Gyermekbarát városi szabadterek

A gyermekbarát szabadtér jelentése és szempontjainak érvényesítési lehetősége Magyarországon

Absztrakt

A városi szabadterek tervezésében világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a gyermekek nézőpontja. Habár a gyerekek fejlődésére igen nagy hatást gyakorol a szűkebb és tágabb környezet, amelyben felnőnek, mégis legtöbbször igen kevés lehetőségük van – vagy egyáltalán nincs lehetőségük – beleszólni vagy meghatározni annak alakítását. A felnövekvő generáció környezethez, városi tájhoz, szabadterekhez való kötődése alapvető fontosságú egy felelősségteljes és fenntartható jövő megalapozásához. Jelen tanulmány röviden áttekinti a városi környezet szerepét a gyerekek életében, különös tekintettel a szabadtéren végzett játékos tevékenységekre. A városi környezet a gyerekek számára alapjaiban változott meg a motorizáció megjelenésével: a köztéri szabad játék egyre inkább az intézményi, kontrollált területekre szorult vissza. A gyermekek szabadtéri játéklehetőségei egyre csökkennek, „szabványosodnak”. A napjainkban egyre hangsúlyosabban megjelenő gyermekbarát városok eszméje ezt a negatív folyamatot igyekszik kompenzálni. Szerte a világban számos kutatás és kezdeményezés foglalkozik a témával. Tanulmányunk a jelenleg érvényben lévő két fő várostervezési irányelvet mutatja be, értelmezi. Egyik a gyermekek számára dedikált városi helyek mennyiségének növelése, minőségének javítása: itt fontos a standardizáció, olyan új szabályok, szakmai iránymutatások meghatározása, amelyeket be lehet tartatni. A másik irányvonal azoknak a folyamatoknak a koordinálása, amelyek a városi szabadterek általános minőségének javítását, gyermek-kompatibilisebbé tételét tűzte ki célul. Ez utóbbi a fiatalok bevonását szorgalmazza a tervezésbe és a városi szabadtérhálózat általános fejlesztésére, játszhatóbbá tételére teszi a hangsúlyt. A kutatás a gyermekbarát város elméletének különböző gyakorlati stratégiáit is értékeli, értelmezi. Megvizsgálja, hogy milyen elvek alakítják a gyerekbarát városokat, majd a széleskörű áttekintés után magyarországi kontextusba helyezi az elméleteket. A hazai környezetpszichológiai publikációkból kiindulva azonosítja a városi términtázatban a gyerekek fejlődésének szempontjából legfontosabb helyszíneket, amelyeknek a sűrűsödésében kiemelten fontos figyelembe venni a tervezés során a gyerekbarát szempontokat. A metodika illusztrálásához a cikkben a mintaterület Budapest. Azok a városi szabadterek, amelyek előtérbe helyezik a gyerekek szempontjait biztonságosabbak, izgalmasabbak és aktívabbak. A gyerekek jelenléte a városi szabad tereken a szülők szocializációját is segíti, növeli a közösségi interakciókat, ezért szociális katalizátornak tekinthetők a városi környezetben. Ami a gyermekek számára érdekes, az a felnőtteknek is az – gyermekbarát városi szabadterek tervezésénél fő szempont a kreativitás, a megszokott sémáktól való elszakadás. A gyerekek valódi mércéi az élhető és szerethető városoknak, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a gyerekek szempontjai hangsúlyosabban megjelenjenek a városi szabadterek tervezésében. Ennek érvényesítésére keresi a kutatás a lehetőségeket a magyar településfejlesztési környezetet meghatározó tervtípusok és jogi eszközkészlet elemzésével. Ennek során a rendszerszemlélet és a részvételi tervezés kettőségének fontosságára hívja föl a figyelmet, hiszen ezekkel a módszerekkel érhető el egyszerre minőségi és mennyiségi fejlesztés.