Historical study on the landuse change of hobby gardens in Esztergom from the 19th century to present-day

Authors

  • Kinga Molnárné Abicz Szent István University, Faculty of Landcape Architecture, Dep. Landscape Protection and Landscape Rehabilitation, H-1118, Budapest, Villányi Str. 29-43., Hungary, Government Office Of The Capital City Budapest, Department of Geodesy, Remote Sensing and Land Offices H-1149, Budapest, Bosnyák Square 5., Budapest
  • Vilja Vaszócsik Szent István University, Faculty of Landcape Architecture, Dep. Landscape Protection and Landscape Rehabilitation, H-1118, Budapest, Villányi Str. 29-43., Hungary, Lechner Non-Profit Ltd.,H-1111, Budapest, Budafoki Str. 59., Hungary

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3470

Keywords:

periphery, plot gardens, vineyards, landuse, landscape change

Abstract

In the period before the phylloxera outbreak (late 1800s to early 1900s), viticulture appeared as a dominant and almost exclusive form of cultivation in Esztergom, Hungary, as well as in many of the country’s settlements. The volcanic soil provided a favourable basis for vine growing traditions, which has been a decisive element of the landscape for centuries. Former vineyards classified as a special legal form as land ownership and land-use types were redefined in the 19th century, which marked agricultural use as its primary function. The focus of this study is on the creation and transformation of a special Hungarian concept, so called „hobby gardens”, between the 19th century and present-day in the Esztergom city area. The aim is to explore and discuss the processes related to the examination of the enclosed gardens at several different historical ages. The land-use and boundaries of hobby gardens have changed as a result of current socio-economic processes, some areas have been annexed to settlements and others have been classified as hobby gardens. The transformation process of the former vineyards into hobby gardens is characterized by the alternation of strong development and drastic decline. Extension of residential land-use was the primary reason for garden internalization, a kind of internal suburbanization. This special function agricultural land-use characterizes a valuable landscape and ecologicaleconomic area that should be conserved.

References

Danyi Zs. 2018: Keresztek és egyéb szakrális elemek felmérése Esztergomban, Esztergom, Kézirat, 55 p.

Csoma Zs. 1997: A középkori magyarországi szőlőhegyek arculatának kialakulása és a szőlő-bortermelés kettős gyökere. In: Füleky Gy. (szerk.) A Táj változásai a Honfoglalás óta a Kárpát-medencében. A Gödöllőn 1996. június 24-26.-án megtartott tudományos konferencia kiadványa. GATE, Gödöllő, pp. 127–160.

Illés P. 2017: Tájfenntartó szőlőhegyi gazdaközösségek. Néprajzi, történeti és szociokulturális antropológiai írások az Őrség a Vasi-hegyhát/Kemeneshát és a Kemenesalja kistájakról. Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Szombathely, 231 p.

Ladányi J., Csanádi G., Csepeli Gy., Szelényi I. 2010: Társadalom és térszerkezeti átalakulások. Válogatott Tanulmányok (1975–2010) Budapesti Corvinus Egyetem, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 260 p.

Lettrich E. 1964: Esztergom a dorogi iparvidék városa. Földrajzi Tanulmányok 3. Akadémiai Kiadó, Budapest, 181 p.

Lettrich E.1959: Esztergom népességszámának és társadalmi rétegződésének alakulása az 1750–1945 közötti időszakban. KSH Népességtudományi Kutatóintézet Közlemények 2(4): 565–579.

Meggyes M. 2006: Szent István városa, Esztergom története. Spori Print „V” Kft., Esztergom, 130 p.

Ónodi G., Cros Kárpáti Zs., Gubicza Cs. 2004: Kertségek és kertművelők. Urbanizáció vagy vidékfejlesztés? Mezőgazda Kiadó, Budapest, 184 p.

Pócsi G. 2012: Vidéki terek a városok peremén: a kiskertes övezet funkcionális differenciálódása. A Falu XXVIII(2): 55–64.

Pócsi G. 2014: Zártkertek vagy kertes házak? A Falu XXIX(4): 55–66.

VÁTI Városépítési Kft. 2017: Esztergom Város Településfejlesztési Koncepciója 2015–2030, Megalapozó Vizsgálat és Célfa, Budapest.

VÁTI Városépítési Kft. 2018: Esztergom Város Településrendezési Eszközeinek-Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat-Teljes Körű Felülvizsgálata, Véleményezési Anyag, Budapest.

VÁTI Városépítési Kft. 2018: Esztergom Város Településfejlesztési Koncepciója, Véleményezési Anyag, Budapest.

www.mapire.eu; Esztergom Királyi Kataszteri térkép, 1886, 1901. [megtekintve: 2019. január 12.]

Esztergom rendezett tanácsú város kataszteri térképe, 1902.

Komárom-Esztergom Megye Statisztikai Évkönyve 1935., 1965. Budapest.

Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 1985.: Komárom Megye Földrajzi Nevei, 169. sz., Kiadja a Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.

VÁTI Városépítési Kft. 1960.: Esztergom Közigazgatási Területfejlesztési Vázlata, 1:25 000 XXIII 526 c, Esztergom Városi Tervtár

VÁTI Városépítési Kft. 1970: Komárom Megye Településhálózati Fejlesztési Terve, irányító tervező: Dr. Bihaly Tamás, Bp.

VÁTI Városépítési Kft. 1970.: Esztergom-Dorog-Tokod-Tát Általános Rendezési Terv Program, Bp.

Az 1959. évi 24. tv. erejű rendelet a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról

Az 1967. évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

Az 1987. évi I. törvény a földről

Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről

Az 1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről („Építési tv.”, Étv.)

A 253/1997 (XII. 20.) kormányrendelet az országos területrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

Published

2019-07-11

Issue

Section

Articles

How to Cite

Historical study on the landuse change of hobby gardens in Esztergom from the 19th century to present-day. (2019). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK , 17(1), 107-120. https://doi.org/10.56617/tl.3470

Similar Articles

1-10 of 46

You may also start an advanced similarity search for this article.