulrich (1990): A nagy gesztustól a kis gesztusig. pp. 7-11. In: Erőforrások - Újraértelmezett elemek a művészetben. Jappe, Georg (szerk.). Műcsarnok és Műjégpálya, Budapest.
Deli Ágnes (2005): A táj és a tájművészet értelmezésének lehetőségei különböző nézőpontokból. Doktori értekezés. Magyar Képzőművészeti Egyetem.
Deli Ágnes (szobrász, Munkácsy-díjas)
Erőss István (2011): Természetművészet. Magánkiadás, Budapest.
Erőss István (é.n.): Analógiák a MAMŰ és a Yatoo csoport ’80-as évekbeli tevékenységében. Kézirat.
Erőss István (természetművész, Munkácsy-díjas, MAMÜ tagja, Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékén természetművész szakirány indítója)
Foster, Colin (szobrász, Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar dékán, landartkurzus-oktató)
Gaál Endre (üvegtervező)
Hegyi Lóránd (1991): Struktúraelvű és geometrikus művészet Magyarországon 1968–1980 között. Ars Hungarica XIX. 1: pp. 29-46
Horváth Ottó (szobrász, Farkaskői Barlangok Alkotótelep alapító és vezető)
Ifj. Ficzek Ferenc (2013): A Pécsi Műhely land-art törekvései urbánus környezetben. „Város a művészetben, művészet a városban” – Művészeti és tudományos konferencia. Kaposvári Egyetem Művészeti Kar. Kézirat.
Interjúalanyok névsora:
Jappe, Georg (1990): Terv és megvalósulás. pp. 1-6. In: Erőforrások - Újraértelmezett elemek a művészetben. Jappe, Georg (szerk.). Műcsarnok és Műjégpálya, Budapest.
Kondor Attila (festő)
Laki Eszter (grafikus)
Nemes Csaba (2010): A rendszerváltás utáni magyar művészet társadalmi-politikai szerepvállalása. Doktori értekezés. Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola.
Pál Péter (természetművész)
Pokorny Attila (szobrász, MAMÜ tagja)
Salamin Ferenc – Álmosdi Árpád (szerk., 2002): Visegrádi építésztáborok 1981-2001. AXIS Építésziroda, Budapest.
Sebők Zoltán (1996): Az új művészet fogalomtára 1945-től napjainkig. Orpheusz Kiadó, Budapest.
Sturcz János (1994): Természetesen… Magyarországon. Természeti anyagok, energiák és helyszínek használata a magyar művészetben 1970-től napjainkig. In: Természetesen. Természet és művészet Közép-Európában. Katalógus. Bálványos Anna – Bárd Johanna (szerk.) Ernst Múzeum, Budapest.
Szombathy Bálint (2010): Tájértelmezések Tolcsván. A Land Art Művésztelep tizenkét éve. Zempléni Múzsa X. 3.: pp. 53-56.
Szombathy Bálint (képzőművész, író, műkritikus, MAMÜ tagja, Bosch+Bosch tagja)
TÁJÉK (é.n.): Arspoétika. [online] http://www.leptek.hu/index.php?option=com_leptekmunkak&view=leptekmunkak&kategoria=10&munka=53&Itemid=13 [letöltés: 2015. január 27.]
Weilacher, Udo (1999): Between Landscape Architecture and Land Art. Birkhäuser, Basel-Berlin-Boston.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Kató Eszter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
