Családi diskurzusok szókészlet- és mondattani elemzése

Albertné Herbst Mária (1992): A társalgáselemzésről. In. Magyartanítás. 1992. 2-3. sz.

Banczerowski Janusz (2000): a szövegkezdő metainformációs mondatok struktúrájáról és funkcióiról. In. Magyar Nyelvőr. 124. évf. 4. sz. 423–430.

Deme László (1971): Mondatszerkezeti sajátságok gyakorisági vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Bp.

Deme László (1978): Közéletiség, beszédmód, nyelvi műveltség. Kossuth Könyvkiadó, Bp.

Fábricz Károly (1988): A beszélt nyelvi szövegalkotás kérdéséhez. In. Beszélt nyelvi tanulmányok. Szerk. Kontra Miklós. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp. 76–90.

Keszler Borbála (1983): Kötetlen beszélgetések mondat- és szövegtani vizsgálata. In. Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Szerk. Rácz E. és Szathmári I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 164–202.

Kontra Miklós (1990): A budapesti köznyelvi vizsgálatokról. In. Élőnyelvi tanulmányok. Szerk. Balogh L. és Kontra M. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp. 3–9.

Németh T. Enikő (1996): A szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolása. Akadémiai Kiadó, Bp.

P. Lakatos Ilona (1990): Szerkezetkeveredés az élő nyelvben. In. Élőnyelvi tanulmányok. Szerk. Balogh L. és Kontra M. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp. 189–200.

Pólya Katalin (1999): A megszólítások mondattanáról. In. Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Szerk. Kugler Nóra és Lengyel Klára. ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Bp. 262–265.

Szathmári István és Várkonyi Imre (szerk.) (1979): A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. Tankönyvkiadó, Bp.

Szalamin Edit (1988): Az ún. témaismétlő névmások kérdéséhez. In. Beszélt nyelvi tanulmányok. Szerk. Kontra Miklós. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp. 90–102.

Szikszainé Nagy Irma (1999): Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Bp.

Wacha Imre (1988): Élőnyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak szintaktikai vizsgálati szempontjaihoz (A gazdagréti kábeltelevízió élőnyelvi felvételei alapján). In. Beszélt nyelvi tanulmányok. Szerk. Kontra Miklós. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp. 102–159.