Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően

Autor/innen

  • Ágnes Botos University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. P.O.B. 400 , Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 400
  • Csaba Albert Tóth University of Debrecen, Department of Geography and Geoinformatics 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. P.O.B. 400 , Debreceni Egyetem, TTK, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
  • Tibor József Novák University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. P.O.B. 400 , Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 400

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3448

Schlagwörter:

kunhalmok, felhagyás, talajregeneráció, felszíni talajvizsgálat, védelem

Abstract

A vizsgálatban szereplő halmok felszíni talajrétegét a felhagyás időpontjában tápanyag feldúsulás (N, P) jellemezte, amely az invazív- és gyomfajok elterjedésének kedvezett. A felhagyást követően spontán szukcesszióval elkezdődött a növényzet regenerálódása. Az eredmények és a vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a művelés megszüntetésével megfigyelhetők változások a halmok talajának tápanyagösszetételében, a teljes regenerálódás azonban még egy nagyon hosszú folyamat eredményeként mehet csak végbe. A folyamatos talajminta-vételezéssel viszont jól nyomon követhetőek a felszíni rétegben zajló tápanyagforgalmi és talaj-regenerálódási folyamatok.

Autor/innen-Biografie

  • Ágnes Botos, University of Debrecen, Department of Landscape Protection and Environmental Geography 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. P.O.B. 400, Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4002 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf. 400

    levelező szerző
    botosagnes@science.unideb.hu

Literaturhinweise

Árgay Z., Balczó B., Tóth P. 2010: A kunhalmok megőrzése. Magyar Mezőgazdaság: 48-49.

Barcsay L. 2008: Ágota puszta. Természet világa 7: 313-315.

Bede Á. 2014: A tiszántúli halmok régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú vizsgálati lehetőségei. Szegedi Tudomány Egyetem, Doktori Értekezés. Szeged, pp. 60-61., 178 p.

Botos Á., Ökrös V., Tóth Cs. 2015: Soil aggregate stability, organic carbon and plant available nutrient contents (N,P) in soils of prehistoric mounds after abandonment of cultivation. Landscape & Environment 9(1): 42-50. https://doi.org/10.21120/LE/9/1/4

Brady M., Kellermann K., Sahrbaher C., Jeinek L. 2009: Impacts of Decoupled Agricultural Supporton Farm Structure. Biodiversity and Landscape Mosaic: Some EU Results. Journal of Agricultural Economics 60: 563-585. https://doi.org/10.1111/j.1477-9552.2009.00216.x

Deák B., Török P., Kapocsi I. 2008: Szik és löszgyep rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológia Lapok 6(3): 323-332.

Ecsedy I. 1979: The people of the pit-grave kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hungariae, Akadémiai Kiadó, Budapest, 148 p.

Félegyházi E., Kiss T., Szabó J. 2002: Természetföldrajzi gyakorlatok: különös tekintettel a geomorfológiai vizsgálatokra: földrajz tanárszakos és geográfus hallgatók számára. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 87-95.

Gojda M, Hejcman M. 2012: Cropmarks in main field crops enable the identification of a wide spectrum of buried features on archaeological sites in Central Europe. Journal of Archaeological Science 39: 1655- 1664. https://doi.org/10.1016/j.jas.2012.01.023

Kátai J. 2011: Talajökológia. Debreceni Egyetem, Debrecen. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt. Debrecen, 99 p.

M. Nepper I., Sőregi J., Zoltai L. 1981: Hajdúsági halmok. Hajdúsági Közlemények 8: 28-43.

Molnár A. 2004: Hajdúsági eltűnő szigetek. Ifjúsági Természetvédő Kör Kiadó, Hajdúböszörmény, pp. 17-21.

MSZ 20135 1999: A talaj oldható tápelemtartalmának meghatározása, 12 p.

Philip C., Mark J. M., Sean T. S. 2004: Community- and ecosystem level changes in a species-rich tallgrass prairie restoration. Ecological Applications 14(6): 1680-1694. https://doi.org/10.1890/03-5273

Rákóczi A., Barczi A. 2014: Védett tájelemek az Európai Unióban, a 73/2009 EK rendelet hatásai a magyar kunhalmok állapotára. Tájökológiai Lapok 12 (1): 95-105.

Rásó J. 2012: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Püspökladányi Kalendárium 2013-as esztendőre. Püspökladányi Tájékoztató Központ, pp. 77-80.

Richard F. P., James M., Alan H. 2002: Restoration of species-rich grassland on arable land: assesing the limiting processes using a multi-site experiment. Journal of Applied Ecology (39): 294-309. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x

Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 71-75.

Tóth A. 2004: A kunhalmokról más szemmel. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága: Alföldkutatásért Alapítvány. Debrecen, pp. 7-11.

Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás, 77 p.

Tóth A., Tóth Cs. 2003: Kunhalmok állapotfelmérése a Hortobágy déli pusztáin és a szomszédos hajdúsági területeken. In: Tóth A. (szerk.) Tisza-völgyi tájváltozások. Kisújszállás. Alföldkutatásért Alapítvány, 99 p.

Veröffentlicht

2019-07-11

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Botos, Ágnes, Tóth, C. A., & Novák, T. J. (2019). Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 17(1), 23-31. https://doi.org/10.56617/tl.3448

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in