Parents Nowadays

Authors

  • Judit Podráczky Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár
  • Ágnes Nyitrai Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2015.1-2.25

Abstract

There have been significant changes in strengthening the relationship with the parents, helping to involve parents and supporting parental competencies. In spite of this, pedagogues often notice lack of interest from parents however the help received from pedagogues is not considered sufficient by the parents. To achieve some improvements regarding this situation, it would be necessary to know more about the pedagogues’ opinion on the parents’ educational habits as these concepts have deep impacts on the cooperation between pedagogues and parents. During our pilot investigation we have spoken with kindergarten and early childhood educators about their opinion on the relationship of children to tales/ picture books/ media, how they see their own role in this, their possibilities and their cooperation with parents. During the interviews we got a clear picture on some elements of the parents’ image of the pedagogues. We would like to present some parts of it in our paper.

References

A 3/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

Balogh et al. (2012): A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai. Módszertani levél. Szociális füzetek. Budapest : Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, 2012. 96 p.

Bakonyi Anna (2012): A Biztos Kezdet Óvodai Program szakmai koncepciója. Budapest : Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. [2015. 02. 10.] < URL: http://www.educatio.hu/bin/content/tamop311/download/tamop_ Szakmai.koncepció.pdf

Berta Ferenc et al. (é.n.): Szülők. Módszertani ajánlások a szülőkkel való együttműködéshez a Biztos Kezdet program munkatársai számára. Módszertani kézikönyv 2. kötet. Budapest : SZMI – Gyerekesély Projekt. [2015. 02. 15.]

Bus, A. G. (2002): Joint caregiver-child storybook reading: A route to literacy development. In: Neuman, S. B.; Dickinson, D. K. (szerk.): Handbook of early literacy research. New York : The Guilford Press, 2002. 179–191.

F. Lassú Zsuzsa (szerk. 2011): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. Kézikönyv pedagógusoknak. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 209. p.

F. Lassú Zsuzsa – Perlusz Andrea – Marton Eszter (2012): Elvek és gyakorlatok. Példaértékű kezdeményezések Magyarországon a család és az intézmény kapcsolatának, a szülők bevonódásának támogatására. In: Podráczky Judit (szerk.): Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 85−103. p.

Gordon Győri János – Németh Szilvia – Cs. Czachesz Erzsébet (2014): Tanárok interkulturális nézetei és szülőkkel való együttműködési gyakorlata. In: Neveléstudomány, 2014 2. évf. 2. sz. 39−50. p. [2015. 02. 10.] < URL: http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/archivum/2014-2/

Hegedűs Judit – Podráczky Judit (2012): Fókuszcsoportos beszélgetések a közoktatási intézmény és a család kapcsolatáról – első reflexiók a kutatás kapcsán. In: Podráczky Judit (szerk.): Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 105−125. p.

Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2014): Az iskolakép változatai és változásai. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 112 p.

Kósáné Ormai Vera – Horányi Annabella (2006): Mi, pedagógusok. Budapest : Flaccus Kiadó, 2006. 288 p.

Nagy József (1980): 5–6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1980. 343 p.

Nyitrai Ágnes (1995): A mese, a vers és a képeskönyv szerepe a bölcsődés gyermekek életében és fejlődésében. Bölcsészdoktori értekezés. Kézirat. Szeged : JATE. 1995. 194 p.

Nyitrai Ágnes (2009): A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In: Nagy József (szerk.): Fejlesztés mesékkel. Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4–8 éves korban. Szeged : Mozaik Kiadó, 2009. 9−32. p.

Podráczky Judit (2012): „Érdektelen szülők”, különböző nézőpontok. In: Podráczky Judit (szerk.): Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 125−143. p.

Réger Zita (1990): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1990. 188 p.

Rodriguez, E. T.–Tamis LeMonda, C. S–Spellmann, M. E–Pan, B. A.–Raikes, H–Lugo-Gil, J.–Luze, G. (2003): The formative role of home literacy experiences across the first three years of life in children from low-income families. In: Journal of Applied Developmental Psychology, 2009. vol. 30 no. 6. 677−694. p. doi: https://doi.org/10.1016/j.appdev.2009.01.003

Rónainé Falusi Mária–Németh Margit–Stróbl Mária–Dr. Szegedi Judit (1993): Bölcsődei gondozónők újszerű kapcsolata szülőkkel. In: Gyermekgyógyászat, 1993. 4. évf. 2. sz. 44–58. p.

Szinger Veronika (2007): Kivárás és bontakozó írásbeliség – Hagyomány és újszerűség az óvodai írás- és olvasás előkészítésben. In: Könyv és Nevelés, 2007. 9. évf. 1. sz. 70−85. p.

Zóka Katalin (2007): Varázseszközök az óvodában. Érzelmi, erkölcsi kompetenciák alakítása játékkal, verssel, mesével. A világ befogadásának elérhetősége. 7. Budapest : SuliNova KhT. 49 p.

Published

2015-06-28

Issue

Section

Training and Practice

How to Cite

Parents Nowadays. (2015). Training and Practice : Journal of Educational Sciences, 13(1-2), 359-373. https://doi.org/10.17165/TP.2015.1-2.25