Egyedi tájértékeink, a gémeskutak hazai helyzete az európai uniós szabályozások tükrében. Örökség vagy átok?
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3778Palavras-chave:
agrártörténet, nemzeti érték, egyedi tájérték, tájelem, vidékfejlesztés, agrár-környezetvédelem, kölcsönös megfeleltetésResumo
Kutatásunk célja egyik nemzeti értékünk, agrár-kultúrtörténeti emlékünk, a gémeskutak múltjának, jelenének áttekintése, valamint rávilágítani jövőbeni sorsának alakulására az Európai Unió új agrárszabályozási rendszerével, a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban. Munkánk során végigtekintjük a gémeskutak kialakulásának történeti hátterét, bemutatjuk, hogy az évszázadok során milyen kapcsolatuk alakult ki az emberi társadalommal. Alapvető funkciójukon kívül, kialakult a hírközlési, művészeti, és tájképi szerepük is. A XX. század végére a technikai fejlődés következtében azonban jelentőségük csökkent, és ezzel párhuzamosan a darabszámuk is visszaesett. Lassan eltűntek a magyar tájról, a magyar pusztáról. Ekkor azonban jelentős változás következett be az Európai Uniós, és így a magyar agrárszabályozásban, mivel 2010-től jogszabály által védendő tájképi elemmé nyilvánították a gémeskutakat, és így a kölcsönös megfeleltetés részévé váltak. Ehhez kapcsolódva a szabályozás betartásának ellenőrzéséhez ki kellett alakítani egy alapadatbázist. Ennek a lényege megállapítani, hogy az egykor nyilvántartott gémeskutak mekkora darabszámban, és milyen állapotban maradtak meg az új évezredre, a szabályozás időpontjára. Ezen folyamat során végigjártuk az egykor nyilvántartott gémeskutakat, és a látottak alapján négy kategóriába soroltuk őket. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy Békés megyében az 1950-es években nyilvántartott 762 db gémeskútból, 2010-ben 520 db már nem található meg, 222 db gémeskút megrongálódott, illetve romos állapotban lelhető fel a nyilvántartott helyén. Mindösszesen 20 db olyan gémeskút van a megyében, melyet mind a mai napig használnak, és tökéletes, működőképes állapotban található meg. A vizsgálat összértékelése alapján a gazdálkodók nincsenek felkészülve az új szabályozásra.
Referências
A. Barczi, T. M. Tóth, A. Csanádi, P. Sümegi, I. Czinkota 2006: Reconstruction of the paleo-environment and soil evolution of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International, Vol. 156–157, p. 49–59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024
Cs. Sebestyén K. 1934: A magyar gémeskút. Szegedi Füzetek 1934: 11–25. p.
Csőszi M. 2010: Tájvédelmi kézikönyv. Tájvédelmi szempontok vizsgálata a hatósági eljárásokban. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság, Budapest. p. 8.
Dwyer, J., Baldock, D., Einschutz, S. 2000: Cross-compliance under the Common Agricultural Policy. Institute for European Environmental Policy London. p. 90.
Enyedi Gy. 1964: A Délkelet-Alföld mezőgazdasági földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 12–18., p. 99–145.
Fehér Gy. 1938: Kutak a Körös Kis-Sárrétjén. Ethnographia 49: 175–185. p.
Madarász I. 2008: Közvetlen és közvetett célok. Magyar Mezőgazdaság. 7(2): 42–43. p.
Magyar Agrárkamara 2009: Mindannyiunk érdeke. Magyar Mezőgazdaság 8(1): 13. p.
Rakonczai J. 2006: A vízből született táj. Az Arad-Békés-térség természeti értékei. Békés Megyei Önkormányzat, Békéscsaba. p. 129–142.
Szabadfalvi J. 1970: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műveltség és Hagyomány 12.
Szelekovszky L. 2005: Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. Dombegyház Nagyközség Önkormányzata, Békéscsaba. p. 7–8.
Tóth A. 1988: Szolnok megye Tiszántúli területének kunhalmai. Zounuk 3. Szolnok Megyei Levéltár Évkönyvei, Szolnok. p. 349–410.
Vidékfejlesztési Minisztérium 2011: Gazdálkodói kézikönyv. VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest. p. 3–9.
Wilson, R. 2008: Law of the Common Agricultural Policy: The Single Paymant, Cross Compliance and Enforcement. Jordans Ltd, London. p. 10–18.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Direitos autorais (c) 2012 Rákóczi Attila
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
