A Városliget 200 éve - térszerkezeti és parkhasználati változások egy városi park életében

Szerzők

  • Szilágyi Kinga Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
  • Kanczlerné Veréb Mária Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.33.5694

Kulcsszavak:

városi parkok

Absztrakt

A városi parkok több évszázados történetük során folyamatosan változtak, a társadalmi megbízatás jellegétől, a kertművészeti stílus és formakincs módosulásától, a gazdasági adottságoktól, az általános viselkedési normáktól és a használati igényektől, elvárásoktól függően. A parkok látogatása, használata, a rekreációs szokások szintén koronként és régiónként mások és mások.  De vajon vannak-e örök, változatlan értékek a városi parkok által nyújtott közjóléti szolgáltatások terén? Értéknek tekinthető-e a mai rohanó, technicizált, digitális világunkban az a szellemiség, ami a közpark mozgalmat a 18. század végén életre hívta? A polgárosodás, a gyors városfejlődés, az ipari forradalom, és a romló életkörülmények és környezetminőség szorításában megszülető gondolat: a városi lakosságot a főúri parkok luxusával ellátni és felemelni kívánó hirschfeldi koncepció2 szerte Európában értő fülekre talált. A közkertek (Volksgarten), a városi parkok és általában a közhasználatú városi zöld- és szabadterek – jó két évszázados fejlődéstörténetükkel – mára az élhető város alapvető kritériumait jelentik. 

Szerző életrajzok

  • Szilágyi Kinga, Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

    egyetemi tanár 

    e-mail: szilagyi.kinga@uni-corvinus.hu

  • Kanczlerné Veréb Mária, Budapesti Corvinus Egyetem, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

    tanársegéd

    tájépítészmérnök

    e-mail: maria.vereb@uni-corvinus.hu

Hivatkozások

A 2013. évi CCXLII. Tv. a Városliget megújításáról és fejlesztéséről (2013.XII.23)

Sckell, Friedrich Ludwig von: Beiträge zur Bildenden Gartenkunst. München, 1818;

Bugár-Mészáros Károly: A két pesti körönd története. Örökség. 2008.10.sz. p.5.

C.L. Hirschfeld: Theory der Gartenkunst. In: Heinrich Nebbien: Ungarns Folksgarten der Königlichen Frey-Stadt Pesth (1816). Herausgegeben und bearbetet von Dorothee Nehring. Veröffentlichungen des FinnischUngarischen Seminars an der Universität München. München 1981

Heinrich Nebbien: Ungarns Folksgarten der Königlichen Frey-Stadt Pesth (1816) Heraugegeben und bearbetet von Dorothee Nehring; Veröffentlichungen des Finnisch-Ungarischen Seminars an der Universität München, München 1981

Nehring, Dorothee: The landscape architect, Christian Heinrich Nebbien, and his design for the Municpal Park in Budapest. Journal of Garden History, vol.5. no.3. p.261

Pückler-Muskau, Hermann von herceg: Andeutungen über Landschaftsgärtnerei, 1834.

Radó Dezső: Budapesti parkok és terek. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. 1985 p.25.

Letöltések

Megjelent

2014-02-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A Városliget 200 éve - térszerkezeti és parkhasználati változások egy városi park életében. (2014). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 33, 20-45. https://doi.org/10.36249/4d.33.5694

Hasonló cikkek

21-30 a 77-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.