Assessment of some invasive alien beepasture species based on interviews with sectoral experts
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3447Keywords:
nature conservation, beekeeping, forestry, agriculture, honey plants, invasive plantsAbstract
The studied invasive alien plant species, black locust (Robinia pseudoacacia L.), common milkweed (Asclepias syriaca L.) and the two invasive goldenrod species: the Canadian (Solidago canadensis L.) and the giant goldenrod (Solidago gigantea Ait), are excellent honey producers, and the importance of black locust for the forestry is also significant. However, due to their invasive nature in Central-Europe, they can cause serious damage to nature conservation and in the case of herbaceous species to agriculture. In our research, we conducted interviews with representatives of the four main sectors concerned: nature conservation, beekeeping (apiary), forestry and agriculture at national policy level in 2020. The focus of the research was to explore the four sectors' conflicting points and potential for cooperation related to honey producing invasive plant species. Interview summaries were subjected to qualitative analysis. Our results show that the distribution and trends of the studied species are perceived by the sectors partly in a different way. The most marked conflict between certain sectors is related to black locust. For the conservation sector, black locust is one of the most damaging species, for beekeepers it is the most important honey plant species, and for forest managers it is valuable as wood product, but its invasive character is not recognized by some forestry experts. The mass presence of the common milkweed and the invasive goldenrod species causes high cost for both conservation and agriculture, due to the requirements to control them and the possibility of exclusion from subsidies if they are not controlled. For beekeepers, the common milkweed is steadily losing importance it had a few decades ago, due to a significant reduction in its nectar production capacity as a result of the drought caused by climate change. The importance of the goldenrod lies in the need to feed bee colonies, as it is crucial to replenish their storage with natural pollen, and it is the last significant honey plant of the year. Feedback from sectoral experts suggests that most legislation and subsidies for the species under review is designed to help eradication. However, there are some subsidies that are more conducive to spread. Invasive species are valued differently by the sectors concerned, due to their different interests, but it is encouraging that there is a willingness and example of cooperation. Exploring sectoral views can provide an excellent basis for cross-sectoral discussion and identifying possible solutions.
References
Bagi I. 2004: Selyemkóró. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon, Özönnövények, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 319–337.
Bagi I., Bakacsy L. 2012: Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 183–189.
Bakacsy L. 2021: A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.) inváziójának vizsgálata és az ellene való védekezés lehetősége nyílt homokgyepekben. doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, p. 125.
Balogh Á., Penksza K., Benécsné Bárdi G. 2006: Kísérletek a selyemkóróval fertőzött természetközeli gyepek mentesítésére. Tájökológiai Lapok 4 (2): pp. 385–394.
Bartha D., Csiszár Á., Zagyvai G., Zsigmond V. 2012: Fehér akác (Robinia pseudoacacia). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 127–133.
Bartha D., Szmorad F., Tímár G. 2014: A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) hazai helyzetének elemzése. Magánkiadás, Sopron, p. 23.
Bartha D., Bán M., Schmidt D. Tiborcz V. 2022: Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa. Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet [http://floraatlasz.uni-sopron.hu]
Bolla B. 2012: Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon. Természetvédelmi Közlemények 18: 77–81.
Botta-Dukát Z., Dancza I. 2004: Magas aranyvessző és kanadai aranyvessző In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon, Özönnövények, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 293–319.
Botta-Dukát Z. 2012 A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 10–13.
Botta-Dukát Z., Dancza I. 2012 Aranyvessző fajok (Solidago spp.). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 213–219.
Csecserits A., Halassy M., Rédei T., Szitár K., Botta-Dukát Z. 2020: A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) tömegességének változásai homoki parlagon szukcesszió és természetvédelmi kezelés hatására. Természetvédelmi Közlemények 26: 1–15. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2020.26.1
Demeter A., Czóbel Sz., Limp T., Csépányi P, Kovács E. 2017. Pest-közeli önkormányzatok viszonya egy inváziós fajhoz, a mirigyes bálványfához. Természetvédelmi Közlemények 23: 168–181. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.168
Demeter A., Sarlós D., Skutai J., Tirczka I., Ónodi G., Czóbel Sz. 2015: Kiválasztott özönfajok gazda-sági szempontú értékelése: A fehér akác és a mirigyes bálványfa. Tájökológiai Lapok 13(2): 193–201.
Csiha I., Dr. Rédei K., Kovács Cs., Dr. Keserű Zs., Rásó J., Kamandiné Végh Á. 2014: Akác virágzásbiológiai vizsgálatok alföldi erdőgazdaságoknál. In: Lipák L. (szerk.): Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap XXII. Tudományos eredmények a gyakorlatban, Alföldi Erdőkért Egyesület, Lakitelek, pp. 19–25.
Csiszár Á. 2012: Inváziós növényfajok Magyarországon, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, p 360.
Csiszár Á., Tiborcz V. 2012: A fejezetek összeállításának és a fajok jellemzésének szempontjai In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon, Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 8–10.
Csór A. 2015: A fehér akác visszaszorítása a Valkói Erdészet területén. In: Csiszár Á., Korda M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 71–79.
Feketéné Ferenczi A., Szűcs I., Vida V. 2021: A Hazai méhészeti ágazat helyzetének elemzése (termelés, kereskedelem). The Hungarian Journal of Nutrition Marketing/Táplálkozásmarketing 8(2): 21–34. DOI: https://doi.org/10.20494/TM/8/2/2
Fenesi A., Vágási Cs. I., Beldean M., Földesi R., Kolcsár L. P., Shapiro T. J., Török E., Kovács-Hostyánszki A. 2015: Solidago canadensis impacts on native plant and pollinator communities in different-aged old fields. Basic and Applied Ecology 16(4): 335–346. DOI: https://doi.org/10.1016/j.baae.2015.03.003
Halmágyi L., Szalay L. 2001: Méhlegelő képekben. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, pp. 212.
Kasperné Szél Zs. 2006: A selyemkóróméz kémiai vizsgálata és összehasonlítása az akácmézzel. Doktori értekezés, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszer-tudományi Doktori Iskola, pp. 125.
Kézdy P., Csiszár Á., Korda M., Bartha D. 2018: Inváziós fajok előfordulása és kezelése Magyarország védett és Natura 2000 területein, európai összehasonlítással. Természetvédelmi Közlemények 24: 85–103. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.85
Kovács E., Harangozó G., Marjainé Szerényi Zs., Csépányi P. 2015: Natura 2000 erdők közgazdasági környezetének elemzése. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, pp. 149–151.
KSH - Központi Statisztikai Hivatal 2012: A méhészet, méztermelés helyzete és lehetőségei, különös tekintettel Észak-Magyarország megyéire. p. 5.
Lett B., Horváth S., Fülöp V. G. 2020: Amit a számok mutatnak az akácról. Az akácgazdálkodás szerepe a magyar erdőgazdálkodásban. Erdővagyon-gazdálkodási Közlemények 13, Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, p. 206.
Lett B. 2021: Amit a számok mutatnak – Az erdőtelepítések tapasztalatai 1920–2020. Erdővagyon-gazdálkodási Közlemények 15, Soproni Egyetem Kiadó, Sopron, p. 132.
Magos G. 2015: Az akác elleni védekezés a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Mátrai Tájegységében. In: Csiszár Á., Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 105–109.
Meinhardt S. 2019: Egyes méhlegelő növények vizsgálata méhészeti érték és természetvédelmi helyzet, valamint konfliktusok alapján. Tájökológiai Lapok 17(1): 16–22.
Miókovics E., Rozner Gy., Bódis J. 2012: Tájhasználat és gyephasznosítás Natura 2000 területen – esettanulmány a Balatonkeresztúri rétek példáján. Gyepgazdálkodási Közlemények (1-2): 31–38.
Nagy S. 2020: Méhlegelők fejlesztésének lehetőségei az erdőgazdálkodás során. Diplomamunka, Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, p. 55.
Newing, H., Eagle, C.M., Puri, R., Watson, C.W. 2011: Conducting research in conservation – A social science perspective. Routledge, New York, p. 376
Oravecz T., Mucha L., Totth G., Illés B. Cs. 2020: A hazai méztermelés helyzete és változása 2000 és 2017 között. In: Kosztopulosz, A., Kuruczleki, É. (szerk.): Társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésének kérdései a XXI. században. pp. 292–302.
Ónodi G. 2016: Az idegenhonos, illetve inváziós fafajok élőhelyformáló hatásai. Erdészettudományi Közlemények 6(2): 101–113. DOI: https://doi.org/10.17164/EK.2016.008
Paládi-Kovács A. 2016: Hungarikum és értékmentés a néprajzi felfogásban. In: Jakab A. Zs., Vajda A. (szerk.): Érték és közösség, A hagyomány és az örökség szerepe a változó lokális regiszterekben, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, pp. 11–20.
Papp L., Leeuwen van, B., Szilassi P., Tobak Z., Szatmári J., Árvai M., Mészáros J., Pásztor L. 2021: Monitoring Invasive Plant Species Using Hyperspectral Remote Sensing Data. Land 2021(10): 29. DOI: https://doi.org/10.3390/land10010029
Patton, M. Q., 2002. Qualitative Research and Evaluation Methods. Sage, London. p. 598.
Reed, M.R., Graves, A., Dandy, N. Posthumus, H. Hubacek, K., Prell, Ch., Quinn, C. H., Stringer, L. C., Morris, J. 2009. Who’s in and why? A typology of stakeholder analysis methods for natural resource management. Journal of Environmental Management 90: 1933–1949. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2009.01.001
Szépligeti M., Kun R., Bartha S., Bodonczi L., Szentirmai I. 2015: A magas aranyvessző természetvédelmi célú kezelésének tapasztalatai az Őrségi Nemzeti Park területén. In: Csiszár Á., Korda M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 131–137.
Szilassi P., Tobak Z., Van L. B., Szatmári J., Kitka D. 2017: A szárazodással kapcsolatos földrajzi tényezők és egy özönnövény terjedése közti kapcsolat vizsgálata a dél-alföldi régió területén. Földrajzi Közlemények 141(1): 30–43.
Vidékfejlesztési Program Kézikönyv 2015, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Budapest. p. 92.
Visnyovszky T. 2015: A kanadai aranyvessző természetvédelmi kezelésének gyakorlata az Aggteleki Nemzeti Parkban. In: Csiszár Á., Korda M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 195–199.
Internetes források
http1: https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0034.html (19.1.1.34. Tej-, tojás-, gyapjú-, toll- és méztermelés, 2022.10.19.)
http2: https://ec.europa.eu/info/system/files/food-farming-fisheries/animals_and_animal_products/documents/nap-hu_hu.pdf (1. A 2018/2019/2020 végrehajtási időszakok Méhészeti Programjának végrehajtása keretében elért eredmények az ISAMM végrehajtási jelentések alapján, 2022.11.09.)
http3: https://magyarmezogazdasag.hu/2021/01/04/az-akac-nektarkepzese (Az akác nektárképzése, kedvezőtlen klimatikus viszonyok, termésátlag csökkenés, 2022.09.16.)
http4: https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0004.html (15.1.1.6. A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú erdőterület megoszlása fafajcsoportok és korosztályok szerint (hektár), 2022.10.15.)
http5: https://www.ksh.hu/stadat_files/kor/hu/kor0006.html (15.1.1.8. Fakitermelés az erdőgazdálkodási célú erdőterületeken fafajcsoportok szerint (ezer m³), 2022.10.15.)
http6: http://www.geo.u-szeged.hu/invasive/ (Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa, 2022.09.16.)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Meinhardt Sarolta, Czóbel Szilárd, Kovács-Hostyánszki Anikó, Szigeti Viktor, Tormáné Kovács Eszter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
