Study of botanical, morphometric and soil factor values of a tussockmeadow in Karcag
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.6239Keywords:
tussocks, phytocoenology, height, belt size, soil temperature, soil moistureAbstract
A key element of the changes in the field of grassland cultivation in Hungary is the shift towards ecological use. For financial reasons, farmers are nowadays also interested in preserving the plant population of semi-natural grassland communities and in maintaining the micro-disturbance conditions on grassland. The aim of our research was to provide data on the development of tussock biotopes in the Hungarian Great Plain with a solonyec soil composition. The site of our research work is located in Karcag, in the low-lying part of the semi-natural grassland of the Hungarian Agricultural and Life Sciences University of Agriculture Group Ltd., where we conducted our studies on two differently managed tussocks meadow, which have been developing since 1987, where we analysed the plant population, the number of tussocks, their height and belt size. In addition, we measured the temperature and humidity values of the central part of the tussock and the area between the tussocks. The parameters of the unutilized tussock meadow, which had been growing without disturbance for 33 years, differed mainly in the lower number of tussocks per unit area, the higher average tussock height and the larger average tussock size, compared to the tussock meadow of the same age but with 23 years of utilization. In each of the two tussock meadow, 2 to 2 plant species were found in which the plant species composition of the tussock meadows with different growing conditions and different land use types differed.
References
Balázs F. 1949. A gyepek termésbecslése növénycönológia alapján. Agrártudományok 1: 25–35.
Baskay-Tóth B. 1962: Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 354 pp.
Borbás V. 1885. Az alföldi zsombék. Természettudományi Közlöny XVII: 273–280.
Borhidi A. 1993. A magyar flóra szociális magatartástípusa, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs, 93 pp.
Borhidi A. 2003. Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Csízi I. és Monori I. 2012: A juheltartó képesség alakulása az AKG keretei között. Állattenyésztés és Takarmányozás 61(3): 285–293.
Csuzdi Cs. 2007. Magyarország földigiliszta faunájának áttekintése (Oligochaeta, Lumbricidae). Állattani Közlemények 92(1): 3–38.
Duncan R. P., Webster R. J., Jensen C. A. 2001: Declining plant species richness in the tussock grasslands of Canterbury and Otago, South Island, New Zealand. New Zealand Journal of Ecology 25(2): 35–47.
Fáy A. 1936. A magyar szikesek növényzete. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest, pp. 444–446.
Hortobágyi T., Simon T. 2000. Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 546 pp.
Kerner A. 1858. Ueber die Zsombekmoore Ungarns. Zool.-Botan. Gerellschaft in Wien, pp. 315–316.
Keveiné B. I. 1998. Növényföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 148 pp.
Király G. (szerk.) 2009. Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Központi Statisztikai Hivatal 2024. 19.1.1.8. Magyarország mezőgazdasági területe művelési ágak szerint. https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0008.html
Kun A. 1998. Száraz gyepek Magyarországon. Göncöl Alapítvány Vác, 31 pp.
Loualt F., Pillar V. D., Aufrere J., Gamier E., Sousanna J. F. 2005. Plant traits functional types in response to reduces disturbance is a semi-natural grassland. Journal of Vegetation Science 16: 151–160. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2005.tb02350.x
Máté A., Molnár Zs., Bartha S., Bodnár M. 2014. A gyepes élőhelyek természetvédelmi szempontú kezelése. Natura2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány Csákvár. pp. 750–755.
Molnár Zs., Csízi I. 2015. Természetkímélő gazdálkodás szikeseinken. Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, 92 pp.
Molnár Zs. 2012: A Hortobágy pásztorszemmel. A Puszta növényvilága. Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Debrecen, 160 pp.
Nagy G. 2000. Gyepterületeink hasznosításának kérdései a húsmarhatartásban. Állattenyésztés és Takarmányozás 49(5): 439–457.
Oliveras I., van der Eynden M., Malhi Y., Cahuana N., Menor C., Zamora F., Haugaasen T. 2013. Grass allometry and estimation of above-ground biomass in tropical alpine tussock grasslands. Austral Ecology 39 (4): 408–415. DOI: https://doi.org/10.1111/aec.12098
Örley, L. 1881. A magyarországi Oligochaeták faunája. I. Terricolae. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 16: 562–611.
Pánti S. 2017. Szolonyec talajon kialakult zsombékok tulajdonságainak vizsgálata. Bsc Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Debrecen, 34 pp.
Pokorny A. 1862. Magyarország tőzegképletei. Mathematikai és Természettudományi Közlemények (79): 57–122.
Rezneki R. 2019. Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója. Gazdálkodás Natura 2000 gyepterületeken. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest, 88 pp.
Scott N. A., Saggar S., Mcintosh P. D. 2001. Biogeochemical impact of Hieracium invasion in New-Zealand’s grazed tussock grasslands: sustainability implications. Ecological Applications 11(5): 1311–1322. DOI: https://doi.org/10.1890/1051-0761(2001)011[1311:BIOHII]2.0.CO;2
Sirimarco X., Villarino S., Barral M. P., Puricelli M. & Laterra P. 2023. Transformation of tall-tussock grasslands and soil water dynamics in the Flooding Pampa. Science of The Total Environment 896: 165362. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2023.165362
Szüts A. 1909. Származástan és tudományterjesztés. Állatvilág 2(2): 17–19.
Szüts A. 1913. Archaeo- és Neolumbricidák. Állattani Közlemények 12: 1–13.
Tate K. R. 1992. Assessment, based on a climosequence of soils in tussock grasslands, of soil carbon storage and release in response to global warming. Journal of Soil Science 43.(4): 697–707. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1365-2389.1992.tb00169.x
Tuba Z., Szerdahelyi T., Englomer A., Nagy J. (szerk.) 2007. Botanika III. (Növényföldrajz, társulástan, növényökológia) – Növényföldrajz – Társulástan – Növényökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 760 pp.
Vinczeffy I. 1993. Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó Budapest, pp. 223–276.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Varga Krisztina, Bojté Csilla, Csízi István, Halász András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
