Agro-ecology – landscape ecology

Authors

  • György Várallyay Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences, H-1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Hungary

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4518

Keywords:

agro-ecosystems, soil resources, soil degradation, extreme moisture regime, environmental sensitivity/vulnerability, substance regime in soils

Abstract

Among the quality criteria of human life the most important three elements are: good quality healthy food; clean water; pleasant environment. All three are closely related to the rational and sustainable use of agro-ecosystems. More than 80% of Hungary is covered by terrestrial ecosystems, mainly by agro-ecosystems (arable land; gardens, orchards, vineyards; man-made or strongly man-influenced grasslands and forests). Consequently, their sustainable management has particular significance in agricultural development, environment protection, landscape preservation, biodiversity, human health, etc.
The main objective of the „Agroecology” Program was to identify, describe, quantify and evaluate the main physiographical factors (climate, weather; soil; water resources; biota) and land use practices from the viewpoint of agro-ecosystems; to clarify their relationships and the mechanism of the existing processes in the soil-water-plant-air continuum for their efficient control.
Hungary has relatively favourable agro-ecological conditions. However, this favourable situation is threatened and sometimes considerably limited by the
- high, irregular and hardly predictable spatial and time variability, and sensitivity of environmental factors (climate, weather, especially temperature and precipitation pattern; geological, soil, water and biological resources);
- soil degradation processes;
- frequent extreme hydrological events (simultaneous hazard of flood, waterlogging, over-moistening or drought);
- unfavourable changes in the biogeochemical cycles of nutrient elements and pollutants.
In the Program a comprehensive up-dated GIS database was established on the main agro-ecological factors with special regard to the soil conditions and soil moisture regime. Detailed studies are carried out on the
- assessment and agro-ecological evaluation of these factors;
- analysis of their impacts on various agro-ecosystems (arable crops, grassland, forest);
- possiblities of their efficient and environment-conserving control measures. Some preliminary results of the Program are summarized in the present paper.

Author Biography

  • György Várallyay, Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry (RISSAC) of the Hungarian Academy of Sciences, H-1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Hungary

    g.varallyay@rissac.hu

References

„AGRO-21” Füzetek, 2004. Agroökológia (agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei). 37: 217.

Birkás M., Gyuricza Cs. 2004: Agroökoszisztéma elemek kölcsönhatásainak vizsgálata művelési kísérletben. AGRO-21 Füzetek. 37: 97–110.

Csete L., Láng I. 2004: Agroökoszisztémák, regionalitás és biodiverzitás. AGRO-21 Füzetek. 37: 186–204.

Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I–II. 2002. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kuroli G., Polgár Á., Németh L. 2004: A talaj és a drótférgek közötti interakció. AGRO-21 Füzetek. 37:175–185.

Láng, I., Csete L., Harnos Zs. 1983: A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 265

Láng I., Bedő Z., Kerekes S. (Szerk.) 2003: Növény, állat, élőhely. Magyar Tudománytár. MTA Társadalomkutató Központ. Kossuth Kiadó. Budapest.

Magyarország Nemzeti Atlasza 1989: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. p. 395

Solymos R. 2004: A természetközeli erdei ökoszisztémák néhány elvi és gyakorlati kérdése. AGRO-21 Füzetek. 37: 139–145.

Somlyódy L. 2002: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. p. 402

Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. I.–II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 1023

Stefanovits P. 1963: Magyarország talajai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.

Szabolcs I. Várallyay Gy. 1978: A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon. Agrokémia és Talajtan. 27: 181–202.

Székács A., Fónagy A., Fekete G., Szentkirályi F., Bernáth B. 2004: Ökotoxikológiai és rovarmonitorozási vizsgálatok az agroökológia szolgálatában. AGRO-21 Füzetek. 37: 146–159.

Szöllősi G., Ujj A., Szentpétery Zs., Jolánkai M. 2004: A szántóföldi növénytermesztés néhány agroökológiai aspektusa. AGRO-21 Füzetek. 37: 89–96.

Tuba Z., Nagy Z., Czóbel Sz., Balogh J., Csintalan Zs., Fóti Sz., Juhász A., Péli E., Szente K., Palicz G., Horváth L., Weidinger T., Pintér K., Virágh K., Nagy J., Szerdahelyi T., Engloner A., Szirmai O., Bartha S. 2004: Hazai gyeptársulások funkcionális ökológiai válaszai, C-körforgalma és üvegházhatású gázainak mérlege jelenlegi és jövőben várható éghajlati viszonyok, illetve eltérő használati módok mellett. AGRO-21 Füzetek. 37:123–138.

Várallyay Gy. 1985a: Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe. Agrokémia és Talajtan. 34:243–248.

Várallyay Gy. 1985b: Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan. 34:267–298.

Várallyay Gy. 1997: A talaj és funkciói. Magyar Tudomány. 42(12): 1414–1430.

Várallyay Gy. 1999: A Tiszántúl talajainak kétarcú vízgazdálkodása és környezeti hatásai. In: DATE „Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok” Agrokémiai és Talajtani Szekció, Debrecen. pp. 19–30.

Várallyay Gy. 2000: Talajfolyamatok szabályozásának tudományos megalapozása. In: Székfoglalók, 1995–1998. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 1–32.

Várallyay Gy.. 2001: A talaj vízgazdálkodása és a környezet. Magyar Tudomány. 46(7): 799–815.

Várallyay Gy. 2003: A talaj környezeti érzékenységének értékelése. Tájökológiai Lapok, 1(1): 45–62.

Várallyay Gy. 2004: Az Agroökológia Kutatási Program (Agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei). AGRO-21 Füzetek. 37: 5–22.

Várallyay Gy. 2004a: Talaj az agroökoszisztémák alap-eleme. AGRO-21 Füzetek. 37:33–49.

Várallyay Gy. 2004b: A talaj vízgazdálkodásának (agro)ökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek. 37: 50–70.

Várallyay Gy., Láng I., 2000: A talaj kettős funkciója: természeti erőforrás és termőhely. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények. pp. 5–19.

Várallyay Gy., Szűcs L., Murányi A., Rajkai K., Zilahy P. 1979: Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe. I. Agrokémia és Talajtan. 28: 363–384.

Várallyay Gy., Szűcs L., Murányi A., Rajkai K., Zilahy P. 1980A: Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó tényezők 1:100 000 méretarányú térképe II. Agrokémia és Talajtan. 29: 35–76.

Várallyay Gy., Szűcs L., Rajkai K., Zilahy P., Murányi A. 1980B: Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100 000 méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan. 29: 77–112.

Varga-Haszonits Z., Varga Z. 2004: Az éghajlati változékonyság és a természetes periódusok. AGRO-21 Füzetek. 37: 23–32.

Veisz O., Sellyei B. 2004: Klimatikus szélsőségek hatásának tanulmányozása őszi kalászosokon. AGRO-21 Füzetek. 37: 77–88.

Published

2005-07-16

Issue

Section

Articles

How to Cite

Agro-ecology – landscape ecology . (2005). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 3(1), 155-175. https://doi.org/10.56617/tl.4518

Similar Articles

1-10 of 82

You may also start an advanced similarity search for this article.