Perkáta–Forrás-dűlő bronzkori földvár és környezetének tájhasználatintenzitás-vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3702Kulcsszavak:
földvár, tájtörténet, régészeti talajtan, tájhasználat intenzitás, PerkátaAbsztrakt
A perkátai Forrás-dűlő középső bronzkori földvár és környezete adja a központi elemét annak az átfogó környezet- és településtörténeti vizsgálatsorozatnak, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének részvételével indult el. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a földvár és közvetlen környezetének tájhasználat-intenzitását vizsgálja, valamint környezet- és tájtörténetét feltárja. jelen dolgozat a rendelkezésre álló történeti térképek és légifotók térinformatikai környezetben történő feldolgozásán keresztül a 18. századtól napjainkig eltelt mintegy 300 éves időszak tájhasználat-történetét szemlélteti. A tájtörténeti vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a változatos geomorfológiával rendelkező kistáj különböző térszínein eltérő és differenciált tájgazdálkodás folyt, és a lassan terjeszkedő intenzív szántóföldi növénytermesztés nem érintett minden területet ezen a mezőföldi tájon. Több olyan pontot sikerült azonosítanunk, amelyek nehéz megközelíthetőségük miatt kikerültek az intenzív mezőgazdálkodás látóköréből. A Cikola-víz völgyének tájtörténete, valamint tájhasználat-intenzitás vizsgálata iránymutatóként szolgálhat a régészetileg érintett területek lehetséges bolygatottságának megítélésében is. Az írásos és térképi felmérés alapján lehetővé válik, hogy egy-egy régészetileg érintett terület lehetséges változásának és pusztulásának folyamatát rögzítsük.
Hivatkozások
Ádám L. s.a.: Fejér megye településeinek természetföldrajzi leírása. Kézirat. Fejér Megyei Levéltár, Kézirattár.
Agnoletti M. 2007: The degradation of traditional landscape in a mountain area of Tuscany during the 19th and 20th centuries: Implications for biodiversity and sustainable management. Forest Ecology and Management 249 (2007): 5–17. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2007.05.032
Barczi A., Füleky Gy., Gentischer P., Néráth M. 1999. A Tihanyi-félsziget mezőgazdasági hasznosíthatóságának talajtani alapjai. Növénytermelés 48(3): 301–310.
Barczi A., Tóth T.M., Csanádi A., Sümegi P., Czinkota I. 2006. Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International 156–157: 49–59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024
Bíró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4 (2): 357–384.
Bíró M., Lelleiné Kovács E., Kröel-Dulay Gy., Horváth F. 2009: A kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe. Válogatás az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet kutatási eredményeiből. ÖBKI Műhelyfüzetek 2.
Bürgi M., M. Hersperger A., Schneeberger N. 2004: Driving forces of landscape change – current and new directions. Landscape Ecology 19.: 857–868. https://doi.org/10.1007/s10980-004-0245-8
Demény K., Centeri C. 2008: Habitat loss, soil and vegetation degradation by land use change in the Gödöllő Hillside, Hungary. Cereal Research Communications, Supplement, 36: 1739–1742.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Farkas G. (szerk.) 1991: Fejér megyei történeti évkönyv, a Fejér megyei levéltár történeti évkönyve 22. Községtörténeti tanulmányok, Székesfehérvár, 225–267.
Jaeger M., Kulcsár G., 2013: Kakucs–Balla-domb. A case study in the absolute and relative chronology of the Vatya culture. Acta Archaeologica Academiae Scientiarium Hungaricae 64.: 289–320 https://doi.org/10.1556/AArch.64.2013.2.2
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóontézet. Budapest.
Krausz E., Saláta D., Pető Á., Bidló A. 2013: Perkáta–Forrás-dűlő középső bronzkori földvár és környékének tájtörténeti vizsgálata. Kari Tudományos Konferencia. A konferencia előadásainak és posztereinek kivonata. 2013. december 10. Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 138
Reményi L. 2013: The Defensive Settlements of the Vatya Culture and the Central European Bronze Age Exchange System. In: jaeger M., Czebreszuk j., P. Fischl K. (Eds.): Enclosed Space–Open Society. Con- tact and Exchange in the Context of Bronze Age Defensive Settlements in Central Europe. (Stud. z. Archäol. in Ostmitteleuropa, 9), 269–280.
Pető Á., Kenéz Á., Reményi L. 2013: Régészeti talajtani kutatások Perkáta Forrás-dűlő bronzkori földváron. Agrokémia és Talajtan 62(1): 61–80.
Saláta D. 2011: Tájváltozás vizsgálata a Körös-Maros Nemzeti Park három kis-sárréti területrészén: Kisgyanté, Kisvátyon és Sző-rét. Crisicum 7: 129–152.
Saláta D., Pető Á., Kenéz Á., Geiger B., Horváth S., Malatinszky Á. 2013: Természettudományos módszerek alkalmazása tájtörténeti kutatásokba–Kisgombosi esettanulmány. Tájökológiai Lapok 11(1): 67–88.
Saláta D., Krausz E., Reményi L., Kenéz Á., Pető Á. 2014. Combining historical land-use and geoarchaeological evidence to support archaeological site detection. Agrokémia és Talajtan 63(1) (in press) https://doi.org/10.1556/agrokem.63.2014.1.11
Stefanovits P., Filep Gy. Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Szakály F. 1997: Magyar intézmények a török hódoltságban. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok, Budapest
Toma, E., Roth, M. (eds.), Centeri, Cs., Dobrovodska, M., Printsmann, A., Raguž-Lučić, E. (2010): Agricultural landscape history of 20th-century eatern Europe. In: PUNGETTI, G. KRUSE, A. (eds.) European Culture expressed in Agricultural Landscapes. Perspectives from the Eucaland Project. Palombi Editori, Rome, p. 105–108.
Tóth A., Centeri Cs. 2008: Tájváltozás vizsgálat Galgahévíz településen és környékén. Tájökológiai Lapok, 6(1): 165–180.
Vicze M., Czajlik Z., Tímár L. 2005: Aerial and topographical research of the Benta Valley. In: Poroszlai, I. &Vicze, M. (Eds.) SAX – Százhalombatta Archaeological Expedition Annual Report 2 – Field Season 2000-2003. Százhalombatta, 251–254.
Vos W., Meekes H. 1999: Trends in European cultural landscape development: perspectives for a sustainable future. Landscape and Urban Planning 46: 3–14. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(99)00043-2
Arcanum 2004: Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság–Georeferált változat. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 963 9374 95 4
Biszak S., Tímár G., Molnár G., Jankó A. 2007: Harmadik Katonai Felmérés, a Magyar Szent Korona Országai, 1:25.000. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 978-963-7374-54-8.
Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Jankó A. 2008: Magyarország topográfiai térképei a második világháború időszakából. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 978-963-7374-71-5
Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J., Jankó A. 2006: Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. DVD-ROM, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, ISBN: 963 7374 21 3, ISSN: 963 7374 35 3
Topográfiai térkép, Földmérési és Távérzékelési Intézet, méretarány: 1:10 000.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2014 Krausz Edina, Saláta Dénes, Bidló András, Pető Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
