Zsombékosok botanikai, morfometriai és talajfaktor értékeinek vizsgálata Karcagon
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.6239Schlagwörter:
zsombék, fitocönológia, magasság, övméret, talajhőmérséklet, talajnedvesség, kezelésAbstract
A kutatás célja a zsombékos élőhelyek morfológiai és vegetációs jellemzőinek összehasonlító vizsgálata volt két eltérő kezelési mód (zavarásmentes vs. kaszált-legeltetett) mellett, egy szolonyec talajú tiszántúli szikes gyepterületen. A mintavételezés során kvadrátos botanikai felvételezést, zsombékmorfológiai méréseket, valamint talajhőmérséklet- és nedvességvizsgálatot végeztünk. A zavarásmentes területen a zsombékok szignifikánsan nagyobb méretűek voltak, míg a kaszált-legeltetett területen kisebb, de sűrűbb állomány jellemezte az élőhelyet. A zsombékok közötti térben a talajnedvesség a bolygatatlan élőhelyen szignifikánsan magasabbnak bizonyult, így a talajhőmérsékletben nem mutatkozott szignifikáns különbség. A fajok borítási értékeivel súlyozott Borhidi-féle ökológiai mutatók (WB, NB, SBT) szerint a zavarásmentes területek növényzete természetközelibb, vízigényesebb és kompetitívebb fajokból állt, míg a kaszált élőhelyeken fokozott ruderalizáció és magasabb nitrogénigény volt tapasztalható. A degradációs fok (DF) értéke a zavarásmentes élőhelyen 13,4%, a kaszált területen pedig 35,4% volt. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a zsombékos élőhelyek ökológiai állapota érzékenyen reagál a kezelési módra, ezért természetességük megőrzése érdekében mozaikos, differenciált élőhelykezelés javasolt.
Literaturhinweise
Balázs F. 1949. A gyepek termésbecslése növénycönológia alapján. Agrártudományok 1: 25–35.
Baskay-Tóth B. 1962: Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 354 pp.
Borbás V. 1885. Az alföldi zsombék. Természettudományi Közlöny XVII: 273–280.
Borhidi A. 1993. A magyar flóra szociális magatartástípusa, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs, 93 pp.
Borhidi A. 2003. Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 610 pp.
Csízi I. és Monori I. 2012: A juheltartó képesség alakulása az AKG keretei között. Állattenyésztés és Takarmányozás 61(3): 285–293.
Csuzdi Cs. 2007. Magyarország földigiliszta faunájának áttekintése (Oligochaeta, Lumbricidae). Állattani Közlemények 92(1): 3–38.
Duncan R. P., Webster R. J., Jensen C. A. 2001: Declining plant species richness in the tussock grasslands of Canterbury and Otago, South Island, New Zealand. New Zealand Journal of Ecology 25(2): 35–47.
Fáy A. 1936. A magyar szikesek növényzete. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest, pp. 444–446.
Hortobágyi T., Simon T. 2000. Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 546 pp.
Kerner A. 1858. Ueber die Zsombekmoore Ungarns. Zool.-Botan. Gerellschaft in Wien, pp. 315–316.
Keveiné B. I. 1998. Növényföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 148 pp.
Király G. (szerk.) 2009. Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Központi Statisztikai Hivatal 2024. 19.1.1.8. Magyarország mezőgazdasági területe művelési ágak szerint. https://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0008.html
Kun A. 1998. Száraz gyepek Magyarországon. Göncöl Alapítvány Vác, 31 pp.
Loualt F., Pillar V. D., Aufrere J., Gamier E., Sousanna J. F. 2005. Plant traits functional types in response to reduces disturbance is a semi-natural grassland. Journal of Vegetation Science 16: 151–160. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2005.tb02350.x
Máté A., Molnár Zs., Bartha S., Bodnár M. 2014. A gyepes élőhelyek természetvédelmi szempontú kezelése. Natura2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány Csákvár. pp. 750–755.
Molnár Zs., Csízi I. 2015. Természetkímélő gazdálkodás szikeseinken. Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, 92 pp.
Molnár Zs. 2012: A Hortobágy pásztorszemmel. A Puszta növényvilága. Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Debrecen, 160 pp.
Nagy G. 2000. Gyepterületeink hasznosításának kérdései a húsmarhatartásban. Állattenyésztés és Takarmányozás 49(5): 439–457.
Oliveras I., van der Eynden M., Malhi Y., Cahuana N., Menor C., Zamora F., Haugaasen T. 2013. Grass allometry and estimation of above-ground biomass in tropical alpine tussock grasslands. Austral Ecology 39 (4): 408–415. DOI: https://doi.org/10.1111/aec.12098
Örley, L. 1881. A magyarországi Oligochaeták faunája. I. Terricolae. Mathematikai és Természettudományi Közlemények 16: 562–611.
Pánti S. 2017. Szolonyec talajon kialakult zsombékok tulajdonságainak vizsgálata. Bsc Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Debrecen, 34 pp.
Pokorny A. 1862. Magyarország tőzegképletei. Mathematikai és Természettudományi Közlemények (79): 57–122.
Rezneki R. 2019. Természetközeli gazdálkodási gyakorlatok útmutatója. Gazdálkodás Natura 2000 gyepterületeken. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest, 88 pp.
Scott N. A., Saggar S., Mcintosh P. D. 2001. Biogeochemical impact of Hieracium invasion in New-Zealand’s grazed tussock grasslands: sustainability implications. Ecological Applications 11(5): 1311–1322. DOI: https://doi.org/10.1890/1051-0761(2001)011[1311:BIOHII]2.0.CO;2
Sirimarco X., Villarino S., Barral M. P., Puricelli M. & Laterra P. 2023. Transformation of tall-tussock grasslands and soil water dynamics in the Flooding Pampa. Science of The Total Environment 896: 165362. DOI: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2023.165362
Szüts A. 1909. Származástan és tudományterjesztés. Állatvilág 2(2): 17–19.
Szüts A. 1913. Archaeo- és Neolumbricidák. Állattani Közlemények 12: 1–13.
Tate K. R. 1992. Assessment, based on a climosequence of soils in tussock grasslands, of soil carbon storage and release in response to global warming. Journal of Soil Science 43.(4): 697–707. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1365-2389.1992.tb00169.x
Tuba Z., Szerdahelyi T., Englomer A., Nagy J. (szerk.) 2007. Botanika III. (Növényföldrajz, társulástan, növényökológia) – Növényföldrajz – Társulástan – Növényökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 760 pp.
Vinczeffy I. 1993. Legelő- és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó Budapest, pp. 223–276.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2025 Varga Krisztina, Bojté Csilla, Csízi István, Halász András
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
