Reconstructions of historical vegetation by the method of „teaching" maps
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4474Keywords:
vegetation map, landscape pattern changes, historical map, reconstructed vegetation mapAbstract
Use of historical maps is widespread in our time for the examinations of landscape pattern changes. These maps however are only applicable for reconstructing past vegetation patterns and vegetation types with further interpretations of land use and land cover types.Possibilities for reconstructions of past habitat maps were examinated in this article, and a new method was demonstrated with which much better resolution could be reached from botanical point of view. The method is based on the comparison and precison (training) of historical maps, written and verbal data.
References
Bagi I. 1994: Összefüggések a területhasználati módok és a potenciális vegetáció között a Tiszaalpári medencében. Botan. Közlem. 81: 112.
Bagi I. 1998a: A Botrychium virginianum (L.) Sw. kunfehértói állományának eredetéről. Kitaibelia 2: 199-208.
Bagi I. 1998b: A Zürich-Montpellier fitocönológiai iskola lehetőségei és korlátai a vegetáció dokumentálásában. Tilia 6: 239-252.
Bagi I. 1997: A vegetációtérképezés elméleti kérdései. Kandidátusi Értekezés. József Attila Tudományegyetem, Szeged, Növénytani Tanszék.
Barczi A., Grónás V., Penksza K. 1996: A tihanyi táj változásai a századforduló óta. (Change of Tihany region in this century ). Agrártörténeti Szemle 38: 298-316.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Reseach of soil-plant connections on Kurgans in Hungary. Ekológia (Bratislava) 23: 15-22.
Bartha S. 2003: A természetvédelmi kezeléseket megalapozó vegetációkutatásokról. Kézirat, Vácrátót.
Beluszky P. 2001: A Nagyalföld történeti földrajza. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
Berglund B. E. (ed.) 1991: The cultural landscape during 6000 years in southern Sweden. The Ystad Project. Ecological Bulletin, 41. Coppenhagen.
Biró M. 1998: A Duna-Tisza köze vegetációja a 18. században. (áttekintő térkép, eredeti méretarány 1: 100 000). In: Molnár Zs. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 1-30.
Biró M. 1999: A Dévaványa-Ecsegi-puszták táj- és élőhelytípusai a folyószabályozások előtt. Kéziratos térkép. In: Biró M, Széll A.: A Dévaványa-Ecsegi-puszták botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása. Jelentés a Körös-Maros Nemzeti Park részére, Szarvas.
Biró M. 2000: A folyószabályozás hatása a Dévaványai-sík tájátalakulására, tájhasználati és növényzeti változásaira. In: Frisnyák S. (szerk.): Az Alföld történeti földrajza, Nyíregyháza, pp. 79-92.
Biró M. 2003: A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi körzet erdő- és tájhasználat-története. Kezelési terv alapozó kutatása a Duna Ipoly Nemzeti Park részére, Budapest.
Biró M, Széll A. 1999: A Dévaványa-Ecsegi-puszták botanikai, madártani, tájtörténeti és általános természetvédelmi felmérése és értékelése, a hosszú távú kezelés alapozó kutatása. Jelentés a Körös-Maros Nemzeti Park részére, Szarvas.
Biró M., Aszalós R. 1999a: A foltok lehatárolása és mérete. A térképezés jelkulcsa. In: Kun A., Molnár Zs. (szerk.): Élőhely-térképezés. A Nemzeti Biodiverztitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei XI. pp. 47-49.
Biró M., Aszalós R. 1999b: A terepmunka során készített anyagok archiválása, feldolgozása, az élőhelytérképek és a teljes dokumentáció elkészítése. In: Kun A., Molnár Zs. (szerk.): Élőhely-térképezés. A Nemzeti Biodiverztitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei XI. pp. 63-74.
Biró M., Molnár Zs. 1998: A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1-34.
Biró M., Papp O., Horváth F., Bagi I., Molnár Zs., Czúcz B. 2006: Élőhelyváltozások az idő folyamán. In Török K., Fodor L. (szerk.): A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozás Eredményei I. Élőhelyek, mohák és gombák. KvVM TVH, Budapest, pp. 51-66.
Biró M., Tóth T. 1998: A 18-19. század vegetációjának rekonstrukciója az elmúlt ezer év tájhasználatának tükrében a Hármas-Körös mentén. Crisicum 1: 18-34.
Borbély A., Nagy, J. 1932: Magyarország I. Katonai Felvétele II. József korában. Térképészeti Közlöny 2: 35-85.
Boros E., Biró Cs. 1999: A Duna-Tisza közi szikes tavak ökológiai állapotváltozásai. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 81-105.
Bölöni J. 2005: Többszempontú erdőtipológiai vizsgálatok a Tési-fennsík déli részén. Doktori értekezés. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdészeti és Vadgazdálkodási program, Sopron.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 2003: Élőhely-ismereti útmutató 2.0 (mmÁ-NÉR). Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Christensen, N.L. 1989: Landscape history and ecological change. Journal of Forest History 33: 116-124. https://doi.org/10.2307/4005121
Csendes L. 1980: Térképhistória. (Map-history) Magvető, Budapest.
Csorba P. 1996: Landscape-ecological change of the land use pattern on the east foothill area of Tokaj mountains (Hungary). Ekologia (Bratislava) 15: 115-127.
Darby H. C. 1962: The problem of geographical description. Transactions of the Institute of British Geographers 30: 1-14. https://doi.org/10.2307/621298
Deák J. Á. 2004: Aktuális és tájtörténeti élőhelytérképezés Csongrád környékén. Természetvédelmi Közlemények 11: 93-105.
Dénes A., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területáén. Tájökológia Lapok 4: 195-210.
Detrekői Á., Szabó Gy. 1993: Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.
Elek P. 1937: Gazdaságföldrajzi kutatások Szarvas és Szentes vidékén. A Magyar Társaság Falukutató Intézete Kiadványa.
Erdősi F. 1976: A társadalom hatása a felszíndomborzatra, a vizekre és a klímára a Mecsek tágabb környezetében. Kandidátusi értekezés, Pécs.
Erdősi F. 1978: Történelmi források és térképek szerepe a környezetben antropogén hatásra végbement változások vizsgálatakor. Földrajzi Közlemények 2: 118-127.
Fekete G. 1965: Erdővegetáció-tanulmányok a Gödöllői dombvidéken (A hűvöskontinentális erdőssztyepp erdőinek összehasonlító növényföldrajzi vizsgálata). Kandidátusi értekezés. Budapest.
Fekete G. 1985: A terresztris vegetáció szukcessziója: elméletek, modellek, valóság. In: Fekete G. (szerk.): A cönológiai szukcesszió kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest
Fekete G. 1992: The holistic view of succession reconsidered. Coenoses 7: 21-30.
Fekete G. 1999: A vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. In: Kun A., Molnár Zs. (szerk.): Élőhely-térképezés. A Nemzeti Biodiverztitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei XI., Budapest, pp. 91-104.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása és határozókönyve. A Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Természettudományi Múzeum, Budapest.
Fényes E. 1851: Magyarország Geográfiai Szótára. Pest, Kozma Vazul.
Firbás O. 1963b: A kalapos király országleírásainak erdészeti forrásértéke a Tanulmányi erdőgazdaság erdőinek tükrében. Az erdő 4: 163-169.
Firbás O. 1963a: A Sopron megyei erdők helyzete II. József korában. Soproni Szemle17: 236-241.
Firbás O. 1975: Szeged város erdőgazdálkodásának történetéből. (Forestry management of the city Szeged) In: Kolossváryné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 466-489.
Frisnyák S. 1990: Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest.
Gábris Gy., Miczek Gy. 1999: A földhasználat változása a természeti tényezők függvényében két évszázad alatt egy mezőföldi községben. In: Füleki Gy. (szerk): A táj változásai a Kárpát-medencében. GATE, Gödöllő, pp. 121-126.
Hajnal K., Keveyné Bárány I. 1987: Geomorfológiai és növényföldrajzi vizsgálatok Kiskunhalas környékén. 2. Alföld Ankét. Békéscsaba, pp. 269-289.
Hamburg, S.P., Sanford, R.L. 1986: Disturbance, Homo sapiens, and ecology. Bulletin of the Ecological Society of America 67: 169-171. https://doi.org/10.2307/20166510
Hargitai Z. 1940: Nagykőrös növényvilága. II. A homoki növényszövetkezetek. Bot. Közlem. 37: 205-240.
Herke S. 1934a: A szegedi Fehér-tó talajviszonyai. In: Sajó E., Trummer Á. (eds.): A magyar szikesek. Pátria Nyomda, Budapest, pp. 145-165.
Herke S. 1934b: Szódástalajú lecsapolt területeken végzett hasznosítási kísérletek. In: Sajó E., Trummer Á. (szerk.): A magyar szikesek. Pátria Nyomda, Budapest, pp. 300-347.
Huszár M. 1822: A Körösök és a Berettyó folyónak, valamint azok kiágazásának hidrográfiája. Országos Levéltár, Budapest.
Horváth F., Csontos P. 1992: Thirty year changes in some forest communities of Visegrad Mts., Hungary. In: Teller A., Mathy P., Jeffers J. N. (eds.): Responses of forest ecosystems to environmental changes. London-New York, pp. 481-488. https://doi.org/10.1007/978-94-011-2866-7_46
Illyés Zs. 1997: Tájváltozási folyamatok Magyarországon. A területhasználat és a tájszerkezet alakulása a honfoglalástól napjainkig. Kandidátusi értekezés. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Tájvédelmi Tanszék, Budapest.
Jakucs L. 1982: Az árvizek gyakoriságának okai és annak tényezői a Tisza vízrendszerében. Földrajzi Közlemények 3: 212-235.
Juhász Nagy P. 1979: A természetbúvár reneszánsza? In: Juhász Nagy P. 1993: Természet és Ember. Gondolat, Budapest, pp. 19-25.
Jankó A. 1990: Magyarország topográfiai térképezései 1863-1950. Doktori értekezés.
Kevey B. 1995: Adatok a bükk (Fagus sylvatica L.) alföldi elterjedéséhez az atlanti kortól napjainkig. Bot. Közlem. 82: 9-23.
Király G. 1999: Táj- és erdőtörténeti adatok felhasználásának lehetőségei és jelentősége vegetációértékelési és erdőművelési kérdések tisztázásában. Dokotri Szigorlati Dolgozat. Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron.
Király G. 2001: A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. Tilia 10: 181-357.
Kiss F. 1944: Harc az elemi csapásokkal a Duna-Tisza közi homokterületen. Erdészeti Lapok 83: 1-108.
Klinghammer I. 1997: A magyar térképészet Lázár deáktól napjainkig. Magyar Tudomány 9: 1037-1056.
Konkolyné Gyúró É. 1990: A tájpotenciál és a tájhasználat összefüggései a Zempléni-hegységben. Kandidátusi értekezés.
Konkolyné Gyúró É. 1994: Tájtörténeti feltárás a tájvédelem szolgálatában a tokaj-hegyaljai borvidék példáján. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, pp. 209-214.
Konkolyné Gyúró É. 1998: A tájpotenciál hasznosításának történeti változása a Zempléni-hegységben (18-19. század). In: Frisnyák S. (szerk.): A Felvidék történeti földrajza, Nyíregyháza, pp. 403-409.
Korsós Z., Kovács T., Pécsi T. 2001: A Rákosi vipera. Fővárosi Állat- és növénykert. Budapest.
Kovács J. 1998: A Vindornya-láp aktuális vegetációja és élőhelyrekonstrukciós vizsgálata. Kanitzia 6: 57-88.
Kun A., Molnár Zs. 1999: Élőhely-térképezés. A Nemzeti Biodiverztitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei XI., Budapest.
Lerner J. 1992: Térképészeti alapismeretek. ELTE, jegyzet.
Lukács A., Szigetvári Cs., Botos I., Rév Sz. 2004: Tájtörténeti vizsgálatok és a tájrehabilitáció lehetőségei a Nyírségben. Ifjú Botanikusok Baráti Köre és az E-misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza.
Magyar E. 1975: Az erdészettörténeti kutatás módszertani kérdéseiről. Kézirat.
Majer A. 1988: Fenyves a Bakonyalján. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Malatinszky Á. 2001: Botaniakai értékek és tájhasznosítási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológia Lapok 2: 65-76.
Malatinszky Á., Penksza K. 2004: Traditional sustainable land use towards preserving botanical values int he Putnok hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23: 205-212.
Margóczi K. 2001: A vegetációtan természetvédelmi alkalmazása. Doktori Értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, Szeged.
Molnár G. 2003: A Tiszánál. Ekvilibrium Kiadó, Budapest.
Molnár ZS. 1997: The land-use historical approach to study vegetation history at the century scale. In: Tóth E., Horváth R. (eds.): International conference on Research, Conservation, Management. Aggtelek, Conference Proceedings. pp. 345-354.
Molnár Zs. 1998: Interpreting present vegetation features by landscape historical data: An example from a woodland-grassland mosaic landscape (Nagykőrös-wood, Kiskunság, Hungary). In K. J. Kirby., C. Watkins (eds.): The Ecological History of European Forests. CAB International, pp. 241-263.
Molnár Zs., Biró M. 1995a: A Cserebökényi-puszták Tájvédelmi Körzet és környéke kezelési-fenntartási tervet megalapozó botanikai, madártani és általános természetvédelmi értékelése, Körös-Maros vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, Szarvas.
Molnár Zs., Biró M. 1995b: A kardoskúti Fehér-tó Természetvédelmi Terület kezelési tervet alapozó botanikai felmérése és természetvédelmi értékelése, Körös-Maros vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, Szarvas.
Molnár Zs., Biró M. 1996: A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a Középkortól napjainkig. Natura Bekesiensis 2: 65-97.
Molnár Zs., Biró M. 1997: Vegetation history of the Kardoskút area (SE-Hungary) I.: History of the steppes from the Middle Ages to the present. Tiscia 30: 15-25.
Molnár Zs., Biró M. 2001: A tervezett Dél-őrjegi Tájvédelmi Körzet botanikai és tájtörténeti felmérése és értékelése. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága részére, Kecskemét.
Molnár Zs., Borhidi A. 2003: Continental alkali vegetation in Hungary: syntaxonomy, landscape history, vegetation dynamics, and conservation. Phytocoenologia 21: 235-245.
Molnár Zs., Biró M. és Bölöni J. 1999: Az élőhelytérképezés előkészítése. In: Kun A., Molnár Zs. (szerk.): Élőhely-térképezés. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei XI. pp. 23-39.
Molnár Zs., Bodnár M., Biró M. 1996: A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet kezelési terve, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Eger.
Molnár Zs., Bartha S., Seregélyes T., Illyés E., Tímár G., Horváth F., Révész A., Kun A., Botta-Dukát Z., Bölöni J., Biró M., Bodonczi L., Deák József Á., Fogarasi P., Horváth A., Isépy I., Karas L., Kecskés F., Molnár Cs., Ortmann-né Ajkai A., Rév Sz. 2006: Concept, Development and Standardisation of a Hexagon Grid Based, Multi-layered, Landscape Ecological Field Vegetation Mapping (MÉTA-method). Folia Geobotanica (submitted)
Molnár Zs., Bölöni J., Forgách B., Kevey B., Kósa G., Fráter E., Kertész É., Király G., Locsmándi Cs., Lőkös L., Papp B., Biró M., Pásztor E., Rédei T., Réthy Zs., Tímár G., Vasas G., Virók V. 1998A: A Fekete- és Fehér-Körös menti keményfás ligeterdők történeti, erdészeti és botanikai értékelése, jövőbeni természetvédelmi kezelésének koncepciója. Kutatási jelentés, KMNP, Szarvas.
Molnár Zs., Bölöni J., Forgách B., Molnár A., Fráter E., Kertész É., Király G., Kósa G., Biró M. 2000: A Bélmegyeri Fás-puszta növényzetének története és mai állapota. Javaslatok a természetvédelmi kezeléshez. Kutatási jelentés a Körös Maros Nemzeti Park részére, Szarvas.
Molnár Zs., Büttner Gy., Taracsák G., Révész A., Horváth F. 2001: CORINE Élőhely-térképezés (CÉT) 1:50 000. GIS adatbázis. MTA ÖBKI - FÖMI, Vácrátót, Budapest.
Molnár Zs., Horváth F., Kertész M., Kun A. 1998b: A vegetáció térképezésének objektivitása. Kitaibelia 3: 307-308.
Nagy A., Penksza K. 2006: Élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 4: 115-125.
Nagy A., Balogh Á., Penksza K. 2005: Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307-311.
Nagy D. 2003: Tájtörténeti kutatások a Gömör-Tornai-karszton I. A történelmi táj rekonstrukciója az ANP környezetében az I-III. Katonai Felmérések alapján. Kutatások az Agteleki Nemzeti Parkban. ANP Füzetek, Jósvafő.
Nagy D. 2004: A történeti tájhasználat és felszínborítás rekonstrukciójának lehetőségei archív térképek feldolgozásával. Környezetvédelmi Értékelési Program Pályázati tanulmányok 2003-2004. TVH, Budapest.
Nagy G. 2006: A Péteri-tó Természetvédelmi Terület mezőgazdasági hasznosítása és természetvédelmi szempontú kezelése. Diplomamunka, Mosonmagyaróvár.
Novák T. J. 2005: A vegetáció-változások értékelésének módszertani nehézségei - sziki gyepek vizsgálata alapján. Debreceni Földrajzi Disputa. Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék. Debrecen pp. 143-155.
Oroszi S., Bölöni J. 2002: Az erdőállomány történetére vonatkozó adatok felkutatása. In. Horváth F., Borhidi A. (szerk.): A hazai erdőrezervátum kutatás célja, stratégiája és módszerei. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 99-107.
Oroszi V. Gy., Kiss T. 2004: Környezeti változások vizsgálata a Maros hullámterének hazai szakaszán, az 1800-as évektől napjainkig In: Füleky Gy. (szerk.): Tájváltozások a Kárpát-medencében. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, pp. 357-361.
Ortmann-né Ajkai A. 1999: Vízrendezés és a táj átalakulása a Drávamenti-síkságon. In: Füleki Gy. (szerk): A táj változásai a Kárpát-medencében. GATE, Gödöllő, pp. 381-384.
Petik A. 1784: Békés-vármegye leírása. Reprint Kiadás, 1961, Erkel Ferenc Múzeum, Gyula.
Penksza K., Barczi A., Néráth M., Pintér B. 2003: Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. Növénytermelés 52: 167-184.
Pesty F. 1864: Békés megye helynévtára. In: Jankovich B. D. 1983: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Békéscsaba.
Peterken G., Game M. 1984: Historical factors affecting the number and distribution of vascular plant species in the woodlands of central Lincolnshire. Journal of Ecology 72: 155-182. https://doi.org/10.2307/2260011
Pickett S. T. A., Parker V. T., Fiedler P. L. 1992: The new paradigm in Ecology: Implications for conser- vation biology above species level. In: Fiedler P. L., Jain S. K. (eds.): Conservation biology. Chapmann and Hall, New York, London. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-6426-9_4
Pickett, S.T.A. 1991: Long-term Studies: Past Experience and Recommendations for the Future. In: Gisser, P. G. (ed.): Long-term Ecological Research. SCOPE, Johh Wiley and Sons.
Pottyondy Á., Hortobágyi T. C., Penksza K. 2005: A Pannonhalmi Világörökségi terület természetvédelmi hasznosítása, különös tekintettel a botanikai értékekre. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 329-334.
Rackham O. 1994: History of the Countryside. Weidenfeld and Nicolson, London.
Rackham O. 2000: The history of the countryside. Phoenix press, London.
Rakonczay J. 1988: Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálati lehetőségei alföldi példákon. Alföldi Tanulmányok pp. 59-77.
Rapaics R. 1918: Az Alföld növényföldrajzi jelleme. Erdészeti Kísérletek 21: 1-164.
Reed M. (ed.) 1984: Discovering Past Landscapes. Croom Helm, London-Canberra.
Ruprecht E. 1999: A lápi vegetáció múltja és jelene a kolozsvári Malom-völgyben. Múzeumi Füzetek 8: 110-116.
Seregélyes T., Csomós Á. 1995: Hogyan készítsünk vegetációtérképeket. Tilia 1: 158-169.
Sheail J. 1983: The Historical Perspective. In: Warren A., Goldsmith F.B. (ed): Conservation in perspective. John Wiley and sons Ltd, pp. 315-328.
Siposs V., Kiss F. 2002: Living in the nature. WWF Hungary, Budapest.
Soó R. 1935: A pusztuló bátorliget. Természettudományi Közlöny 67: 14-21.
Standovár T., Tóth Z., Simon T. 1991: Vegetation of the Bátorliget Mire Reserve. In: Mahunka S. (szerk.): The Bátorliget Nature Reserves - after forty years. Studia Naturalia 1:1, Hungarian Natural History Museum, Budapest.
Szabó A., Ruprecht E. 2004: Tájtörténet és botanika egy észak-mezőségi terület páldáján. In: Fekete A. (szerk.): Az erdélyi táj kérdései. Művelődés, Kolozsvár, pp. 95-101.
Szabó M., Tímár G., Győri H. 2004: A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése - a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai. Tájökológiai Lapok 2: 267-286.
Szabó P. 2003: Woodland and forests in Medieval Hungary. PhD Dissertation in Medieval Studies, CEU, Budapest.
Szövényi P. 1997: A kőszegi lápok és az őket körülvevő területek. Tilia: 274-276.
Szmorad F. 1997: A Soproni-hegység vegetációtérképezésének problémái és kezdeti eredményei. Kitaibelia 2: 305-306.
Tímár G. 2002: A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontos alapján. PhD értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
Tímár G., Ódor P. 2002: Az őrségi Tájvédelmi Körzet erdőinek története. Kanitzia 10: 110-116.
Tinya F., Tóth Z. 2005: A Bátorligeti ősláp Természetvédelmi Terület vegetációja és annak változása az elmúlt 15 év során. Tájökológiai Lapok 3: 99-117.
Tinya F., Tóth Z. 2006: Tájtörténeti vizsgálatok a Bátorligeti ősláp Természetvédelmi Területen és környékén. Természetvédelmi Közlemények. (nyomtatás alatt)
Tóth Z. 2004: A Kerca-patak melléki rétek jelene és múltja (esettanulmány a természetvédelmi célú kezelések megalapozásáhaoz). Tájökológiai Lapok 2: 313-339.
Türke I., Varga A., Biró M., Horváth D. 2006: Az elmúlt 250 év tájtörténeti eseményei a Közép-Tisza vidékén. Környezettörténet 2006 konferencia előadásainak összefoglalói. ELTE, Hantken Kiadó, Budapest, pp. 94-95.
Vajk Ö. 2004: A Közép-Tisza hullámterének változása 220 év térképei és mérései alapján. In: Füleky Gy. (szerk.): Tájváltozások a Kárpát-medencében. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, pp. 281-283.
Vidéki R. 1993: A társadalmi beavatkozások hatása a Duna-Tisza köze geomorfológiai, vízrajzi, növénytani viszonyaira. Kézirat, Kiskunfélegyháza.
Whitney G. 1994: From Coastal Wilderness to Fruited Plain. Cambridge University Press. Cambridge.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2006 Biró Marianna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
