Land-use history of Sarkad and its surroundings
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3610Keywords:
fortified settlement/earthwork fortification, land-use history, landscape history, SarkadAbstract
Being part of a series of investigations on the environmental and settlement history of Late Bronze Age fortified settlements, in the area of the Békés county Sarkad-Vár-tábla archeological site we studied the landscape changes and the potential effects of landscape processes on the archaeological site. The aim of this survey was to study the multi-era landscape history of Sarkad–Vár-tábla fortified settlement and its wider environment by analysing written sources and historical maps. According to the landscape historical sources, the natural environment of Sarkad – with mosaics of periodical open water surfaces and marshlands was particularly favourable for livestock husbandry. After the river regulations in the XIXth century the territory of previous woodlands, grazings, and marshy reed lands significantly shrunk as these areas served as new expansions for arable lands. In parallel with the increase of the population, the proportion of the arable lands has also increased, mainly to the detriment of forested areas. Forest replantations only started after WWII. By 1945, previous meadows and pastures were replaced by arable fields up to 80% in the total land use of the examined area. The location of Sarkad–Vár-tábla archaeological site is utilized as arable land for a long time; therefore the one time fortified settlement is barely recognizable above the ground level. The main land-use changes of the research area and its environment were the regulation of the rivers, the deforestation and then replantation of forests, the expansion of increasing intensity agricultural land use. These activities had completely reshaped the landscape and the changed land use had contributed to an accelerated degradation of the above ground remainders of earthwork fortifications of the culturally significant archaeological site.
References
Banner J. 1939: A hódmezővásárhelyi Nagytatársánc. Dolg XV (1939) 93–112.
Barczi A., Joó K. 2009: The role of kurgans in the Palaeopedological and Palaeoecological reconstruction of the Hungarian Great Plain. Zeitschrift für Geomorphologie, Berlin-Stuttgart, 53 (Suppl 1) 131–137. https://doi.org/10.1127/0372-8854/2009/0053S1-0131
Bóka G. 2008: A Körös-vidéken zajló településtörténeti változások paleoökológiai háttere a késő bronzkor végén és a kora vaskorban. Egy hipotézis. Gyulai Katalógusok 13 (2008) 149–171.
Bóka G. in press: Településtörténeti változások a körös-vidéki késő bronzkorban és vaskorban. Előzetes jelentés a Sarkad–Vár-tábla, földvár lelőhely régészeti kutatásáról.
Czukor P., Priskin A., Szalontai Cs., Szeverényi V. 2013: Zárt terek, nyitott határok: Késő bronzkori földvárrendszer a Dél-Alföldön. Várak Kastélyok Templomok (2013/február) 12−15.
Demény K., Centeri Cs. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications 36 1739–1742.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 859 p.
Erdmann Gy., Havassy P. (szerk.)2009: Békés megye képes krónikája, Typografika, 2. bővített kiadás, 407 p.
Haász J., Tóth I., Gulyás I. 2000: Békés megye, Békés-Bihar/Sarkad és térsége, 174 p., In: Kasza S. (főszerk.) Magyarország kisrégiói 3/4 CEBA Kiadó, Budapest.
Halász A., Timár I., Wagner M. (szerk.) 1998: Sarkad, Kiadja: Sarkad Városi Jogú Nagyközségi Tanács V.B., 47p.
Hellebrandt, M. 2004. Őskori föld- és vizivárak.–Prehistoricearth works and surrounded by bodies of water. MΩMOΣ, II, 171–186.
Jankovich B. D. (szerk.). 1998. Magyarország régészeti topográfiája 10. I.-II. (Békés megye régészeti topográfiája). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kasza S., Bacsa T., Bunovácz D. 1999: Békés megye kézikönyve, CEBA Kiadó, 850 p., In: Kasza S. (főszerk.): Magyarország megyei kézikönyvei 3.
Képíró S. 1970: Sarkad község 25 éves fejlődésének története, Sarkad, 124 p.
Komoróczy Gy. 1972: Tanulmányok Sarkad múltjából, Sarkad Nagyközség Tanácsa V.B., 544 p.
Krausz E., Saláta D., Bidló A., Pető Á. 2014. Perkáta–Forrás-dűlő bronzkori földvár és környezetének tájhasználatintenzitás-vizsgálata. Tájökológiai Lapok 12(1) 137-147.
Lichtenstein L.,rózsa Z. 2007. Bronzkori csalafintaságok a középkori Kaszaper területén. MKCsM, 2007, 43−65. Malatinszky Á. 2008: Relationships between cultivation techniques, vegetation, pedology and erosion on extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills. Acta Agronomica Hungarica 56(1) 75–82.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest.
Márki S. 1877: Sarkad története, Kiadja: Kókai Lajos, Budapest, 189 p.
Mokán I. (szerk.) (év nélkül): Sarkad Város, Húsz év képes krónikája 1989-2009, Kiadja: Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete.
Pető Á., Kenéz Á., Reményi L. 2013: Régészeti talajtani kutatások Perkáta Forrás-dűlő bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan 62(1): 61–80.
Pető Á., Serlegi G., Krausz E., Jaeger M., Kulcsár G. 2015. Régészeti talajtani megfigyelések „Kakucs–Turján mögött” bronzkori lelőhelyen I. Agrokémia és Talajtan 64 (1) 219–237. https://doi.org/10.1556/0088.2015.64.1.16
Priskin A., Czukor P., Szalontai Cs., Szeverényi V. 2013.: Késő bronzkori településszerkezeti kutatások a Dél- Alföldön: „Zárt terek – nyitott határok” projekt.Magyar Régészet(online magazin) (2013 ősz) 1−6.
Reményi L. 2009: A tell-kultúrák összeomlása – Bronzkori változások. Élet és tudomány 64 (7): 198–201.
Rusu M., Dörner C. E., Ordentlich-Holon I. 1999. Die erdburg von Săntana- Aradindemzeitgleichenarchäologischenkontext. In: Boroffka, N. ésSoroceanu, T. (szerk./ed.) Transilvanica Archäologischeuntersuchungenzurälterengeschichte des südostlichenMitteleuropa. Rahden/Westf.,143–165.
Saláta D., Pető Á., Kenéz Á., Geiger B., Horváth S., Malatinszky Á. 2013: Természettudományos módszerek alkalmazása tájtörténeti kutatásokba–Kisgombosi esettanulmány. Tájökológiai Lapok 11 (1): 67–88.
Saláta D., Krausz E.,Reményi L., Kenéz Á., Pető Á. 2014. Combining historical land-use and geoarchaeological evidence to support archaeological site detection. Agrokémia és Talajtan 63(1) 99-108. https://doi.org/10.1556/agrokem.63.2014.1.11
Sava V., Gogoltan F. 2010: Sântana Cetatea Veche. O fortificație de pământa epocii bronzului la Mureşul de jos. A Bronze Age earthwork on the lower Mureş. Arad.
Stefanovits P., filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan, Mezőgazda Kiadó, 470 p.
Szentmiklósi A., Heeb B. S., Heeb J., Hardig A., Krause R., Becker H. 2011: Corneşti-Iarcuri – a Bronze Age town in the Romanian Banat? Antiquity 85 (2011) 819−838. https://doi.org/10.1017/S0003598X00068332
Tóthné B. I. 1979: Sarkad helyismereti bibliográfiája, Sarkad, felelős kiadó: Timár I. könyvtárvezető, 93 p.
Arcanum (2004): Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság - Georeferált változat. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 963-9374-95
Biszak S., Tímár G., Molnár G., Jankó A. (2007): Harmadik Katonai Felmérés, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN 978-963-7374-54-8.
Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Jankó A. (2008): Magyarország topográfiai térképei a második világháború időszakából. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN 978-963-7374-71-5
Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J., Jankó A. (2006): Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN 963-7374-21-3, ISSN 963-7374-35-3
GoogleEarth
www.fentrol.hu
www.tajertektar.hu
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Kiss Ágnes, Bóka Gergely, Saláta Dénes, Pető Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
