A Liparis loeselii hazai elterjedése és érzékeny környezetváltozást jelző velencei-tavi élőhelyének vegetáció-térképe
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4450Palavras-chave:
Liparis loeselii, Velencei-tó, élőhelytérképResumo
A hazánkban fokozottan védett hagymaburok (Liparis loeselii (L.) Rich.) jelenleg ismert 3 hazai előfordulása közül a velencei-tavi állomány a legnagyobb egyedszámú és talán az egyetlen lelőhely, amely nagy kiterjedése miatt a hagymaburok populáció stabilitását, sőt növekedését is biztosíthatja. A Velencei-tavon 1968-tól ismert a vizsgált orchidea faj. Jelenleg is (az 1970-es évekhez hasonlóan) a tó nyugati medencéjének kisebb területére korlátozódnak a hagymaburok lelőhelyei, de így is mintegy 2000 tő került elő 3 különböző nádszektorban. A Velencei-tó első alkalommal elkészült részletes vegetációtérképe lehetőséget ad a jövőbeni környezeti változások, a vízszint csökkenésre és más zavarásokra adott növényzeti válaszok monitorozására.
Referências
Bakalár S., Balogh M. 1979: Sphagnum girgensohnii, a Velencei-tó és hazánk újabb boreális flóraeleme. Bot. Közlem. 66: 11–14.
Balogh M. 1969: A Liparis loeselii (L.) Rich. a Velencei-tavon. Bot. Közlem. 56: 17–19.
Balogh M. 1983: A Velencei-tó nyugati medencéjének úszólápjai, és hatásuk a tó vízminőségére. Kandidátusi értekezés. MTA, Budapest.
Balogh M. 1991: Vízminőségi és ökológiai katasztrófa-állapot a Velencei-tavon. Budapest.
Balogh M., Bratek Z., Illyés Z., Zöld-Balogh Á. 2002: A Liparis loeselii (L.) RICH. tömeges előfordulása a Velencei-tavon. Kitaibelia 7: 247.
Balogh M., Patkó Á., Vári L. 1980: An interesting Liparis presence and its ecological significance on Lake Velence/Hungary. Annales Univ. Sci. Budapestiensis Nom. Sect. Bot. 22–23: 49–55.
Borbás V. 1879: Budapestnek és környékének növényzete. Budapest.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémia Kiadó, Budapest.
Borhidi A., Balogh M. 1970: Die Entstehung von dystrophen Schaukelmooren in einem alkalischen (Szik)- See. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 16: 13–31.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: Élőhelyismereti útmutató 2.0 Vácrátót.
Bratek Z., Illyés Z., Szegő D., Vértényi G. 2001: Az orchidea-típusú mikorrhiza képződésének és működésének egyes kérdései. Bot. Közlem. 88: 185–193.
Csapody I. 1982: Védett növényeink. Gondolat, Budapest.
Davies P., Davies J., Huxley A. 1988: Wild Orchids of Britain and Europe. The Hogarth Press, London.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Felföldy L. 1990: Hínár határozó. Vízügyi hidrobiológia 18. kötet. Aqua kiadó, Budapest.
Frank N., Király G. 1997: Flórakutatás a hazai Laitaicumban. Kitaibelia 2: 213–216.
Gombocz E. 1906: Sopronvármegye növényföldrajza és flórája. Budapest.
Illyés Z. 2003: A Liparis loeselii aktív védelmét célzó aszimbiotikus és szimbiotikus nevelése és gombapartnereinek molekuláris azonosítása. Szakdolgozat. ELTE TTK, Budapest.
Illyés Z. 2004: „A Velencei tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és bővítésének vegetációtérképezése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest.
Illyés Z. 2005: „Phragmitetum communis növénytárulás cönológiai felvételezése és a Liparis loeselii Ráckevei-Soroksári Dunaágban található állományainak felmérése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest.
Illyés Z., Takács A. A., Takács G., Kiss P. 2006: Szempontok a Liparis loeselii magyarországi élőhelyeinek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetvédelmi Közlemények (in press)
Keller G., Soó R. 1930–1940: Monographie und Iconographie der Orchideen Europas und des Mittelmeergebietes II. Dahlem bei Berlin, pp. 377–378.
Kiss E. Cs., Borhidi A., Vajda L. 1973: Sphagnum-fajok előfordulása a Velencei-tavon. Bot. Közlem. 60: 25–26.
Molnár V. A. 1999: Liparis loeselii (L.) Rich. In.: FARKAS S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Molnár A., Sulyok J., Vidéki R. 1995: Vadon élő orchideák. Kossuth Könyvkiadó, Budapest.
Ortmann J. 1851: Neue Pflanzen für die Wiener – Flora. Verhandlungen des Zoologisch-botanischen Vereins in Wien.
Priszter Sz. 1998: Növényneveink. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Rapaics R. 1925: A növények társadalma. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Reszler G. 1997: Hagymaburok (Liparis loeselii (L.) RICH.) a Soroksári Dunán. Kitaibelia 2: 147.
Sadler J. 1840: Flora Comitatus Pestinensis. Ed. II. Budapest.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Simonkai L. 1904: Pótlék Budapest és vidéke növényzetének ismertetéséhez. MBL 3: 79–87.
Soó R. 1928: Revision der Orchideen Südosteuropas und Südvestasiens. Bot. Arch. 23: 186.
Takács A. A. 1996: A nádgazdálkodás természetvédelmi követelményei. Budapest.
Takács A. A. 1999: Liparis project. Progress report 1998-1999. Budapest, pp. 21–22.
Takács A. A. 2005: A hagymaburok fajmegőrzési terve. KVVM, Budapest.
Vackova D., Balogh M., Bratek Z., Takács A. A., Vlèko J., Zöld-Balogh Á. 2002: A Liparis loeselii (L.) Rich. újrafelfedezése a Velencei-tavon. Kitaibelia 7: 279.
A 22/1998. (II. 13.) Kormány rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Direitos autorais (c) 2006 Illyés Zoltán
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
