The teachers’ professional self-assessment in the mirror of a qualitative content analysis

Authors

  • Ida Zagyváné Szűcs Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.16

Abstract

The concepts of self-reflexion and self-assessment have become the key elements of the teachers’ professional development in Hungary with the introduction of the Teachers’ Career Model. The concepts are new for most of the Hungarian teachers. Therefore, our research is addressed to clarify what the teachers mean by these two notions and whether they apply them in their everyday professional life. In the frame of the qualitative research paradigm, we made half-structured interviews with six teachers with a wide scope of professional background. We conducted qualitative content analysis applying the Step by step model by Philipp Mayring. The results of our investigation show that self-assessment is constantly present in the teachers’ professional life. Furthermore, we could identify some specific categories to construct the concept of self-assessment. The results of our research will be used to work out the measuring tool of a wider scale quantitative research within a nested research pattern.

Author Biography

  • Ida Zagyváné Szűcs, Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskola

    szida5@gmail.com

References

Andrade, H. L., (2010). Students as the Definitive Source of Formative Assessment: Academic Self-Assessment and the Self-Regulation of Learning, Northeastern Educational Research Association, Annual Conference, 2010.10.20. [online] http://digitalcommons.uconn.edu/nera_2010/25 [2017. június 10.]

Andrade, H. ‒ Du, Y. (2007). Student responses to criteria-referenced self-Assessment. Assessment and Evaluation in Higher Education, Vol. 32. Issue 2. pp. 159‒181. DOI: https://doi.org/10.1080/02602930600801928

Athanasou, J. A. (2005). Self-evaluations in adult education and training, Australian Journal of Adult Learning, Vol. 45. Issue 3. pp. 290‒303. [online] http://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ797616.pdf [2017. január 12.]

Borko, H. ‒ Putnam, R. T. (1995). Expanding a teacher’s knowledge base: a cognitive psychological perspective on professional development, In: Guskey, T. R. és Huberman, M. (Eds), Professinal development in education: new paradigms and practices, (pp. 35‒65) New York: Teachers College Press.

Cochran-Smith, M. ‒ Lytle, S. L. (2001). Beyond ceratinty: taking an iquiry In: Lieberman, A. – Miller, L. (Eds), Teachers caught in the action, professional development that matters. (pp. 45‒58) New York: Teachers College Press.

Creswell, J. W. ‒ Plano Clark, V. L. (2011). Designing and conducting mixed methods research,. New York: Sage Publications.

Creswell, J. W.(2014). Research design: qualitative, quantitative, and mixed methods approaches. London: Sage Publications

Dewey, J. (1910). How we think, London: D.C.Heath DOI: https://doi.org/10.1037/10903-000

Dewey, J. (1933). How we think: a re-statement of the relation of reflective thinking in the educative process, Chicago: Henry Regnery

Falus, I. – Golnhofer, E. – Kotschy, B. – M. Nádasi, M. – Szokolszky, Á. (1989). A pedagógia és a pedagógusok, Egy empirikus vizsgálat eredményei, Budapest: Akadémiai Kiadó

Falus, I. (2003). A pedagógus. In: Falus, I. (szerk.): Didaktika, Budapest: Nemzedékek tudása. Glatthorn, A. (1995). Supervisory leadership, Illinois, Glenview: Scott Foresman

Griffiths, M. – Tann, S. (1992). Using reflective practice to link personal and public theories, Journal of Education for Teaching, Vol. 18. Issue 1. pp. 69–84. DOI: https://doi.org/10.1080/0260747920180107

Golnhoffer, E. – Nahalka István (szerk.) (2001). A pedagógusok pedagógiája, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

Guskey, J. L. (1997). Research needs to link professional development and student learning, Journal of Staff Development, Vol. 18. no. 2., pp. 36–40.

Harrington, T. (1995). Assessment of abilities, Greensboro NC: ERIC Clearinghouse on Counseling and Student Services

Holik, I. (2015). Mentortanárok oktatási módszerei, Neveléstudomány, 3. évf. 4. sz., pp. 22–37. [online] http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2015/nevelestudomany_2015_4_22-37.pdf [2016. május 10.]

Korthagen, F. A. J. – Wubbels, T.H. (1995). Characteristics of reflective practitioners towards an operationalization of the concept of reflection, Teachers and Teaching: theory and practice, Vol. 1. Issue 1. pp. 51–72. DOI: https://doi.org/10.1080/1354060950010105

Kotschy, B. (szerk.) (2011). A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei, Eger: Eszterházy Károly Főiskola.

Little, J. W. (2001). Professional development in pursuit of school reform, In: Lieberman, A. – Miller, L. (Eds), Teachers caught in the action, Professional developmet that matters, (pp. 23–44.) New York: Teachers College Press.

MacGilchrist, B. – Myers, K. – Reed J. (1997). Intelligens iskola, Paul Chapman Publishing Ltd. [online] http://fszk.hu/images/stories/Az_intelligens_iskola_-_6.fejezet_-_vgleges.pdf [2016. február 5.]

Mayring, P. (2014). Qualitative content analysis: theoretical foundation, basic procedures and software solution, [online] http://nbn-resolving.de/urn:nbn:de:0168-ssoar-395173 [2017. június 20.]

Panadero, E. – Alonso-Tapija, J. (2013). Self-assessment: Theoritical and Practical Connotations. When it Happens, How is it Acquired and what to do to Develop it in our Students, Electronic Journal of Research in Educational Psychology, Vol. 11. Issue 2. pp. 551–576.

Pollard, A. – Collins, J. – Simco, N. – Swaffield, S. – Warin, J. – Warwick, P. (2005). Reflective Teaching, London: Continuum.

Ritter, A. (2015). A gyakornoki tevékenységek tapasztalatai, In: Sallai, É. (szerk.), A pedagógusok gyakornoki rendszerének fejlesztése és értékelése, Budapest: Oktatási Hivatal.

Sadler P. – Good, E. (2006). The impact of self- and peer-grading on student learning. Educational Assessment, Vol. 11. Issue 1. pp. 1–31. DOI: https://doi.org/10.1207/s15326977ea1101_1

Sallai, É. (2015). A mentori tevékenységek tapasztalatai, In: Sallai, É. (szerk.), A pedagógusok gyakornoki rendszerének fejlesztése és értékelése, Budapest: Oktatási Hivatal.

Sántha, K. (2006). Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban, Budapest: Gondolat Kiadó.

Sántha, K. (2015). Trianguláció a pedagógiai kutatásban, Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.

Schön, D. (1983). The Reflective Practitioner, New York: Basic Books.

Szivák, J. (2014). Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Tordai, Z. (2015). A mentortanári feladatokra való felkészülés vizsgálata a tanári kompetenciák tükrében, Neveléstudomány, 3. évf. 4. sz., pp. 5–21. [online] http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2015/nevelestudomany_2015_4_5-21.pdf [2016. május 5.]

Tóth-Márhoffer, M. – Paksi, L. (2011). Mentori feladatokra jelentkező pedagógusok elvárásai és kompetenciáinak önértékelése, Iskolakultúra, 21. évf. 12. sz. pp. 29–40. [online] http://epa.oszk.hu/00000/00011/00160/pdf/iskolakultura_2011_12_029-040.pdf, [2015. május]

Villegars-Reimers, E. – Reimers, F. (1996). Where are 60 million teachers? The missing voice in educational reforms around the world, Prospects, Vol. 26. Issue 3. pp. 469–494. DOI: https://doi.org/10.1007/BF02195052

Zagyváné Szűcs, I. (2016). A pedagógusokkal szemben megfogalmazott elvárások 1985-től 2013-ig a hazai jogszabályok tükrében, In: Zsolnai, A. – Kasik, L. (szerk.), A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése: XVI. Országos Neveléstudományi Konferencia. Program és absztraktkötet, Szeged, p. 497.

Zagyváné Szűcs, I. (2017). Az önértékelés szerepe gyakorló pedagógusok szakmai önismeretének alakulásában, Képzés és Gyakorlat, 15. évf. 1–2. szám DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.10 [online] http://trainingandpractice.hu/?q=hu/kepzes_es_gyakorlat/content/2067665298 [2017.november 5.]

Published

2018-06-23

Issue

Section

Training and Practice

How to Cite

The teachers’ professional self-assessment in the mirror of a qualitative content analysis. (2018). Training and Practice : Journal of Educational Sciences, 16(2), 205-229. https://doi.org/10.17165/TP.2018.2.16