A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4604Kulcsszavak:
vegetációváltozás, talajnedvesség, transzszekt vizsgálatAbsztrakt
A Szentes melletti Kántor-halmon a vegetáció rövid idő alatt jelentősen, szemlátomást átrendeződött. A taréjos búzafű (Agropyron pectiforme) heverő seprűfűvel (Kochia prostrata) alkotott társulása (Agropyro-Kochietum prostratae Zólyomi 1958) az eltelt vizsgált időszakban jelentősen terjedt, szinte meghódította a halom teljes gyepfoltját. 2000-ben és 2004-ben ugyanazon a helyen ismételtük meg a botanikai mintavételt. Transzszekt vizsgálatot végeztünk, 3 sávban. Ezzel párhuzamosan talajmintákat is vettünk, és az aktuális víztartalmat vizsgáltuk, ami szerint némileg a csúcs mutatkozott nedvesebb élőhelynek. A növények relatív vízigényének alapján a lábi terület adódott szárazabbnak, ami azzal magyarázható, hogy a vízigényesebb fajok visszahúzódtak, eltűntek, és a löszgyep szárazságot jobban tűrő fajai maradtak meg. Jelen vizsgálat alapján igazolható, hogy a területen az elmúlt évek szárazabb, aszályosabb időszakát – a szárazabb termőhely igényű vegetáció terjeszkedésével, és a mezofilabb vegetáció típus szárazságtűrő fajainak az eluralkodásával – a növényzet gyorsan követte.
Hivatkozások
Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia. 13: 113–126.
Barczi A., Joó K. 2003: A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése. Földrajzi Értesítő, 52: 37–45. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.1-2.2
Barczi A., Sümegi P., Joó K. 2003: Adatok a Hortobágy paleoökológiai rekonstrukciójához a Csípő-halom talajtani és malakológiai vizsgálata alapján. Földtani Közlöny 131: 421–431.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53: 3–16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung. 39: 97–181.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Buzás I. (szerk.) 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Finnern H. (ed.) 1994. Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. verbesserte und erweiterte Auflage. Hannover.
Herczeg E., Szerdahelyi T. 2003: Botanikai és talajtani vizsgálatok dél-tiszántúli löszgyepekben. Crisucum 3 (megjelenés alatt).
Joó K. 2001: Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132: 184–185.
Joó K. 2003. Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok. 1: 87–95.
Joó K., Barczi A. 2001. Halomsírok, határhalmok, lakódombok: a kunhalmok. Földgömb 19: 22–30.
Simon T. 2000. A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2004 Vona Márton, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
