Connections between botanical heritage and landscape management forms in the Putnok Hills
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4584Keywords:
natural habitats, landscape history, land use, landscape management, nature protected plant speciesAbstract
Studied area is Putnok Hills in the Northern Hungarian Mountains. Traditional land use methods are observed on the basis of habitats that were maintained in a close-to-natural state and floristical data unique for a bigger area. Valuable plant taxa may be preserved for the future generations only within their original habitats, sustaining the management patterns used through hundreds of years. Ancient agricultural activities on diverse habitats resulted in specially structured landscape mosaics. Besides biological and landscape diversity, adequate cultivation structure is important also in favour of preserving soil fertility and avoiding erosion. Regularly mowed wet meadows along the streams maintained large sedge communities with Carex cespitosa and Carex buekii, tall herb fringe communities with Inula helenium, molinia meadows and lowland hay meadows with Iris sibirica, Orchis laxiflora subsp. elegans, Dactylorhiza incarnata, Eriophorum angustifolium and Eriophorum latifolium. Pastures (grazed by sheep) with Juniperus communis formations on calcareous grasslands ensure a picturesque landscape view. Nature protected species of the pastures are Carlina acaulis and Orchis morio. Extensively cultivated (and partly abandoned) orchards (and, sometimes, grapeyards) preserved several old traditional fruit breeds that are very adaptive, resistant against diseases, therefore they do not need any serious cultivation, and can become the main stocks for ecological management and bio-production in the near future. Lawns of these orchards were and in many places still are mowed regularly. Nature protected species found in them are Prunus fruticosa, Dictamnus albus, Polygala major, Linum tenuifolium, Orchis tridentata, Orchis purpurea etc. Extensively cultivated arable lands give home for rare weed species. Habitat types and plant species listed in the Habitat Directive of the European Union and occurring in the area are also listed.
References
Andersen L. E. 1997: Modelling the Relationship between Government Policy, Economic Growth, and Deforestation in the Brazilian Amazon. Working Paper No. 1997-2. Aarhus, Denmark: Department of Economics, University of Aarhus. https://doi.org/10.2139/ssrn.54986
Ángyán J. 1998: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU-csatlakozási tárgyalások megalapozásához. Kézirat. Gödöllő.
Ángyán J., Menyhért Z. 1997: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Barczi A., Grónás V., Penksza K. 1996: A tihanyi táj változásai a századforduló óta. Agrártörténeti Szemle, 38: 298-316.
Barczi A., Penksza K., Czinkota I., Néráth M. 1996/97: A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3-21.
Barczi A., Centeri, Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO. 10: 41-48.
Bastian O., Bernhardt A. 1993: Anthropogenic landscape change in Central Europe and the role of bioindication. Landscape Ecology 8: 138-151. https://doi.org/10.1007/BF00141593
Bastian O., Schreiber K. F. 1999: Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. 2., neubearbeitete Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg-Berlin.
Bodnár L., Fodor I., Lehmann A. 2000: A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Boros Á. 1922: Florisztikai jegyzetek. Kéziratos útinapló. MTM Növénytár Tudománytörténeti Gyűjtemény 7: 79-81.
Boros Á. 1924: Az egerbaktai és a keleméri mohalápok növényzete. Magyar Botanikai Lapok 23: 62-64.
Boros Á. 1937: Florisztikai jegyzetek. Kéziratos útinapló. MTM Növénytár Tudománytörténeti Gyűjtemény 23: 242-243.
Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól 2. kötet. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Budai J. 1914: Adatok Borsodmegye flórájához. Magyar Botanikai Lapok 13: 312-326.
Collinge S. K. 1996: Ecological consequences of habitat fragmentation: implications for landscape architecture and planning. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(96)00341-6
Csató Sz., Mezősi G. 2003: A geoökológia aktuális kutatási problémái. Tájökológiai Lapok 1: 19-32.
Csorba P. 2000: A tájökológiai szemlélet érvényesülése a tájvédelemben. In: Schweitzer F., Tiner T. (szerk.): Tájkutatási irányzatok Magyarországon. MTA FKI, Budapest, pp. 25-35.
Csorba P. 2003: Lehetőségek a tájképi érték monetáris kifejezésére. Tájökológiai Lapok 1: 7-17.
Endes M. 1996a: Csepleszmeggy (Cornus fruticosa) a Szendrői-rögvidéken. Calandrella 10: 220.
Endes M. 1996b: Magyar nőszirom (Iris aphylla) új lelőhelyei a Szendrői-rögvidéken. Calandrella 10: 222.
Farina A. 1998: Principles and Methods in Landscape Ecology. Chapmann and Hall. https://doi.org/10.1007/978-94-015-8984-0
Farkas J. 1996: Védett növények a Cserehát dombvidékén. Kanitzia 4: 185-200.
Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Forman R. T. T., Collinge S. K. 1997: Nature conserved in changing landscapes with and without spatial planning. Landscape and Urban Planning 37: 129-135. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(96)00378-7
Harrach T. 1992: Ökologische Ziele und Aufgaben bei der Entwicklung der Agrarlandschaften (Kulturlandschaften) in Mitteleuropa. Wissenschaftliche Tagung über Ergebnisse der Zehnjährigen wissenschaftlichen Partnerschaft Justus-von-Liebig-Universität Gießen GATE Gödöllő, pp. 7-20.
Horváth F., Báldi A., Papp O. 2002: Natura 2000 élőhelyek, növény- és állatfajok országos felmérése és értékelése. In: Sándor Sz. (szerk.): Natura 2000 képzésanyag. Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest. http://www.mtvsz.hu/kiadvanyok/naturaűkepzesanyagű3.pdf
Hudák K., Szász R., Torkos Z. 1998: Botanikai értékek felmérése Alsószuha, Gömörszőlős, Imola, Kelemér és Szuhafő térségében. Kézirat, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc.
Hulják J. 1926: Florisztikai adatok a Gömör-szepesi Érchegység és az Eperjes-tokaji Hegylánc területének ismeretéhez. Magyar Botanikai Lapok 25: 266-269.
Hulják J. 1933: A Micromeria rupestris a Bélkőn és néhány érdekes adat a Magyar-középhegység flórájából. Magyar Botanikai Lapok 32: 77-83.
Hulják J. 1938: A Calluna vulgaris és néhány más érdekesebb növény a Gömör-Tornai-karszt vidékéről. Bot. Közlem. 35: 218-220.
Hulják J. 1941: Adatok a Magyar-középhegység északnyugati része növényzetének ismeretéhez. Bot. Közlem. 38: 73-79.
Jakucs P. 1952: Új adatok a Tornai-karszt flórájához, tekintettel a xerotherm-elemekre. Ann. Biol. Univ. Hung. 1: 245-260.
Jedicke E. 1994: Biotopverbund. 2. Auflage, Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart.
Lóczy D. 2003: Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikoszerkezetének értékelésére. Tájökológiai Lapok 1: 33-43.
Lundberg A., Handegard T. 1996: Changes in the spatial structure and function of coastal cultural landscapes. Geo Journal 39: 167-178. https://doi.org/10.1007/BF00172698
Malatinszky Á., Penksza K. 2002: Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. Bot. Közlem. 89: 99-104.
Mander Ü., Printsmann A., Palang H. (eds.) 2001: Development of European Landscapes. IALE Conference proceedings, University of Tartu, Publicationes Inst. Geogr. Univ. Tartuensis.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 954-958.
Matus G., Molnár V. A., Vidéki R. 1998: A keleméri Mohosok vegetációtérképe. Kézirat, Debrecen.
Molnár V. A., Molnár A., Vidéki R., Pfeiffer N., Gulyás G. 2000: Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 5: 297-303.
Moss M. R. (ed.) 1987: Landscape Ecology and Management. Polyscience Publications, Inx., Montreal.
Nassauer J. I. 1995: Culture and changing landscape structure. Landscape Ecology 10: 229-237. https://doi.org/10.1007/BF00129257
Naveh Z., Lieberman S. A. 1994: Landscape Ecology. Springer Verlag, New York. https://doi.org/10.1007/978-1-4757-2331-1
Nechay G., Faragó T. (szerk.) 1992: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyezménye a Biológiai Sokféleségről. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciájának Magyar Nemzeti Bizottsága, Budapest.
Penksza K., Malatinszky Á. 2001: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia 6: 149-155.
Penksza K., Salamon G. 1997a: Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai-völgymedence flórájához I. Kitaibelia 2: 33-37.
Penksza K., Salamon G. 1997b: Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacai-völgymedence flórájához II. Kitaibelia 2: 231-232.
Penksza K., Barczi A., Néráth M., Gyimóti G., Centeri Cs. 1994: Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. - Proceedings of International Conference, Antropization and Environment of ruderal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, pp. 99-105.
Penksza K., Barczi A., Néráth M., Pintér B. 2003: Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. Növénytermelés 52: 167-184.
Richling A. (ed.) 1998: Landscape Transformation in Europe. Practical and Theorethical Aspects. The Problems of Landscape Ecology, 3, IALE Polish Association for Landscape Ecology, Warsawa.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Somlyay L., Lőkös L. 1999: Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén. Kitaibelia 4: 17-23.
Somlyay L. 2000: Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52.
Szentgyörgyi P. 1994: Adatok a Putnoki-dombság flórájához. Calandrella 8: 54-61.
Szentgyörgyi P. 1996a: Teleki-virág (Telekia speciosa) Zádorfalváról. Calandrella 10: 221.
Szentgyörgyi P. 1996b: Konkoly (Agrostemma githago) és keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) Gömörszőlős-Pozsokon. Calandrella 10: 222.
Szentgyörgyi P. 1996c: A Putnoki-dombság északi és keleti részének fátlan termőhelyein élő orchideái. Calandrella 10: 54-57.
Szmorad F. 1999: Adatok az Aggteleki-karszt és a Galyaság flórájához I. Kitaibelia 4: 77-82.
Szmorad F. 2000: Adatok az Aggteleki-karszt és a Galyaság flórájához II. Kitaibelia 5: 53-59.
Thaisz L. 1908: Adatok Abaúj-Torna vármegye flórájához (I-ső közlemény). Növ. Közlem. 7: 131-132.
Thaisz L. 1910: Adatok Abaúj-Torna vármegye flórájához (II-ik közlemény). Bot. Közlem. 8: 217-221.
Thaisz L. 1911: Adatok Abaúj-Torna vármegye flórájához (III-ik közlemény). Bot. Közlem. 9: 122-130.
Tóth E. 1997: List of vascular plants of Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. In: Tóth E., Horváth R. (eds.): Research in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. ANPI, Jósvafő, pp. 275-298.
Tóth E. 1998: Az Aggteleki Nemzeti Park védett növényei. In: Baross G. (ed.): Az Aggteleki Nemzeti Park. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 504-507.
Vojtkó A., Marschall Z. (1997): Adatok a Cserehát flórájához. Kitaibelia 2: 252.
Zólyomi B. 1931: A Bükkhegység környékének Sphagnum lápjai. Bot. Közlem. 28: 89-121.
Zonneveld I. S., Forman R. T. T. (eds.) 1990: Changing landscapes: An Ecological Perspective. Springer Verlag. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-3304-6
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2004 Malatinszky Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
