Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Szerzői útmutatók

A KÉPZÉS ÉS GYAKORLAT FOLYÓIRAT CIKKEINEK FORMAI KÖVETELMÉNYEI

A sablon használata

Kérjük, hogy kéziratát a mellékelt sablon használatával készítse el. A sablon elkészítésekor speciális címsorokat használtunk, fontos, hogy a kézirata szövege csak olyan szövegrészeket tartalmazzon, amelyek az itt megadott címsorok valamelyikével vannak formázva:

Formai követelmények leírása, és WORD formátumú sablon letöltése

  • KGY Főcím,
  • KGY Szerző (csak szerkesztő használja!),
  • KGY Összefoglalás 1 (az összefoglalás első bekezdése),
  • KGY Összefoglalás 2 (az összefoglalás további bekezdései),
  • KGY Kulcsszó/Jel,
  • KGY Címsor 0 (a Címsor 1-gyel megegyező címfokozat, amennyiben lap tetejére esik),
  • KGY Címsor 1 (a Címsor 0-vál megegyező címfokozat a lap belsejében),
  • KGY Címsor 2 (alcím),
  • KGY Bekezdés 1 (a folyószöveg első bekezdése),
  • KGY Bekezdés 2 (a folyószöveg további bekezdései 0,4 cm-es behúzással),
  • KGY Lista (felsoroláshoz),
  • KGY Számozott lista,
  • KGY Ábra/Táblázat 1 (ábrák és táblázatok címéhez),
  • KGY Ábra/Táblázat 2 (ábrák és táblázatok forrásmegjelöléséhez,
  • Normál (csak akkor használjuk, ha nagyon szükséges).

A szöveg megformázásakor kerülni kell a felesleges szóközök, tabulátorok és soremelések használatát.

Formai követelmények

A főszöveg főbb formai jellemzői

A cím utáni első bekezdésben az KGY Bekezdés 1 sablont alkalmazzuk. Így a cím utáni első bekezdésben nem lesz behúzás.

Enter lenyomásakor a szöveg automatikusan át fog állni KGY Bekezdés 2 sablonra. A második bekezdéstől KGY Bekezdés 2 sablont használunk a főszövegben. A sablon szerint a bekezdés (behúzás) mértéke: 0,4 cm, figyelni kell arra, hogy a szöveg során ez egységesen így maradjon. A cím utáni második bekezdéstől minden új bekezdést behúzással jelölünk, és ezzel együtt soremelésnél nincs térköz a bekezdés előtt, illetve után. Az új bekezdést mindig Enterrel kell jelölni, nem használható tabulátor, sorkihagyás és szóköz.

A főszöveg terjedelme maximum 10-15 oldal, 12 pontos Garamond betűkkel készül. Ez a betűtípus minden szerző számára elérhető/kiválasztható a Word betűtípusai közül. A szöveg sorkizárt és automatikus elválasztást tartalmaz. (Utóbbi beállítását mindenképpen érdemes még a szövegszerkesztés elején ellenőrizni.)

Néhány fontos követelmény/információ a folyószöveggel kapcsolatosan:

  • A kiadvány szövegére mindenkor a kiadvány nyelvének helyesírási szabályai vonatkoznak.
  • A magyar nyelvű kiadványok szövegében magyar írásjeleket kell alkalmazni, különösen figyelni kell a kis- és nagykötőjel (– Alt 0150) közötti különbségre és az idézőjelekre („…” Alt 0132; Alt 0148). Nagykötőjelet használunk tól-ig kapcsolatoknál, például: 1998–1999.
  • Ne alkalmazzunk egy cikken belül eltérő betűtípusokat.
  • A szövegben kerüljük félkövér betűk használatát és az aláhúzásos kiemeléseket, ha mindenképpen fontos lenne kiemelést alkalmazni, akkor a kurziválás (dőlt betűs szedés) javasolt.
  • Kiemeléseket csak indokolt esetben használjunk, ilyenkor a kiemelt szavakat a toldalékokkal együtt kurziváljuk.
  • Idézőjelet kizárólag idézetek kiemelésére használjunk. A szövegben szereplő címeket is lehetőleg kurziváljuk inkább.
  • Az írásjelek (pont, vessző, pontosvessző, kettőspont felkiáltójel, kérdőjel) előtt nincs szóköz, utána viszont mindig van.
  • A %-jel előtt nincs szóköz, utána van.
  • A +, –, = jelek előtt és után is használunk szóközt.
  • Folyószövegben (zárójelen kívül) ne használjunk rövidítéseket: pl., uo., ill. Ha mégis szükséges, akkor a szövegben szereplő rövidítések legyenek egységesek.
  • A számokat 10 alatt írjuk ki betűvel a folyószövegben, de amennyiben Statisztikai adatról van szó, azt minden esetben számmal írunk.
  • Számok esetében 0 (nulla) helyett ne használjunk O betűt.
  • A számokat 10 000-en felül hátulról számolva hármasával tagoljuk, a tagolást szóközzel jelöljük, ne használjunk pontot. Például: 18 000 000. Folyószövegben a számokat 9999-ig nem tagoljuk szóközzel sem.
  • Ne válasszuk el egymástól két sorba a számokat és a mértékegységeket.

A szöveg tagolása

Az új oldalon kezdődő (lap tetejére kerülő) címek az KGY Címsor 0 sablonnal készülnek, a lap belsejében elhelyezkedő, de ugyanilyen rangú címek az KGY Címsor 1 sablonnal készülnek. Az ezeknél eggyel alacsonyabb rangú (al)címekhez használjuk az KGY Címsor 2 sablont.

A folyószöveg listákat és számozott felsorolásokat is tartalmazhat. Ezek egységessége érdekében kérjük, hogy használja az előre beállított sablonokat: KGY Lista, KGY számozott lista. Mindkét felsorolási sablon további alfelsorolásokra ad lehetőséget a tabulátor használatával. Alább, a cikk felépítésének (leggyakrabban használt címeinek) megadásakor számozott listát alkalmaztunk.

A cikk felépítése, fejezetei:

  1. Főcím,
  2. Szerzők(k) neve (csak lektorálás után kerül be!),
  3. Összefoglalás, Kulcsszavak magyar nyelven
  4. Abstract (angol nyelvű összefoglaló), Kulcsszavak angol nyelven
  5. Bevezetés,
  6. Módszerek,
  7. Eredmények,
  8. Következtetések, javaslatok,
  9. Hivatkozott források,
  10. Szerző(k)
    1. név,
    2. ORCID,
    3. tudományos fokozat,
    4. beosztás,
    5. munkahely (hallgatók esetén szak, doktori iskola, oktatók esetén intézet, tanszék),
    6. e-mail-cím.

Néhány fontos követelmény a szöveg tagolásával, elrendezésével kapcsolatosan:

  • A cikk DOI-azonosítót fog kapni, amely az első oldal fejlécében lesz elhelyezve hiperhivat-kozással.
  • A cikk fejezeteit nem számozzuk meg.
  • A főszövegben egységes, átlátható címrendszert kell alkalmazni. (Az azonos rangú részegységeket azonos fokozatú címekkel látjuk el.)
  • A cikkek elkészítésekor kerülni kell a lábjegyzetek használatát, amennyiben a szerző jegyzeteket szeretne fűzni a mondanivalójához, azt végjegyzetekben teheti meg. (Ebben az esetben a Hivatkozott források előtt egy Jegyzetek című fejezetet kell elhelyezni.)
  • Kerüljük a szövegben a fattyúsorokat, azaz új oldal ne kezdődjön az előző bekezdés utolsó sorával, és a szövegoldal ne végződjön új bekezdés első sorával.
  • Ha a lap utolsó sorába cím kerülne, esetleg új bekezdés első sora, akkor azt oldaltöréssel új oldalra kell helyezni. (A szöveg csúsztatásához ne használjuk Entert.)
  • Az oldalszámozás a láblécben megadott módon (alul, középen), arab számokkal, 1-től kezdve történik.
  • A szerzők affiliációját nem közöljük a cím után és lábjegyzetben sem, az affiliáció adatai a cikk végére kerülnek majd. Fontos, hogy a szerzőkre vonatkozó információkat a szerkesztők helyezik el a cikkben! Ezért a kért információk ne a kéziratban szerepeljenek, hanem a cikk feltöltésekor, az online felületen adják meg őket ilyen részletességgel. ORCID megadása minden szerző esetén kötelező!

Ábrák és táblázatok a szövegben

A táblázatokra, ábrákra a szövegben minden esetben hivatkozni kell. Az ábrák és táblázatok számozásakor kerülni kell az automatikus számozást. A táblázatokat és ábrákat folytatólagosan kérjük sorszámozni, azok címét csak a közlemény nyelvén kell megadni.

Példa:

Ábrakép...
   

1. ábra. Az ábra címe
Forrás: Vezetéknév, évszám alapján

Az ábra címe és forrása az ábra alá kerüljön, táblázatok esetén a címet a táblázat fölött, a táblázatra vonatkozó megjegyzéseket és a forrást a táblázat alatt adjuk meg. Az ábra és a táblázat címéhez az KGY Ábra/Táblázat 1 sablont, a forrás megjelöléséhez az KGY Ábra/Táblázat 2 sablont használjuk. Az ábrák és a táblázat címében az ábra és táblázat szavak után pontot teszünk. Forrás megjelölésére csak akkor van szükség, ha a táblázat/ábra nem a szerzők saját eredményeit tükrözi, vagy nem a szerző saját munkája. Ha a táblázat/ábra külső adatok, cikkek felhasználásával készült, akkor a forrást így kell megadni: Forrás: OECD 2010 alapján vagy Forrás: Tóth, 2001 alapján. Ha a teljes táblázat/ábra más publikációból származik, akkor a forrás olyan, mint az irodalomra történő szövegközi hivatkozás: (Tóth, 2001).

A táblázat (és ábra) elkészítésekor figyelembe kell venni a kiadvány méretét (margók: 2,5–2,5–2,5–2,5 cm). A táblázat/ábra nem lóghat ki a margóból.

Folytatólagos (következő oldalra átnyúló) táblázatnál jelezni kell, hogy melyik táblázat folytatásáról van szó, illetve a vezéroszlopot meg kell ismételni.

Példa:

1. táblázat. A táblázat címe

Település neve

Irányítószám

Gyöngyös

3200

Kaposvár

7400

Kompolt

3356

Forrás: Vezetéknév, évszám alapján

A táblázatot Word-formátumban kérjük, fénymásolatot, fotót, webmásolatot nem tudunk elfogadni. Amennyiben egy táblázatban egymás alatt szerepelnek ezres, illetve tízezres vagy annál nagyobb számok, az 1000 és 9999 közötti számok is tagoltak legyenek. A táblázatot kérjük decimálisan formázni, vagyis egyesek egyesek alá, tízesek tízesek alá kerüljenek.

A fenti példánál bonyolultabb szerkesztésű (több sort és oszlopot tartalmazó) táblázatot kérjük Excel-állományként is mellékelni.

Excelben készült grafikon esetén kérjük csatolt fájlban külön beküldeni az eredeti Excel-állományt.

A képformátumban felhasznált grafikon vagy más ábra esetén kérjük, küldje el elektronikus formában az eredeti képet a lehető legjobb minőségben (ajánlott formátum: jpg).

A hivatkozások és a jegyzetapparátus elkészítése

A Hivatkozott források fejezetben csak azok a források szerepeljenek, amelyeket a főszöveg valóban idéz. Az irodalomjegyzék elkészíthető bármely referenciakezelő programmal, de a listát kérjük statikus szöveggé alakítani, és az alábbi formai követelményhez igazítani.

Az irodalomhasználat során az APA (American Psychological Association, 1984/2019) nemzetközi referenciastílus használata kötelező. A szövegközi hivatkozás az alábbiak szerint történik:

  • A közlemény főszövegén belül kerek zárójelben tüntetjük fel az idézett szerző vezetéknevét és azt az évszámot, amikor az adott forrásanyag megjelent: (Molnár, 2018).
  • A szó szerinti idézeteket idézőjelek (a magyar nyelvű írásokban: „”) fogják közre, a hivatkozás – az alábbi formát követve – megjelöli az oldalszámot is: (Molnár, 2018, p. 21).
  • Ha saját korábbi írásunkra hivatkozunk, nem az én szót kell használni, hanem a vezetéknevet.
  • Ha az idézett gondolat többszerzős: (Kovács & Szabó, 2012, p. 11), (Bárczy, Benkő & Berrár, 2002) vagy (Bárczy et al., 2002).
  • Ha egy gondolatot több szerzőtől idézünk, a hivatkozás formája ugyanez, de az egyes szerzők és évszámok közé pontosvesszőt teszünk, például: (Szabó, 2002, p. 123; Szabó, 2011, p. 27).
  • Szerkesztett kötet esetén törekedjünk a szerzők megnevezésére.
  • Ha ugyanannak a szerzőnek ugyanabból az évből több művét is idézzük, akkor alfabetikus sorrendben betűkkel különböztetjük meg ugyanazon szerző eltérő írásait. Például: (Molnár, 2018a).

Az ilyen típusú beszúrások mindig pontos jegyzetapparátusra kell, hogy támaszkodjanak, vagyis az idézett művek visszakereshetőségét (részletes bibliográfiai leírását) a szöveg végi irodalomjegyzékben (Hivatkozott források cím alatt) kell feltüntetni. A Hivatkozott források című fejezetben a felhasznált irodalmak részletes leírását kérjük. Nem alkalmazható például több szerző esetén az et al. rövidítés, a szövegközi rövid változatot itt az összes szerző felsorolásával fel kell oldani.

Amennyiben bármely bibliográfiai elem hiányzik (nem olvasható le az idézett kiadványról), azt jelezni kell. Hiányzó szerző esetén használható adatelem: [Szerző nélkül / S. n.]. Ha szükséges, megadható szerzőként a tartalomért felelős szervezet neve is, például: (KSH, 2019). Hiányzó kiadó esetén: [Hely nélkül /S. l.], a megjelenés idejének hiánya esetén: [Év nélkül / S. d.]. Honlapok esetén gyakran előfordul, hogy a megjelenített tartalomnak sem a szerzője, sem a megjelenési ideje nem olvasható le. Az ilyen források idézését lehetőleg mellőzzük, ha mégis szükséges, akkor [Szerző és év nélkül 1], [Szerző és év nélkül 2] stb. jelzéssel kerüljenek a szövegbe, illetve az irodalomjegyzékbe.

Az irodalomjegyzékben nem választjuk ketté a hagyományos és az internetes forrásokat. Bármely papíralapú forrás esetén közölhetjük az elektronikus (pl. repozitóriumi) elérés linkjét is, ha pedig adott forrás megjelent papíralapon és elektronikus formában is, akkor az elsődleges változat adatait adjuk meg mindenképpen.

Csak azokat az internetes forrásokat gyűjtsük külön jegyzékbe, amelyek felhasznált weboldalakra, adatbázisokra stb. utalnak. Ebben az esetben a hivatkozott forrás a weboldal címe, szerzőt nem kell megadni. Viszont ebben az esetben is meg kell adni a bibliográfiai tételben az URL mellett a webhely nevét és a letöltés dátumát. Ha a weboldalon található valamely tartalomra hivatkozunk, akkor a tétel szerzői hivatkozással a többi forrás közé kerül.

A külföldi forrást a mű eredeti címével kell megadni, de hivatkozni rá, illetve az irodalomjegyzékben feltüntetni a magyar nyelvű tételekkel megegyező módon kell.

A DOI-azonosítóról:

Az MTA Könyvtár és Információs Központtal együttműködve cikkeinket ellátjuk a CrossRefnél regisztrált DOI-azonosítóval. A DOI növeli a cikkek láthatóságát, könnyíti az adott, kapott hivatkozások összeszámlálását. Ennek feltétele, hogy a szerzők az irodalomjegyzékben feltüntessék a hivatkozott művek CrossRef-nél regisztrált DOI-azonosítóját (amennyiben van ilyen). A hivatkozott közlemények DOI-azonosítója a következő linkre kattintva kereshető meg: http://se­arch.cross­ref.org. A DOI feltüntetésekor nem szükséges kiírniuk a DOI betűszót, valamint kérjük, hogy az alábbi formát használják: https://doi.org/10.1109/5.771073 

A Hivatkozott források fejezetben az alábbiak szerint kérjük megadni a bibliográfiai adatokat.

1. Könyv

Szerző(k) nevei: először vezetéknév, vessző, majd a keresztnév első betűje és pont (szóköz második keresztnév első betűje és pont), azután (évszám). Cím. Kiadó.  A könyv címét dőlt betűvel írjuk. Két szerző esetén a szerzők neve közé & kerül, három vagy több szerző neve esetében az utolsó előtt szerzőig vessző, az utolsó szerző előtt & kerül. DOI-azonosító (ha van).

Példák:

Colverd, S. & Hodgkin, B. (2011). Developing emotional intelligence in the primary school. https://doi.org/10.4324/9780203833162 
Nagy, F. (1980). Pedagógiai értekezések. Akadémiai Kiadó.
Márkus, É., M. Pintér, T. & Trentinné Benkő, É. (Eds.), Jó gyakorlatok a korai idegen nyelvi fejlesztésben és pedagógusképzésben: Oktatás, kutatás, innováció. ELTE TÓK.

A szerkesztett könyvre való hivatkozást kerüljük, mindig valamely szerző által jegyzett könyvfejezetre, szaktanulmányra hivatkozzunk! (Lásd lent.)

2. Könyvfejezet

A hivatkozást a könyveknél megadott módon kell megtennünk, de figyelni kell arra, hogy megadjuk mind a fejezet szerzőjét, mind a könyv szerzőjét/szerkesztőjét. A könyvvel ellentétben itt mindig kérünk terjedelmi adatokat, amelyek mindig az adott könyvrészletre vonatkoznak. Könyvrészlet esetén mindig a befoglaló kötet címét kurziváljuk (szedjük dőlt betűkkel).

Példák:

Bakonyi, A. (2016). A játék az élet sója – A játék hatása a kisgyermek fejlődésére. In Kolosai, N. & M. Pintér, T. (Eds.), A gyermekkultúra jelen(tőség)e (pp. 106–118). ELTE Tanító- és Óvóképző Kar.
Csányi, V. (2018a). A modern társadalom egyszemélyes közösségek populációja. In A globális elme – Elmélkedések a világról (pp. 140–146). Libri Kiadó.
Aitken, V. (2013). Dorothy Heathcote's Mantle-of-the-Expert Approach to Teaching and Learning: A Brief Introduction. In D. Fraser, V. Aitken & B. Whyte (Eds.), Connecting curriculum, linking learning (pp. 34–56). NZCER Press. 

3. Folyóiratcikk

Szerző(k) (megjelenés éve): a cikk címe. A folyóirat neve/címe (dőlt/kurzív betűkkel), a folyóirat évfolyam- és lapszáma, oldalszámok, köztük nagy kötőjel. DOI-azonosító (ha van).

Példa:

Elkind, D. (2008). The Power of Play: Learning What Comes Naturally. American Journal of Play, 1(1), 1–6.
Hüther, G. (2009). Digitális média és gyermeki agy – Virtuális világok bűvöletében. Élet és tudomány, 63(13), 405–408.
Cavallo, A. M. L. (1996). Meaningful learning, reasoning ability and students’ understanding and problem solving of genetics topics. Journal of Research in Science Teaching33(6), 625–656. https://doi.org/10.1002/(SICI)1098-2736(199608)33:6<625::AID-TEA3>3.0.CO;2-Q

4. Doktori értekezés, disszertáció

Szerző (az elkészítés éve): cím (dőlt betűkkel). A mű típusa [PhD-értekezés/ DLAértekezés/MTA doktori értekezés]. Székhely: Oktatási intézmény.

Példa:

Buda Gabriella (2021): A Fogyasztói attitűdök és a megosztásalapú szolgáltatások kapcsolata. [PhD-értekezés] Gödöllő: MATE Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola. Letöltés dátuma: 2021. 03. 20. forrás: https://uni-mate.hu/sites/default/files/bu­da_gabriella_ertekezes.pdf

5. Elektronikus források

A DOI-azonosítóval nem rendelkező írások esetén kérjük feltüntetni az elektronikus hivatkozást. Ebben az esetben szükséges megadni a weboldal nevét, az URL elérhetőséget, s zárójelben a letöltés dátumát. 

5.1. Közlemény internetes honlapról/portálról

Szerző(k) (a publikáció éve): a tanulmány címe (kurzív). Közzétevő intézmény/weboldal. A letöltés dátuma. forrás: URL

Példa: MNB (2020): A jegybanki alapkamat alakulása. MNB honlapja. Letöltés dátuma: 2021. 03. 31. forrás: https://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa
Szerző nélkül (2016): Eurócsatlakozás: puszta szavak. Az Én Pénzem. Letöltés dátuma: 2021. 03. 31. forrás: URL: https://www.azenpenzem.hu/cikkek/euro­csatlakozas-puszta-szavak/3366/

 5.2. Elektronikus könyv/könyvfejezet (e-könyv)

Szerző(k) (a publikáció éve): e-könyv címe. Eredeti kiadási adatok: hely: kiadó (ha van). [Elektronikus kiad.] Közzététel helye: Közzétevő intézmény. Terjedelem (ha meghatározható). A letöltés dátuma. forrás: URL.

Példák:

Daruka, M. (2020): Intézményi közgazdaságtan. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem. [Elektronikus kiad.] Budapest: Tankönyvtár. Letöltés dátuma: 2021. 04. 02. forrás: http://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/13317
Orosz, R. (1991): Kautz Gyula munkássága és helye a közgazdasági gondolkodás történetében. In: Mihalik I. (szerk.): Magyar közgazdászok arcképvázlatai. Budapest: közgazdaságtudományi Egyetem PTK (Közgazdaságtani (f)irkák, 68.) [Elektronikus kiad.] Budapest: Neumann Kht., 2005. Letöltés dátuma: 2021. 04. 01. forrás: http://mek.oszk.hu/03100/03176 [2018. 01. 24.]

5.3. Cikk elektronikus folyóiratban

Szerző(k) (a publikáció megjelenésének éve): a tanulmány/cikk címe. A folyóirat címe, A folyóirat évfolyama és a lapszáma vagy az online megjelenés dátuma. Oldalszám (ha rendelkezésre áll). A letöltés dátuma. forrás: URL vagy DOI (ha van DOI, akkor elég azt megadni).

Amennyiben a papíralapú kiadvány elektronikusan is megtalálható, elsősorban előbbi adatait kérjük megadni. Az utolsó letöltés dátuma és az elektronikus elérés útja ez után megadható.

Példa:

Csaba, L. (2007): Átmenet vagy spontán rend(etlenség)? Közgazdasági Szemle, 54(9), 757–773. Letöltés dátuma: 2021. 01. 31. forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00017/00140/pdf/1csa­ba.pdf > [2008. 03. 11.]

 

 

 

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

El kell olvasnia és jelölnie kell, hogy teljesítette az előírásokat mielőtt folytatná.

  • A beküldött anyag nem lett korábban publikálva, és megelőzően egy másik folyóiratnál sem lett lektorálva (bővebb magyarázatot lásd a Megjegyzések a szerkesztőnek résznél).
  • A beküldési állománya OpenOffice, Microsoft Word vagy RTF document fájlformátumban van.
  • Ahol rendelkezésre állt, a hivatkozásokhoz az URL megadásra kerültek.
  • A szöveg szimpla sorköz szerkezetű, 12-es betűméretet használ. Dölt szövegezést használ aláhúzás helyett (kívétel az URL címek), és az összes illusztráció, ábra és táblázat a szövegtörzs megfelelő szakaszában található és nem a dokumentum végén.
  • A szöveg betartja, és megfelel a Szerzői Útmutatóban felvázolt stílus- és bibliográfiai követelményeknek.

Tanulmányok

Alapértelmezett rovat: teljes tudományos közleményeket (szakcikkeket) tartalmaz. A rovat minden cikkét két független lektor véleményezi, a lektorálási folyamat kettős vak módon történik. A rovatban szereplő cikkekhez minden esetben tartozik angol nyelvű cím, absztrakt és kulcsszavak. A rovat cikkei DOI-azonosítót kapnak.

Adatvédelmi nyilatkozat

A folyóiratnál megadott nevek és email címek kizárólag a folyóiratnál ismertetett céllal lesznek felhasználva. Egyéb célokra, harmadik félnek nem kerülnek átadásra.