Alföldi legelők összehasonlító cönológiai vizsgálata I.

Hódmezővásárhelyi ló- és szarvasmarhalegelő

Szerzők

  • Kiss Tímea Kecskemét College, Dept. of Floriculture, 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. , Kecskeméti Főiskola, Dísznövénytermesztési Tanszék, 6000 Kecskemét Erdi Ferenc tér 1–3.
  • Malatinszky Ákos Szent István University, Institute for Environmental and Landscape Management, Dept. of Landscape Ecology, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. , Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, Gödöllő 2103, Páter Károly u. 1. Tel./Fax: 06-28-410-200 1833 m.
  • Penksza Károly Szent István University, Institute for Environmental and Landscape Management, Dept. of Landscape Ecology, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. , Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, Gödöllő 2103, Páter Károly u. 1. Tel./Fax: 06-28-410-200 1833 m.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4471

Kulcsszavak:

legeltetés, túllegeltetés, taposás, szikes gyep, cönológiai vizsgálat

Absztrakt

A cönológiai felvételek 1997-ben és 2005-ben a Hódmezővásárhely melletti homokos-szikes két csoportban készültek. Az első csoportba az állattartó telephez közel, 0–50 m-re lévő, és a bekerített karámok tartoznak. A második csoportba az intenzíven igénybe vett területektől 50–150 m-re található állományok felvételei találhatók. Az adatok értékelése az élőhelyekre vonatkozóan a természetességi állapot figyelembevételével; másrészt pedig az előforduló fajok relatív ökológiai mutatói alapján történt. A fajösszetételben jelentős változás történt. Elsősorban a területek leromlása tapasztalható. Különösen erősek ezek a folyamatok a karám, illetve a karámhoz közeli területeken. A vegetációban az agresszív tájidegen növényfajok is megjelentek. Az uralkodó pázsitfű fajok esetében a zavarást jobban tűrő Cynodon dactylon és Lolium perenne dominancia viszonyai és elterjedési területe nőtt meg, ami részben a túllegeltetésnek és a taposásnak is köszönhető. A karámtól távolodva a vegetációban kimutatható degradáció mértéke a közeli területekhez képest csökken, viszont a két időszak között a távolabbi területen is nőtt. A gyepek kezelési terveinél, a természetvédelmi értékek fennmaradása érdekében ezeket az adatokat jobban figyelembe kell venni, különösen azért, mert itt található nőhazánk két állománya közül a nagyobb, unikális földbentermő here (Trifolim subterraneum) is.

Információk a szerzőről

  • Penksza Károly, Szent István University, Institute for Environmental and Landscape Management, Dept. of Landscape Ecology, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1., Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, Gödöllő 2103, Páter Károly u. 1. Tel./Fax: 06-28-410-200 1833 m.

    levelező szerző
    penksza@freestart.hu

Hivatkozások

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung. 39: 97–181.

Boros Á. 1922–1968: Florisztikai jegyzetek. (Floristic notes). (manuscript).

Bodrogközy Gy. 1965a: Ecology of the Halophilic Vegetation of the Pannonicum III. Results of the Investigation of the Solonetz of Orosháza. Acta Biol. Szeged 11: 3–25.

Bodrogközy Gy. 1965b: Ecology of the Halophilic Vegetation of the Pannonicum IV. Investigations on the Solonetz Meadow Soils of Orosháza. Acta Biol. Szeged- 11: 207–227.

Bodrogközy Gy. 1966: Ecology of the Halophilic Vegetation of the Pannonicum V. Results of the Investigation of the “Fehértó” of Orosháza. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae Tomus 12: 9–26.

Bodrogközy Gy. 1980: Szikes puszták és növénytakarójuk. Békés megyei Múz. Közlem. 6: 29–49.

Bodrogközy Gy., Horváth, I. 1969: Production examinations on plant associations of grass-lands with solonetz soil I. Effect of climatic and soil factors on dry matter, carbohydrate and nitrogen contents of Artemisio-Festucetum pseudovinae. Acta Biol. Szeged. 15: 207–227.

Braun-Blanquet J. 1951: Pflanzensociologie II. Wien. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-4078-9

Halász Á. 1889: Makó város és környéke növényzete. Közs. Polg. leányisk. ért. Makó pp. 1–30.

Kelemen J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4.

Magyar P. 1928: Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyahoz. Erd. Kisérl. 30: 26–63.

Penksza K., Kapocsi J., Engloner A. 1997: Phytosociological study of Trifolio subterranei-Festucetum pseudovinae ass. nov. Crisicum 2: 67–83.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. – Tankönyvkiadó, Budapest.

Soó R (1933): a Hortobágy növénytakarója (A szikespuszta növényszövetkezeteinek ökológiai és szociológiai jellemzése). Debreceni Szemle. Városi Nyomda Debrecen. pp. 1–26.

Soó R., Máthé I. 1938: A Tiszántúl flórája. (Flora Planitiei Hungariae Transtibiscensis). Magyar Flóraművek. II. Inst. Bot. Univ., Debrecen, 192 pp.

Tímár L. 1954: Adatok a Tisztántúl (Crisicum) flórájához. Ann. Biol. Univ. Hung. 2:491–499.

Letöltések

Megjelent

2006-12-12

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Kiss, T., Malatinszky, Ákos, & Penksza, K. (2006). Alföldi legelők összehasonlító cönológiai vizsgálata I.: Hódmezővásárhelyi ló- és szarvasmarhalegelő. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(2), 339-346. https://doi.org/10.56617/tl.4471

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 5 6 7 > >>