Main Streams of Defence Mechanisms Nowadays and its Origins in the Work of Sigmund Freud and Anna Freud
Abstract
In the clinical, theoretical and metapsychologic studies of S. Freud we review his basic concepts about four types of anxiety and most important defence mechanisms which play role in psychoneurotic illnesses and development of character (conversion, repression, negation, sublimation, reaction formation, displacement, projection, identification, substitution, regression). Studying two fundamental books of Anna Freud (The ego and mechanisms of defense, Normality and pathology in childhood) we show the viewpoints, which she used for classification of defences. She described former (post - Oedipal), adolescent defences: ego-systole, identification with aggressor, altruism, asceticism, and intellectualization. In these papers she wrote much more valuable remarks to handling defences in psychotherapy. At the end of our study we list the main directions of assessment defences in contemporary psychology.
References
Barkóczi I., Séra L., Komlósi A. (1983): A nagyagyféltekék funkcionális asszimmetriája, a küszöbalatti percepció és egyes elhárítómechanizmusok kapcsolata különböző kísérleti helyzetekben. Pszichológia 3. évf.: 175–204.
Bibring, G., Dwyer, T., Huntington, D, S., Valenstein, A. F. (1961): A Study of The Psychological Processes in Pregnancy and the Earliest Mother-Child Relationship. The Psychoanalytic Study of The Child, 16: 9–72. doi: https://doi.org/10.1080/00797308.1961.11823197
Blum, G.S. (1950): The Blacky Pictures: a technique for the exploration of personality dynamics. The Psychological Corporation, New York.
Bond, M. P., Vaillant, J. S. (1986): An Empirical Study of the Relationship Between Diagnosis and Defense Style. Arch, of General Psychiatry, Vol. 43. March.: 285–288. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1986.01800030103012
Bond, M. Gardner, S. T., Christian, J., Sigal, J. J. (1983): Empirical Study of Self-rated Defense Styles. Arch, of Gen. Psychiatry 40. (3): 333–338. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1983.01790030103013
Bowlby, J. (1980): Attachment and Loss. Vol. VII. Separation Anxiety and Anger. Hogarth Press and The Institute of Psychoanalysis, London.
Cramer, P. (1979): Defense mechanisms in adolescence. Developmental Psychology. 15.: 476–477. doi: https://doi.org/10.1037/h0078084
Cramer, P. (1988): The Defense Mechanisms Inventory: A review of research and discussion of the scales. J. ofPersonality Assessment Vol. 52.: 142–164. doi: https://doi.org/10.1207/s15327752jpa5201_13
Cramer, P. (1991): The Development of Defense Mechanisms. Springer-Verlag. doi: https://doi.org/10.1007/978-1-4613-9025-1
Cramer, P. (1998): Coping and Defense Mechanisms: What’s the Difference? Journal of Personality Vol. 66. 6.: 919–946. doi: https://doi.org/10.1111/1467-6494.00037
Csuhái Cs. K. (1993): Az acting out pszichoanalitikus értelmezésének alakulása. Pszichoterápia II. évf. 4. sz. 211–224.
Davis, P. J., Swartz, G. E. (1987): Repression and the inaccessibility of affective memories. J. of Pers. And Soc. Psychol. Vol. 52.: 155–162. doi: https://doi.org/10.1037//0022-3514.52.1.155
Erikson, E. H. (1950): Growth and Crises of the „Healthy Personality”. NY
Erős F.-Martin L. (szerk.): Sigmund Freud művei II. köt. Klinikai esettanulmányok I. Cserépfalvi Kiadása, Budapest.
Erős F. (szerk.) (1995): Tömegpszichológia, Társadalomlélektani írások. Sigmund Freud művei V. köt. Cserépfalvi Kiadó, Budapest.
Erős F. (szerk.) (1997): Ösztönök és ösztönsorsok, Sigmund Freud Művei VI. Filum Kiadás.
Erős F. (szerk.) (1998): Sigmund Freud művei VII. köt. Klinikai esettanulmányok II. Filum Kiadás.
Erskine, R. G. (1988): Ego Structure, Intrapsychic Function, and Defense Mechanisms: A Commentary on Eric Berne’s Original Theoretical Concepts. Transactional Analysis Journal, Vol. 18. No. 1.: 6–14. doi: https://doi.org/10.1177/036215378801800104
Erskine, R. G., Clarkson, P., Goulding, R. L., Groder, M., Moiso, C. (1988): Ego State Theory: Definitions, Descriptions, And Points Of View. Transactional Analysis Journal, Vol. 18. No. 1.: 15–19. doi: https://doi.org/10.1177/036215378801800103
Festinger, L. (1960): A kognitív disszonancia elmélete. In.: Hunyadi Gy. (szerk): Szociálpszichológia. 75–83. Gondolat Kiadó, Budapest.
Freud, A. (1936): Das Ichund die Abwehrmechanismen (1937) The Ego and Mechanisms of Defence. Hogarth Press, London. Az én és az elhárító mechanizmusok Párbeszéd Könyvek, Budapest, 1994.
Freud, A. (1973): Normality and Pathology in Childhood, Penguin Books. Normalitás és patológia a gyermekkorban. Animula Kiadó, Budapest, 1993.
Freud, A. (1978): Azonosulás a támadóval. In.: Zrinszky L. (szerk.): Magatartásminták - azonosulás. Gondolat Kiadó, Budapest.
Freud, S. (1894): The Neuro-Psychoses of Defense. In: Strachey, J. (Ed. and Trans.) The standard edition of the complete works of Sigmund Freud, Vol. 3: 43–61. Hogarth Press, London, 1966.
Freud, S. (1895): Obsessions and Phobias: Their Psychical Mechanisms and Their Aetiology. In. Standard Edition, 3: 71–82.
Freud, S. (1896): Further remarks on neuro-psychoses of defense. In: Strachey, J. (Ed. and Trans.) The standard edition of the complete works of Sigmund Freud, Vol. 3: 161–185. Hogarth Press, London, 1966.
Freud, S. (1898): The Psychical Mechanisms of Forgetfulness. In. Standard Ed. 3: 261–285.
Freud, S. (1900): Álomfejtés. Gondolat Kiadó, Budapest, 1992.
Freud, S. (1901): Amindennapi élet pszichopatológiája. Bibliotheca, Budapest, 1958.
Freud, S. (1905): A vicc és viszonya a tudattalanhoz. In. Buda B. (szerk.): Freud: Esszék. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982.
Freud, S. (1908): A költő és a fantáziaműködés. In: Halász L. (szerk.): Művészetpszichológia. 193–200. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983.
Freud, S. (1910): Leonardo a Vinci egy gyermekkori emléke. Buda B. (szerk.): Freud: Esszék. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982.
Freud, S. (1914): Totem és tabu. In: Erős F.-Martin L. (szerk.): Tömegpszichológia, Társadalomlélektani írások. Sigmund Freud művei V. köt.: 23–157. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1995.
Freud, S. (1915a): Repression. In: Strachey, J. (ed. and trans.) The standard edition of the complete works of Sigmund Freud, Vol.14: 141–158. Hogarth Press, London, 1957.
Magyarul: Az elfojtás. In: Erős F. (szerk.): Ösztönök és ösztönsorsok, Sigmund Freud Művei. VIL: 63–76. Filum Kiadás, 1997.
Freud, S. (1915b): A tudattalan. In: Erős F. (szerk.): Ösztönök és ösztönsorsok, Sigmund Freud Művei. VIL: 63–76. Filum Kiadás, 1997.
Freud, S. (1915c): Három értekezés a szexualitás elméletéről. Dick Manó Kiadása, Budapest; Könyvjelző Kiadó, Nyíregyháza, 1992.
Freud, S. (1917a): Ellenállás és elfojtás. In: Bevezetés a Pszichoanalízisbe. 235–247. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.
Freud, S. (1917b): A fejlődés és a visszaesés (regresszió) szempontjai - kóroktan. In: Bevezetés a pszichoanalízisbe. 278–292. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.
Freud, S. (1917c): A szorongás. In.: Bevezetés a pszichoanalízisbe. 320–335. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986.
Freud, S. (1921): Tömegpszichológia és én-analízis. In.: Erős F. (szerk.): Tömegpszichológia, Társadalomlélektani írások. Sigmund Freud művei V. köt. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1995.
Freud, S. (1922): Féltékenység, paranoia, homoszexualitás. Some Neurotic Mechanisms in Jealousy, Paranoia and Homosexuality. Standard Edition, 18: 221–232.
Freud, S. (1923): Az ősvalami és az én. Hatágú Síp Alapítvány, 1991; In: Buda B. (szerk.): A pszichoanalízis és modem irányzatai Gondolat Kiadó, Budapest, 1971.
Freud, S. (1925): A tagadás. In: Erős F. (szerk.): Sigmund Freud Művei VIL 145–150. Filum Kiadás, 1997.
Gacono, C. B., Meloy, J. R. (1988): The Relationship Between Cognitive Style and Defensive Process in The Psychopath. Criminal Justice and Behavior Vol. 15/4.: 472–483. doi: https://doi.org/10.1177/0093854888015004004
Gerő Zs. (1987): A szublimáció elmélete Freud, Hartmann, Kris művei alapján. Magyar Pszichiátriai Társaság Pszichoterápiás Szekció, Pszichoanalitikus Munkacsoport, Budapest.
Gleser, I. C., Ihilevich, D. (1969): An objective instrument for measuring defense mechanisms. J. of Consulting and Clinical Psychol. 33/1.: 51–60. doi: https://doi.org/10.1037/h0027381
Goldstein, W. N. (1991): The Clarification of Projective Identification. American Journal of Psychiatry. Vol. 148:2: 153–161.
Gur, R. E., Gur, R. C. (1975): Defense mechanisms, psychosomatic symptomatology and conjugate lateral eye movements. J. of Consulting and Clinical Psychology Vol. 43.: 416–420. doi: https://doi.org/10.1037/h0076707
Haan, N. (1977): Coping and Defending. Processes of Self Environment organization, Academic Press, NY.
Haan, N. (1993): The Assessment of Coping, Defense, and Stress. In.: Goldberger, L. - Breznitz, S. (Eds.): Handbook of Stress. Theoretical and Clinical Aspects. The Free Press, New York.
Halpern, J. (1977): Projection: A test of the psychoanalytic hypothesis. J. of Abnormal Psychol. Vol. 86. 536–542. doi: https://doi.org/10.1037//0021-843X.86.5.536
Harder, D. W. (1984): Character Style of The Defensively High Self-Esteem Man. J. Clin. Psych. Vol. 40 (1): 26–35. doi: https://doi.org/10.1002/1097-4679(198401)40:1<26::AID-JCLP2270400105>3.0.CO;2-9
Heilbrun, A. B., Pepe, V. (1985): Awareness of cognitive defences and stress management. British Joum. Of Medical Psychol. Vol. 58.: 9–17. doi: https://doi.org/10.1111/j.2044-8341.1985.tb02609.x
Hermann I. (1988): A pszichoanalízis, mint módszer, Gondolat Kiadó, Budapest.
Juni, S., Yanishefsky, D. (1983): Defensive Style: State or Trait? Journal of Personality Assessment. 47. 5.: 537–538. doi: https://doi.org/10.1207/s15327752jpa4705_15
Kállai J., Kóczán Gy., Martin L. (1993): Pániktünetek és az én védelmét szolgáló mechanizmusok kapcsolata, Magyar Pszichológiai Szemle XLVIII-XLIX.: 430–444.
Kernberg, 0. (1957): Borderline szindróma és patológiás nárcizmus. Kapocs Kiadó, 1990.
Kipper, L., Blaya, C., Teruchkin, B., Heldt, E., Isolan, L., Mezzomo, K., Bond, M., Manfro, G. G. (2004): Brazilian patients with panic disorder: the use of defense mechanisms and their association with severity. J. Nerv. Ment Dis. 192 (1): 58–64. doi: https://doi.org/10.1097/01.nmd.0000106001.84359.0f
Kragh, U. (1969): Manual till DMT (Manual for DMT). Testförlaget AB. Scandin, Stockholm.
Kreitler, H., Kreitler, S. (1972): The Cognitive Determinants of Defensive Behaviour. Br. J. Soc. Clin. Psychol. (2): 359–372. doi: https://doi.org/10.1111/j.2044-8260.1972.tb00827.x
Leigh, H., Reiser, M. F. (1982): A general systems taxonomy for psychological defence mechanisms. Journal of Personality Research, Vol. 26. No. 1.: 77–81. doi: https://doi.org/10.1016/0022-3999(82)90066-6
Lewin, K. (1941): Regresszió, retrogresszió és fejlődés In.: A mezőelmélet a társadalomtudományban 215–271. Gondolat Kiadó, Budapest, 1972.
Martin L. (2002a): Autodestruktivitás és kreativitás. Előadás. Magyar Pszichiátriai Társaság V. Nemzeti Kongresszusa 2002. március 20-23. Budapest Absztr.: 172.
Martin L. (2002b): Azonosságok és nemi különbségek az autodestruktivitás és a kontrollhelyszférák kapcsolatában. Előadás. Magyar Pszichiátriai Társaság V. Nemzeti Kongresszusa, 2002. március 20-23. Budapest Absztr.: 173.
Martin L. (2003): Pszichometriai és klinikai vizsgálatok a Defense Mechanisms Inventory alkalmazásának megalapozásához és fejlesztéséhez. Psychiatria Hungarica 18. évf. 3.: 164–180.
Martin L. (2005a): Elhárítás - megküzdés - lelki egészség. Előadás Magyar Pszichiátriai Társaság XII. Vándorgyűlése 2005. január 26-29. Psychiatria Hungarica Supplementum, Budapest. 86.
Martin L. (2005b): Énvédő mechanizmusok személyiség- és klinikai pszichológiai empirikus vizsgálatairól. PhD Értekezés. PTE BTK Pszichológia Doktori Iskola.
Matolcsi Á. (1996): A szublimáció fogalmának jelentésbeli módosulása az analitikus pszichológiában. Pszichoterápia, V. évf. 1: 33–40.
Miller, L. (1986): Is Alexithymia a Disconnexion Syndrome? Int’l. Psychiatry in Medicine Vol. 16 (3): 199–209. doi: https://doi.org/10.2190/DAE0-EWPX-R7D6-LFNY
Osgood, Ch. (1960): Cognitive dynamics in the conduct of Human Affairs. Kognitív dinamika az emberi ügyek irányításában In.: Hunyadi Gy. (szerk.) Szociálpszichológia 84–115. Gondolat Kiadó, Budapest, 1973.
Perry, J. C., Kardos M. E., Pagano C. J. (1993): The study of defenses in psychotherapy using the Defense Mechanisms Rating Scales (DMRS). In: The Concept of Defense Mechanisms in Contemporary Psychology: Theoretical Research and Clinical Perspectives. Ed: Hentschel, U. Ehlers, W. NY Springer. doi: https://doi.org/10.1007/978-1-4613-8303-1_8
Plutchik, R., Kellerman, H., Conte, H. R.( 1979): A Structural Theory of Ego Defenses and Emotions. In: Emotions is Personality and Psychopathology. Ed.: Izard, C. Plenum Press. NY and London. doi: https://doi.org/10.1007/978-1-4613-2892-6_9
Pollock, Ch., Andrews, G. (1989): Defense Styles Associated With Specific Anxiety Disorders. Am. J. of Psychiatry. Vol. 146. 11.: 1500–1502. doi: https://doi.org/10.1176/ajp.146.11.1500
Reich, W. (1933): Charakteranalysis: Technik und Grundlangen für Studierende und Praktizierende. Analytiker, Wien. doi: https://doi.org/10.1097/00005053-193409000-00061
Rudas J. (1984): Védekező mechanizmusok. In.: Uő. (szerk.): Önismereti csoportok. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest. 65–86.
Sandel, A., Alcorn, J. D. (1980): Individual Hemisphericity and Maladaptive Behaviors. J. of Abnormal Psychology, Vol. 89. (3): 514–517. doi: https://doi.org/10.1037/0021-843X.89.3.514
Snarey, J., Vaillant, G. E. (1985): How lover and working class youth become middle class adults: The contribution of ego defense mechanisms upward social mobility. Child Development Vol. 56.: 899–910. doi: https://doi.org/10.2307/1130102
Spiegel, D. (1986): Dissociating Damage. J. of. Clinical Hypnosis Vol. 29 (2): 123–131. doi: https://doi.org/10.1080/00029157.1986.10402695
Spinhoven, P., Kooiman, C. G. (1997): Defense Style in Depressed and Anxious Psychiatric Outpatients: An Explorative Study. J. of Nervous and Mental Disease Vol. 185- No 2.: 87–94. doi: https://doi.org/10.1097/00005053-199702000-00004
Steffens, W., Káchele, H.(1988): Abwehr und Bevaltigung - Vorchláge zu einer integrativen Sichtweise. Psychotherapie - Psychosomatic - Medizinische Psychologic. Vol: 38. (1): 3–7.
Steiner, H., Araujo, K. B., Koopman, C. (2001): The Response Evaluation Measure (REM-71): A New Instrument for the Measurement of Defenses in Adults and Adolescents. American Journal of Psychiatry 158 (3): 467–473. doi: https://doi.org/10.1176/appi.ajp.158.3.467
Tauschke, E., Helmes, E., Merskey, H. (1991): Evidence, that defence mechanisms are more related to personality than to symptoms. British Journal of Medical Psychology. Vol. 64.: 137–146. doi: https://doi.org/10.1111/j.2044-8341.1991.tb01651.x
Thomá, H., Kachele, H. (1987): A pszichoanalitikus terápia tankönyve, 1-2 köt. MIÉT Pszichoterápiás Munkacsoportja, Budapest.
Vaillant, G. E. (1971): Theoretical Hierarchy of Adaptive Ego Mechanisms. Archives of General Psychiatry. Vol.24. Feb.: 107–118. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1971.01750080011003
Vaillant, G. E. (1983): Childhood Environment and Maturity of Defense Mechanisms. In.: Human Development - An Interactional Perspective. Ed.: Magnusson , D.-Allen, V. L. Academic Press, NY. 343–352.
Vaillant, G. E. (1994): Ego Mechanisms of Defense and Personality Psychopathology. Journal of Abnormal Psychology. Vol. 103. February No 1.: 44–50. doi: https://doi.org/10.1037//0021-843X.103.1.44
Vaillant, G. E., Bond, M., Vaillant, C. (1986): An Empirically Validated Hierarchy of Defense Mechanisms. Arch. Gen. Psych. Vol. 43. Aug.: 786–794. doi: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1986.01800080072010
Vas J., Varga G., Komáromi L.-né , Borbély T. (2001): Néhány gondolat kórházi pszichoterápiás stábok védekező és megküzdő stratégiáiról. Pszichoterápia X. évf. 2. sz.: 109–122.
Wallerstein, R. S. (1967): Development and Metapsychology of The Defense Organization ofThe Ego. Joum. of Am. Psychoanal. Assoc. Vol. 15. (1): 130–149. doi: https://doi.org/10.1177/000306516701500105
Weinstock, A. (1967): A longitudinal study of social class and defense. J. of. Consulting Psychol. Vol. 31.: 539–541. doi: https://doi.org/10.1037/h0024993
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2009 Martin László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
