Halmok a Harangodban és a Hegyalján I. – Flóra

Autores

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.6733

Palavras-chave:

alfa-diverzitás, florisztika, kunhalom, kurgán, szociális magatartási típus

Resumo

A halmok ember alkotta geomorfológiai tájelemek Eurázsiában. Kutatásom a Hernád, a Takta és a Tokaj–Eperjesi-hegylánc közötti területen lévő összes, még nyomozható halom összegyűjtését tűzte ki célul. Ma már ezen halmoknak jelentős részét szántják és csak egy részükön található nem mezőgazdasági kultúrát jelentő növényzet. Jelen tanulmány – egy cikksorozat első részeként – a ma legalább részben szántatlan vagy beépítetlen halmok, esetenként a ma már elpusztult halmok helyén lévő, de valamilyen növényzettel rendelkező halomhelyek flóráját tárgyalja. Az összesen talált 64 halomból 25 esetben maradt (nem agrár) növényzet a halom testén és 3 esetben a halomhelyen. Összesen 398 edényes növénytaxon került elő, ami 2094 adatot jelent. Sikerült megtalálni a Kárpát-medence – mai ismereteink szerint – legfajgazdagabb halmát, a szentistvánbaksai Baksa-halmot, amelyen eddig 163 fajt ismerünk és további 4 halmon észleltünk 100, vagy afeletti taxont. A halmok többségének növényzete ugyanakkor degradált, ruderáliák és szegetáliák jellemzik. A halmok növényzettel borított összterületén végzett elemzések szerint a legjellemzőbb életforma az egyéveseké (therofiták) és csak utánuk következnek az évelő lágyszárúak (hemikriptofiták). A cönoszisztematikai értékelés szerint társulásközömbös fajok uralkodnak, őket a ruderális élőhelyekre jellemzőek követik (Chenopodio-Scleranthea), és csak kevesebb, mint 20%-ban részesednek a természetközeli száraz gyepek fajai (Festuco-Brometea). A fajok alig több, mint 40%-a biztosan őshonos, közel 30%-uk bizonytalan őshonosságú és 25%-uk tekinthető meghonosodottnak, az özönfajok és az átalakító fajok együttesen 4,5%-ot adnak. A Borhidi-féle szociális magatartási típus és természetességi érték szerint a vizsgált halmok flóráját a honos gyomfajok uralják, amiket a zavarástűrők követnek, majd a honos flóra ruderális kompetítorai következnek, a természetesebb kategóriák együttesen alig több, mint 15%-ot tesznek ki. Természetközeli élőhelyekre jellemző fajok csak szórványosan, természetközeli vegetáció csak töredékesen van jelen. A jobb állapotú halmok növényzete, azok jellege alapján, szorosan párhuzamba vonható a kelet-európai síkság erdőssztyepp övében lévő, szintén jobb állapotú halmokéval. A vizsgált terület legértékesebb halmai: Szentistvánbaksa: Baksa-halom, Hernádszentandrás-Pere: Hármas-halom, Monok-Megyaszó: Testhalom és György-halom.

Referências

Apostolova, I. I., Palpurina, S. P., Sopotlieva, D. G., Terziyska, T. S., Velev, N. I., Vassilev, K. V., Nekhrizov, G. B., Tsvetkova, N. N. 2020. Ancient Burial Mounds – Stepping Stones for Semi-Natural Habitats in Agricultural Landscape. Ecologica Balkanica 12(2): 43–52.

Árgay Z. 2023a. Amit a kunhalmokról feltétlenül tudni érdemes. In: Árgay Z., Deák B. (szerk.): Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, Kecskemét, pp. 8–21.

Árgay Z. 2023b. Jogi környezet, fontosabb rendelkezések, szabályok. In: Árgay Z., Deák B. (szerk.): Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, Kecskemét, pp. 136–144.

Árgay Z., Deák B. (szerk.) 2023. Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, Kecskemét, p. 166.

B. Hellebrandt M., Paszternák I. 2003. 157. Hernádbüd, Várdomb. In: Kisfaludy J. (szerk.): Régészeti kutatások Magyarországon 2000. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, p. 147.

Balogh L., Dancza I., Király G. 2004. A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon: Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61–92.

Bartha D., Bán M., Schmidt D., Tiborcz V. 2021+. Magyarország edényes növényfajainak online adatbázisa (https://floraatlasz.uni-sopron.hu). Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar. [2025. 03. 01.].

Bede Á. 2016: Kurgánok a Körös–Maros vidékén… Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, p. 150.

Bede Á. 2017. Halomkataszterezési munkálatok a Tiszántúl középső részén. In: Benkő E., Bondár M., Kolláth Á. (szerk.): Magyarország régészeti topográfiája. Múlt, jelen, jövő. MTA BTK Régészeti Intézet, Archaeolingua Alapítvány, Budapest, pp. 45–65.

Bede Á., Csathó A. I. 2019. Complex characterization of kurgans in the Csanádi-hát region, Hungary. Tájökológiai Lapok 17(2): 131–145.

Borhidi A. 1995. Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97–181.

Braun Á., Bakodi A., Saláta D., Malatinszky Á., Rigó A., Pető Á. 2023. Historical ecological research of the kurgans of Hajdúnánás–Zagolya-dűlő. Review on Agriculture and Rural Development 12(1–2) DOI: https://doi.org/10.14232/rard.2023.1-2.115-121

Csathó A. I. 2009. A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.

Csathó A. I. 2020. A kunhalmok kitüntetett szerepe a ritka, veszélyeztetett gyomnövényfajok fennmaradása szempontjából (előzetes szakirodalmi áttekintés). In: Rákóczi A. (szerk): Legújabb eredmények a kunhalmok védelmében. Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány, Lökösháza, pp. 93–119.

Csathó A. I., Czukor P., Sümegi P., Bede Á. 2019. A hortobágyi Ecse-halom botanikai vizsgálata. In: Tóth A., Tóth Cs. (szerk.): A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 45 éve. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás, pp. 300–308.

Csathó A. I., Czukor P., Sümegi P., Bede Á. 2024. A kétegyházi Török-halom botanikai vizsgálata. Tájökológiai Lapok 22(2): 20–42. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.5553

Csáky P. 2018. A Turjánvidék északi részének florisztikai szempontból jelentős növényfajai. In: Korda M. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén. Rosalia 10: 145–252.

Csiky J., Balogh L., Dancza I., Gyulai F., Jakab G., Király G., Lehoczky É., Mesterházy A., Pósa P, Wirth T. 2023. Checklist of alien vascular plants of Hungary and their invasion biological characteristics. Acta Botanica Hungarica 65: 53–72. DOI: https://doi.org/10.1556/034.65.2023.1-2.3

Dani J., Márkus G., Kulcsár G., Heyd V., Włodarczak P., Zitnan A., Peška. J. 2017. A „Yamnaya Impact Project” régészeti topográfiai tanulságai. In: Benkő E., Bondár M., Kolláth Á. (szerk.): Magyarország régészeti topográfiája. Múlt, jelen, jövő. MTA BTK Régészeti Intézet, Archaeolingua Alapítvány, Budapest, pp. 137–150.

Deák B. 2018. Természet és történelem. A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Debrecen, p. 151.

Deák, B., Bede, Á., Rádai, Z., Dembicz, I., Apostolova, I., Batáry, P., Gallé, R., Tóth, Cs.A., Dózsai, J.I., Moysiyenko, I.I., Sudnik-Wójcikowska, B., Zachwatowicz, M., Nekhrizov, G., Lisetskii, F. N., Buryak, Z. A., Kis, Sz., Borza, S., Godó, L., Bragina, T. M., Smelansky, I., Molnár Á., Bán M., Báthori F., Árgay Z., Dani J., Kiss R., Valkó, O. 2023. Contribution of cultural heritage values to steppe conservation on ancient burial mounds of Eurasia. Conservation Biology 37 (6): e14148. DOI: https://doi.org/10.1111/cobi.14148

Deák B., Bede-Fazekas Á., Süveges K., Tölgyesi Cs., Kelemen A., Bede Á., Borza S., Godó L., Valkó O. 2025. Ancient mounds, modern refuges: Out-of-production sites on kurgans support rare weeds in agricultural landscapes. Agriculture, Ecosystems and Environment 394: e109902. DOI: https://doi.org/10.1016/j.agee.2025.109902

Deák B., Orcsik T., Bede Á, Valkó O. 2023. A törpe mandula (Prunus tenella) tömeges előfordulása szántásból felhagyott kunhalmon. Kitaibelia 28(1): 32–38. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.28.024

Deák, B., Tóthmérész, B., Valkó, O., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I. I., Bragina, T. M., Apostolova, I., Dembicz, I., Bykov, N. I., & Török, P. 2016. Cultural monuments and nature conservation: A review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25(12): 2473–2490. DOI: https://doi.org/10.1007/s10531-016-1081-2

Deák B., Török P., Tóthmérész B., Radócz Sz., Lukács K., Valkó O. 2109. A közép-tiszavidéki halmok flórakutatásának új eredményei. Kitaibelia 24(1): 94–105. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.24.94

Deák B., Valkó O. 2020. Kurgánok szerepe a sztyeppi biodiverzitás fenntartásában – természeti értékek és fenyegető tényezők. In: Rákóczi A. (szerk): Legújabb eredmények a kunhalmok védelmében. Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány, Lökösháza, pp. 120–132.

Deák, B., Valkó, O., Nagy, D.D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Nagy, A., Bede, Á., Mizser, S., Csathó, A. I., Tóthmérész, B. 2020. Habitat islands outside nature reserves – Threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species. Biological Conservation 241: e108254. DOI: https://doi.org/10.1016/j.biocon.2019.108254

Dövényi Z. (szerk.) 2010. Magyarország kistájainak katasztere. Második átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 876.

Erdős L., Bede-Fazekas Á., Bátori Z., Berg, Ch., Kröel-Dulay Gy., Magnes, M., Sengl, Ph., Tölgyesi Cs., Török P., Zinnen, J. 2022. Species-based indicators to assess habitat degradation: Comparing the conceptual, methodological, and ecological relationships between hemeroby and naturalness values. Ecological Indicators 136: e108707. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2022.108707

Farkas T. (2010) 2011. Adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye flórájához I. Kitaibelia 15: 167–179.

Fekete G. (1965). Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 223.

Gádor J., Nováki Gy., Sándori Gy. 1978–1979. Borsod-Abaúj-Zemplén megye őskori és középkori erődítményei. A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 17: 23–29.

Godó L., Tóthmérész B., Valkó O., Tóth K., Kiss R., Radócz Sz., Kelemen A., Török P., Švamberková, E., Deák B. 2018. Ecosystem engineering by foxes is mediated by the landscape context – A case study from steppic burial mounds. Ecology and Evolution 8(14): 7044–7054. DOI: https://doi.org/10.1002/ece3.4224

Godó L., Valkó O., Borza S., Ferenc A., Kiss R., Lukács K., Deák B. 2024. Effects of mound building and caching by steppe mouse (Mus spicilegus Petényi) on the vegetation in agroecosystems. Agriculture, Ecosystems and Environment 379: e109359. DOI: https://doi.org/10.1016/j.agee.2024.109359

Gombocz E. 1939. Kitaibel Pál: Iter Bereghiense 1803. A Hegyaljára vonatkozó naplórészletek. Botanikai Közlemények 36(5–6): 278–296.

Greenwell, W., Rolleston, G. 2015. British Barrows: A Record of the Examination of Sepulchral Mounds in Various Parts of England. Cambridge University Press, Cambridge, p. 763. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781139940788

Horváth F., Dobolyi K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995. Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum állomány. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 268.

Jakucs P., Simon T. Zólyomi B. 1968. 5-ös és 7-es térképlap részei. In: Jakucs P. (szerk.): Magyarország 1:200 000-es vegetációtérképe. Kézirat, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet.

Kalicz N. 1967. A korabronzkori Nyírségi csoport telepe Nyírpazony határában. Archeológiai Értesítő 94: 3–19.

Kelemen A., Mizsei E. (szerk.) 2025. Élőhely-rekonstrukciók lehetőségei és tapasztalatai Magyarország síkvidéki területein. Kiskunsági Nemzeti park Igazgatóság, Kecskemét, p. 112.

Kevey B., Demeter L., Lendvai G., Molnár A., Papp L., Urbán S. 2021. Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XII. Kitaibelia 26(1): 77–84. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.26.77

Király G. (szerk.) 2007. Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. saját kiadás, Sopron, p. 76.

Király G. (szerk.) 2009. Új magyar füvészkönyv. Határozókulcsok. ANPI, Jósvafő, p. 618.

Kiss Á. 1939. Adatok a Hegyalja flórájához. Botanikai Közlemények 36(5–6): 180–273.

Kitov, G. 1993. The Thracian tumuli. Thracia 10: 39–80.

Kovács D., Málnási-Csizmadia G., Somlyai M., Táborská J., Tálas L.M. 2023. Adatok hazai gyűjteményes kertekben elvaduló fajokról. Kitaibelia 28(1): 62–78. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.28.006

Lakatos E. 1967. A Szerencsi szigethegység és a határos Hernád-völgy növénytársulásai. Doktori értekezés, ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék.

Lukács B., Gulyás G., Horváth D., Hődör I., Schomtzer A., Sramkó G., Takács A., Molnár A. 2017. Florisztikai adatok a Tiszántúl középső részéről. Kitaibelia 22(2): 317–357. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.22.317

Magyari, E. K., Chapman, J. C., Passmore, D. G., Allen, J. R. M., Huntley, J. P., Huntley, B. 2010. Holocene persistence of wooded steppe in the Great Hungarian Plain. Journal of Biogeography 37: 915–935. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1365-2699.2009.02261.x

Máté A., Kelemen A., Molnár A., Molnár Cs. 2023. Sokfajú gyeprekonstrukció a tiszacsegei Széles-halmon – Dokumentáció és első eredmények. Természetvédelmi Közlemények 29: 31–48. DOI: https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2023.29.31

Mizser L. 2005. A Harangod-vidék helynevei – 1864. A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 44: 481–496.

Molnár Cs. 2026a. Halmok a Harangodban és a Hegyalján II. Kataszter. Kézirat, Gömörszőlős.

Molnár Cs. 2026b. Halmok a Harangodban és a Hegyalján III. Mivel járulnak hozzá a halmok egy fajgazdag táj flórájához? Kézirat, Gömörszőlős.

Molnár Cs., Csathó A.I., Türke I.J. 2012. Újabb botanikai tanulmányút Etelközbe. Összehasonlító erdőssztyepp-tanulmányok III. Botanikai Közlemények 99(1): 17–45.

Molnár Cs., Haszonits G., Malatinszky Á., Kovács G. K., Kovács G., Nagy T., Molnár V., Takács A. 2017. Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához III. Kitaibelia 22(1): 122–146. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.22.122

Molnár Cs., Haszonits G., Malatinszky Á., Süveges K., Balogh L., Nagy T., Horváth S., Hudák K. 2018. Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VI. Kitaibelia 23(1): 87–102. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.23.87

Molnár Cs., Demeter L., Horváth F. 2024a. Hawthorn (Crataegus, Rosaceae) data from Hungary. Studia botanica Hungarica 55(1): 155–168. DOI: https://doi.org/10.17110/StudBot.2024.55.1.155

Molnár Cs., Lengyel A., Molnár V., Nagy T., Csábi M., Süveges K., Lengyel-Vaskor D., Tóth G., Takács A. 2016. Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához II. Kitaibelia 21(2): 227–252. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.21.227

Molnár Cs., Somay L., Demeter L. 2024b. Adatok és kiegészítések Magyarország edényes flórájához. Kitaibelia 29(2): 85–119. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.29.031

Molnár Cs., Türke I.J. 2007. Adatok az Eperjes–Tokaji-hegylánc déli felének növényvilágából. Kitaibelia 12(1): 108–115.

Molnár Zs. 1996. Ártéri vegetáció Tiszadob és Kesznyéten környékén I. Botanikai Közlemények 83: 39–50.

Molnár Zs., Király G., Fekete G., Aszalós R., Barina Z., Bartha D., Biró M., Borhidi A., Bölöni J., Czúcz B., Csiky J., Dancza I., Dobor L., Farkas E., Farkas S., Horváth F., Kevey B., Lőkös L., Magyari E., Molnár Cs., Molnár V.A., Németh Cs., Papp B., Pinke Gy., Schmidt D., Schmotzer A., Solt A., Sümegi P., Szmorad F., Szurdoki E., Tiborcz V., Varga Z., Vojtkó A., Zólyomi B. 2024. Növényzet. In: Kocsis K. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza, Természeti környezet, 2. átdolgozott kiadás, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Budapest, pp. 94–103.

Molnár Zs., Rédei T. 1995. A hazai edényes flóra cönoszisztematikai besorolásának Soó-i rendszere és kódolása (COENOS). In: Horváth F., Dobolyi K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. (szerk.) Flóra adatbázis 1.2. Taxonlista és attribútum állomány. MTA ÖBKI, Vácrátót.

Moysiyenko, I., Sudnik-Wójcikowska, B., Dembicz, I., Zachwatowicz, M., Skobel, N. 2022. The first dataset of vascular plant species occurrences on kurgans in Southern Ukraine. Biodiversity Data Journal 10: e96879. DOI: https://doi.org/10.3897/BDJ.10.e96879

Németh A., Bárány A., Csorba G., Magyari E., Pazonyi P., Pálfy J. 2016. Holocene mammal extincti-ons in the Carpathian Basin: a review. Mammal Review 47: 38–52. DOI: https://doi.org/10.1111/mam.12075

Novák T., Nyilas I., Tóth Cs. 2009. Tájökológiai vizsgálatok a Zsolcai-halmok löszgyepein. Tájökológiai lapok 7(1): 161–173.

Olasz Á. Kis Sz., Bede Á. 2024. Adatok a kengyeli Szélmalom-domb és a Baghy-halom tájtörténetéhez és flórájához. In: Tóth Cs. A. (szerk.): 50 éves a Hortobágyi természetvédelmi Kutatótábor. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás, pp. 263–287.

Olasz Á., Tóth T., Deák B., Bede Á. 2019. A cibakházi Kettős-halom tájtörténete és florisztikai vizsgálata. Tájökológiai Lapok 17(2): 233–253. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3520

Pinke Gy., Pál R. 2005. Gyomnövényeink eredete termőhelye és védelme. Alexandra Kiadó, Pécs, 234 pp.

Pusztai T., P. Fischl K. 2024. A Hernád-völgy halmai. In: P. Barna J., Szalontai Cs. (szerk.): „Általad nyert szép hazát” Tanulmányok Fodor István emlékére II. Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjtemnyi Központ, Budapest, pp. 147–177.

Pusztainé Fischl K. 2021. 354. Tiszalúc, Dankadomb (KÖH 16929). In: Kvassay J., Kreiter A., Péter R.K. (szerk.): Régészeti kutatások Magyarországon 2014. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, p. 185.

Rákóczi A. (szerk.) 2020. Legújabb eredmények a kunhalmok védelmében. Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány, Lökösháza, p. 156.

Rákóczi A. 2023. A hazai mezőgazdasági támogatási rendszer kunhalmokat érintő főbb elemei. In: Árgay Z., Deák B. (szerk.): Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Kiskunsági Nem-zeti Park Alapítvány, Kecskemét, pp. 89–94.

Rákóczi A., Barczi A. 2017. A kunhalmok védelmét szolgáló intézkedések gazdálkodói megítélésének vizsgálata. Tájökológiai Lapok 15(1): 1–7. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3609

Rédei T., Horváth F. (1995). A flóraelemek kategória-rendszere. In: Horváth F., Dobolyi K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. (szerk.): Flóra adatbázis 1.2. Taxon-lista és attribútum állomány. Vácrátót: MTA ÖBKI, p. 268.

Schmotzer A. 2019. Adatok a Heves–Borsodi-sík flórájához I. Erdei, erdőssztyepp- és sztyeppfajok elterjedése. Kitaibelia 24(1): 16–65. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.24.16

Sonkoly, J., Tóth, E., Balogh, N., Balogh, L., Bartha, D. ... Török, P. (2022). PADAPT 1.0 – the Pannonian Database of Plant Traits. bioRxiv, DOI: https://doi.org/10.1101/2022.12.05.519136

Soó R. 1964–1980. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I. 2010. Flora of kurgans in the forest steppe zone in Ukraine. Чорноморський ботанічний журнал 6(2): 162–199.

Sudnik-Wójcikowska B., Moysiyenko I.I. 2012. Kurhany na „Dzikich Polach” – dziedzictwo kultury i ostoja ukraińskiego stepu. Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego, Varsó, p. 196.

Süveges K., Valkó O., Kelemen A., Tölgyesi Cs., Bede Á, Godó L., Borza S., Deák B. 2025. Rare and data-deficient weed flora of East Hungarian kurgans – a large-scale survey. Acta Botanica Hungarica 67(4): 457–488. DOI: https://doi.org/10.1556/034.67.2025.4.6

Szabó J. 1997. Magaspartok csuszamlásos lejtőfejlődése a Hernád-völgyben. Földrajzi Közlemények 121(1–2): 17–46.

Szikora A. 1986. Legeltetési rend Monokon a századelőn. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24: 303–316.

Szlabóczky P. 1986. A Hernád magasparti csúszások Pere–Felsődobsza közötti szakaszának bemutatása. Mérnökgeológiai Szemle 35: 1–16.

Szűcs P. 2022. Hernád menti kunhalmok mohaflorisztikai vizsgálatának eredményei. Kitaibelia 27(2): 153–161. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.27.015

Takács A., Nagy T., Sramkó G., Lovas-Kiss Á., Süveges K., Lukács B., Fekete R., Löki V., Malatinszky Á., Vojtkó A., Koscsó J., Pfliegler W., Nótári K., Molnár V.A. 2015. Pótlások a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához I. Kitaibelia 21(1): 101–115. DOI: https://doi.org/10.17542/kit.21.101

Takács A., Zákány A, Gulyás G., Koscsó J., Sramkó G. 2014. Florisztikai adatok a Tiszántúl északi pereméről. Kitaibelia 19(2): 275–294.

Tóth Cs. A. 2023. Korábban szántóként használt, valamint fásszárú növényzettel borított halmok spontán gyepesedésének vizsgálata. In: Árgay Z., Deák B. (szerk.): Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, Kecskemét, pp. 115–120.

Török P., Tóthmérész B. (szerk.) 2015. Ökológiai szemléletű gyeptelepítés elmélete és gyakorlata. ÖMKi, Budapest, p. 126.

Yorkina N., Goncharenko I., Lisovets O., Zhukov O. 2022. Assessment of naturalness: the response of social behavior types of plants to anthropogenic impact. Ekológia (Bratislava), 41(2): 135–146. DOI: https://doi.org/10.2478/eko-2022-0014

Varga Z., Borhidi A., Fekete G., Debreczy Zs., Bartha D., Bölöni J., Molnár A., Kun A., Molnár Zs., Lendvai G., Szodfridt I., Rédei T., Facsar G., Sümegi P., Kósa G., Király G. 2000. Az erdőssztyepp fogalma, típusai és jellemzésük. In: Molnár Zs., Kun A. (szerk.): Alföldi erdősszytepp-maradványok Magyarországon. WWF füzetek 15., pp. 7–19.

Zólyomi B. 1989. Természetes növénytakaró, 1:1.500.000. In: Pécsi M., Bassa L., Beluszky P., Berényi I. (szerk.): Magyarország nemzeti atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest, p. 89.

Zólyomi B., Fekete G. 1994. The Pannonian loess steppe: differentiation in space and time. Abstracta Botanica 18(1): 29–41.

Internetes és egyéb források

http1: https://maps.arcanum.com/hu/

http2: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2409/

http3: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/2410/

DVD1: Az első katonai felmérés. A Magyar Királyság teljes területe 965 nagyfelbontású színes térképszelvényen. 1782–1785. – DVD-ROM. Arcanum Kiadó, Budapest. Kiadva: 2004.

DVD2: A második katonai felmérés. 1819–1869. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság nagyfelbontású, színes térképei. – DVD-ROM. Arcanum Kiadó, Budapest. Kiadva: 2005.

Publicado

2025-12-31

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

Molnár, C. (2025). Halmok a Harangodban és a Hegyalján I. – Flóra. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 23(2), 54-86. https://doi.org/10.56617/tl.6733

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)