Further steps in the conservation of the kurgans
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3572Keywords:
common agricultural policy, cross compliance, nature conservation, kurganAbstract
Common Agricultural Policy has gone through many reforms since it was established. In 2010, the payable agricultural support was tied to the requirement of protecting the area's characteristic elements. At this time the protection of the mounds was introduced into the requirement system of cross-compliance. I began my doctorate research in 2010 and tracked the condition change of 185 mounds in Békés county via field-walking and monitoring until 2015. My results show that community regulation has provided the mounds with protection more effective than ever before, as at the end of my research only 8 of the 185 mounds remained under cultivation. In this paper I have, after three years, examined the state of the county's mounds via field-walking in search of changes. In the past years, I have made recommendations to the settlement securities depository board to increase the protection of certain mounds. The county government office has begun the entry of these mounds into the land registry. It has been determined that none of the mounds that were previously left have been placed under cultivation again, and of the 8 mounds that were cultivated in 2015, 3 have ceased to be disturbed. The securities depositories of the affected settlements have accepted 10 of the municipal securities depository propositions, and 82 mounds were registered officially in the real estate registry. On the whole, we can determine that the present measures and processes will guarantee that the mounds will be preserved for posterity.
References
Barczi A., Tóth T. M., Csanádi A., Sümegi P., Czinkota I. 2006a: Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International 156-157: 49–59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024
Barczi A., Joó K. 2009: The role of kurgans in the Palaeopedological and Palaeoecological reconstruction of the Hungarian Great Plain. Zeitschrift für Geomorphologie, 53(1): 131–137. https://doi.org/10.1127/0372-8854/2009/0053S1-0131
Alexandrovskiy, A. L. 2000: Holocen development of soils in response to environmental changes: the Novosvobodnaya archaeological site, North Caucasus. Catena 41: 237–248. https://doi.org/10.1016/S0341-8162(00)00105-3
Ackrill, R. 2000: The Common Agricultural Policy. Sheffield Academic Press Ltd., UK, Sheffield pp. 49–225.
Árgay Z., Balczó B., Tóth P. 2013: A kunhalmok megőrzésének hagyományos és új módjai, szereplői. A Falu 28(1): 69–80.
Barczi A., Joó K., Pető Á., Bucsi T. 2006b: Survey of the buried paleosol under the Lyukas Mound in Hungary. Eurasian Soil Science, 39(1): 133–140. https://doi.org/10.1134/S1064229306130217
Barczi A. 2009: Kunhalmok eltemetett talajainak vizsgálata. MTA Doktori értekezés, Gödöllő. p. 32–61.
Bede Á. 2014: A tiszántúli halmok régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú vizsgálati lehetőségei. Doktori (PhD) értekezés, Szeged, 178 p.
Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (BMKH-BCSJH-KTF) 2018: Adatszolgáltatás a Békés megyei kunhalmok ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéseinek folyamatáról.
Brady M., Kellermann K., Sahrbacher C., Jelinek L. 2009: Impacts of Decoupled Agricultural Support on Farm Structure. Biodiversity and Landscape Mosaic: Some EU Results. Journal of Agricultural Economics 60: 563–585. https://doi.org/10.1111/j.1477-9552.2009.00216.x
Csányi M. 1999: A Kunhalmok régészeti értékei. In: Tóth A. (szerk.) Kunhalmok, „Ti vagytok a mi katedrálisaink”. Kisújszállás, Alföldkutatásért Alapítvány. pp. 38–45.
Csányi M. 2003: Zwei Gräber aus dem frühbronzezeitlichen Gräberfeld von Nagyrév-Zsidóhalom. In: Jerem E., Raczky P. (Hrsg.) Morgenrot der Kulturen. Frühe Etappen der Menschheitsgeschichte in Mittel- und Südosteuropa. Festschrift für Nándor Kalicz zum 75. Geburtstag. Archaeolingua 15, Budapest. pp. 497–512.
Dani J., Horváth T. 2012: Őskori kurgánok a magyar Alföldön. Budapest: Archaeolingua. 215 p.
Dani J., M. Nepper I. 2006: Sárrétudvari–Őrhalom tumulus grave from the beginning of the EBA in Eastern Hungary. Communicationes Archaeologicae Hungariae: 29–50.
Ecsedy I. 1979: The people of the pit-grave kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hungariae, Akadémiai Kiadó, Budapest, 148 p.
Gojda M., Hejcman M. 2012: Cropmarks in main field crops enable the identification of a wide spectrum of buried features on archaeological sites in Central Europe. Journal of Archaeological Science 39(6): 1655–1664. https://doi.org/10.1016/j.jas.2012.01.023
Hart K. 2015: Green direct payments: implementation choices of nine Member States and their environmental implications. [http://www.eeb.org/index.cfm?LinkServID=0DFEF8B2-5056-B741-DB05EBEF517EDCCB]
Hejcman M., Součková K., Krištuf P., Peška J. 2013: What questions can be answered by chemical analysis of recent and paleosols from the Bell Beaker barrow (2500–2200 BC), Central Moravia, Czech Republic? Quaternary International 316: 179–189. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2013.06.014
Kalicz N. 1965: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Archaeologia Hungarica XLV: 77–84.
Khoklova O. S., Sedov S. N., Golyeva A. A., Khoklov A. A. 2001: Evolution of Chernozems in the Northern Caucasus, Russia during the second half of the Holocene: carbonate status of paleosols as a tool for paleoenvironmental reconstruction. Geoderma 104: 115–133. https://doi.org/10.1016/S0016-7061(01)00062-3
Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) 2018: http://www.kmnp.hu/index.php?pg=menu_1140. [Letöltés: 2017.12.28.]
Molnár M., Joó K., Barczi A., Szántó Zs., Futó I., Palcsu L., Rinyu L. 2004: Dating of total soil organic matter used in kurgan studies. Radiocarbon 46(2): 413–419. https://doi.org/10.1017/S0033822200039722
Novák T., Nyilas I., Tóth Cs. 2009: Preliminary studies on landscape ecological structure of fragmented loess grasslands on the Zsolca mounds (Felsőzsolca, Hungary). Tájökológiai Lapok 7(1): 161–173.
Pető Á. 2010: Burial mounds: detecting ancient surfaces. The method of (semi) quantitative phytolith and biomorph analysis. Archeologia E Calcolatori 21: 315–324.
Puskás I., Farsang A. 2008: Diagnostic indicators for characterising urban soil of Szeged, Hungary. Geoderma 148(3–4): 267–281. https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2008.10.014
Raczky P., Meier-Arendt W., Anders A., Hajdú Zs., Nagy E., Kurucz K., Domboróczky L, Sebők K., Sümegi P.,
Magyari E., Szántó Zs., Gulyás S., Dobó K., Bácskay E., T.Biró K., Schwartz C. 2002: Polgár – Csőszhalom (1989–2000): Summary of the Hungarian-German Excavations on a neolithic Settlement in Eastern Hungary. Mauer Schau, Band 2., Verlag Bernhard Albert Greiner, Remshalden–Grunbach. pp. 833–860.
Rákóczi A., Barczi A. 2015: A Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület kunhalmok védelméért folytatott tevékenységének eredményei 20 év távlatából. Civil Szemle XII(2): 57–74.
Rákóczi A. 2013: Kurgans as landscape elements protected by the European Community. Ecoterra 10(34): 7–12.
Rákóczi A. 2016: A Közös Agrárpolitika tájvédelmi előírásainak hatásai a Békés megyei kunhalmok állapotára. Doktori értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. 171 p.
Somai M. 2014: Agrártámogatások az Európai Unióban. In: Fejlesztési stratégiák–finanszírozási alternatívák. Heller Farkas Könyvek(1). Pázmány Press, Budapest. pp. 225–246.
Sudnik B., Wójcikowska I., Moysiyenko I. 2008: The floristic differentiation of microhabitats within kurgans in desert steppe zone of Southern Ukraine. Acta Societatis Botanicorum Poloniae 77(2): 139–147. https://doi.org/10.5586/asbp.2008.018
Sudnik B., Wójcikowska I., Moysiyenko I., Zachwatowicz M., Jabłońska E. 2011: The value and need for protection of kurgan flora in the anthropogenic landscape of steppe zone in Ukraine. Plant Biosystems 145(3): 638–653. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601335
Szelekovszky L. 1999: Békés megye kunhalmai. Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület Kiadványa, Sirályka Nyomda, Békéscsaba. 64 p.
Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás. 77 p.
Tóth A. 2002: Az Alföld piramisai. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás. 96 p.
Tóth Cs. 2006: Az országos kunhalomfelmérés eredményei a földtani értékvédelem szemszögéből. Acta Geographica Ac Geologica et Meteorologica Debrecina 1(1): 129–135.
Tóth Cs. 2007: Jász-Nagykun-Szolnok megye kunhalmainak állapotfelmérése. Jászkunság 50(1-2): 42–59.
Tóth Cs., Novák T., Nyilas I. 2008: Ötezer esztendő őrzői: A Zsolcai-halmok. Természetbúvár 63(3): 20–23. https://doi.org/10.56617/tl.3150
Tóth Cs., Pethe M., Molnár M. 2012: A Zsolcai-halmok komplex földtudományi vizsgálata. In: Nyári D. (szerk.) Kockázat-Konfliktus-Kihívás. VI. Magyar Földrajzi Konferencia Tanulmánykötete, Szeged. pp. 897–904.
Tóth Cs., Novák T. J., Tóth A. 2014: A kunhalmok területhasználat-váltásának időszerű kérdései. Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 6: 61–76.
Virágh D. 1979: Cartographical data of the kurgans in the Tisza region. In: Ecsedy I. (ed.) The people of the pitgrave kurgans in Eastern Hungary. Budapest, Akadémiai Kiadó. pp. 117–148.
A 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
A 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról
A Tanács 73/2009/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
REGULATION (EU) No 1306/2013/EU on the financing, management and monitoring of the common agricultural policy and repealing Council Regulations (EEC) No 352/78, (EC) No 165/94, (EC) No 2799/98, (EC) No 814/2000, (EC) No 1290/2005 and (EC) No 485/2008
REGULATION (EU) No 1307/2013/EU stablishing rules for direct payments to farmers under support schemes within the framework of the common agricultural policy and repealing Council Regulation (EC) No 637/2008 and Council Regulation (EC) No 73/2009
Az 50/2008. (IV. 24.) FVM-rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról
A 32/2010. (III.30.) FVM az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM-rendelet módosításáról
A 10/2015. (III. 13.) FM-rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről
A 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2018 Rákóczi Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
