Méh-biomonitoring: pollenanalízisre alapozott biodiverzitás értékelő módszer fejlesztése
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.7186Schlagwörter:
agrárerdészet, méh-biomonitoring, mikroszkópos pollenanalízis, biodiverzitásAbstract
Kutatásunk célja egy Harkán található agrárerdészeti rendszer 3–5 km-es körzetében a háziméhek által táplálékforrásként hasznosított növények sokféleségének feltárása volt, hat méhcsalád kaptártermékeinek (méz, pollencsomók) mikroszkópos pollenanalízise alapján. A mézminták a nektárforrások, míg a pollencsomók a virágpor-eredet közvetlen indikátorai, így együttes vizsgálatuk kiegészítő információt nyújtott a helyi flóráról és a beporzók növényválasztási mintázatairól. Eredményeink szerint az agrárerdészeti környezet fajgazdag és stabil táplálékbázist biztosít, amely elősegíti a beporzók egészségét és támogatja a méztermelés fenntarthatóságát. Mind a pollencsomók, mind a mézminták esetében jelentős különbségek mutatkoztak a hat méhcsalád nektár- és pollenforrás-preferenciáiban, ami a helyi növényzet változatosságát és a méhek gyűjtési viselkedésének egyediségét tükrözi. A három vizsgálati hónap eredményei alapján áprilisban és júliusban a pollencsomók, míg májusban a mézminták mutattak nagyobb növénycsalád-diverzitást, ami összefügghet bizonyos fajok (pl. Brassica napus, Castanea sativa) felül-, illetve a fehér akác (Robinia pseudoacacia) alulreprezentált pollenszámával. A Brassicaceae család pollenje valamennyi mézmintában jelen volt, ami a repcefélék elhúzódó virágzásával és a zöldítési gyakorlatokkal magyarázható. A méz- és pollenminta-összetételek közötti eltérések azt jelzik, hogy a méhek nektár- és pollenforrás-preferenciái különbözhetnek, valamint a vizsgálati terület bőséges és változatos táplálékforrást biztosított a méhcsaládok számára. A két kaptártermék párhuzamos elemzése alkalmas a méhlegelők és az ökoszisztéma szerkezetének feltérképezésére, valamint hosszú távú monitorozásra, amely segítheti az élőhelykezelési és növénytelepítési stratégiák beporzóbarát kialakítását.
Literaturhinweise
Barnes M. A., Turner C. R. 2016. The ecology of environmental DNA and implications for conservation genetics. Conserv Genet, 17: 1–17 (2016). https://doi.org/10.1007/s10592-015-0775-4
Barth O. M., Freitas A. S., Oliveira E. S., Silva R. A., Maester F. M., Andrella R. R., Cardozo G. M. 2010. Evaluation of the botanical origin of commercial dry bee pollen load batches using pollen analysis: a proposal for technical standardization. Anais da Academia Brasileira de Ciencias, 82(4): 893–902. https://doi.org/10.1590/s0001-37652010000400011
Bazrgar A. B., Ng A., Coleman B., Ashiq M. W., Gordon A., Thevathasan N. 2020. Long-Term Monitoring of Soil Carbon Sequestration in Woody and Herbaceous Bioenergy Crop Production Systems on Marginal Lands in Southern Ontario, Canada. Sustainability, 12(9): 3901. https://doi.org/10.3390/su12093901
Bentrup G., Hopwood J., Adamson N. L., Vaughan M. 2019. Temperate Agroforestry Systems and Insect Pollinators: A Review. Forests, 10(11): 981. https://doi.org/10.3390/f10110981
Bergen K. M., Goetz S. J., Dubayah R. O., Henebry G. M., Hunsaker C. T., Imhoff M. L., Nelson R. F., Parker G. G., Radeloff V. C. 2009. Remote sensing of vegetation 3-D structure for biodiversity and habitat: Review and implications for lidar and radar spaceborne missions, J. Geophys. Res., 114: G00E06. https://doi.org/10.1029/2008JG000883
Borovics A., Somogyi N., Honfy V., Keserű Zs., Gyuricza Cs. 2017. Agrárerdészet, a klímatudatos, természetközeli termelési mód. Erdészeti Lapok, 6: 178–182. https://erdeszetilapok.oszk.hu/01825/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2017-06_178-182.pdf
Bullock C., Kretsch C., Candon E. 2007. The Economic and Social Aspects of Biodiversity: Benefits and Costs of Biodiversity in Ireland. Government publications. Dublin. ISBN: 978-1-4064-2105-7. http://dx.doi.org/10.13140/RG.2.2.12736.92169
Chen Y., Wang R. H., Shen T. J. 2023. Biodiversity survey and estimation for line-transect sampling. Frontiers in Plant Science, 14:1159090. https://doi.org/10.3389/fpls.2023.1159090
Crowther L. I., Gilbert F. 2020. The effect of agri-environment schemes on bees on Shropshire farms. Journal for Nature Conservation, 58: 125895. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2020.125895
Deiner K., Bik H. M., Mächler E., Seymour M., Lacoursière-Roussel A., Altermatt F., Creer S., Bista I., Lodge D. M., de Vere N., Pfrender M. E., Bernatchez L. 2017. Environmental DNA metabarcoding: Transforming how we survey animal and plant communities. Molecular ecology, 26(21): 5872–5895. https://doi.org/10.1111/mec.14350
Den Herder M., Moreno G., Mosquera-Losada R.M., Palma J. H., Sidiropoulou A., Freijanes J. J. S., Crous-Duran J., Paulo J. A., Tomé M., Pantera A., Papanastasis V. P., Mantzanas K., Pachana P., Papadopoulos A., Plieninger T., Burgess P. J. 2017. Current extent and stratification of agroforestry in the European Union. Agriculture Ecosystems & Environment. 241: 121–132. https://doi.org/10.1016/j.agee.2017.03.005
Dhaliwal J., Kukal S. S., Sharma S. 2018. Soil organic carbon stock in relation to aggregate size and stability under tree-based cropping systems in Typic Ustochrepts. Agroforest Syst, 92: 275–284 (2018). https://doi.org/10.1007/s10457-017-0103-8
Dominkó E., Kovács Z., Rétfalvi T. 2023. The Role of Pollen Analysis in the Sustainable Development. Chemicel Engineering Transactions, 107: 673–678. https://doi.org/10.3303/CET23107113
Dupont Y. L., Balsby T. J. S., Greve M. B., Marcussen L. K., Kryger P. 2025. Spatio-temporal variation in pollen collected by honey bees (Apis mellifera) in rural-urban mosaic landscapes in Northern Europe. PloS one, 20(2): e0309190. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0309190
Elagib N. A., Al-Saidi M. 2020. Balancing the benefits from the water–energy–land–food nexus through agroforestry in the Sahel. Science of The Total Environment, 742: 140509. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.140509
Forbes H., Shelamorf V., Visch W., Lay C. 2022. Farms and forests: evaluating the biodiversity benefits of kelp aquaculture. J Appl Phycol, 34: 3059–3067. https://doi.org/10.1007/s10811-022-02822-y
Guo X., Coops N. C., Tompalski P., Nielsen S. E., Bater C. W., Stadt J. J. 2017. Regional mapping of vegetation structure for biodiversity monitoring using airborne lidar data. Ecological Informatics, 38: 50–61. https://doi.org/10.1016/j.ecoinf.2017.01.005
Gurr G. M., Wratten S. D., Luna J. M. 2003. Multifunction agricultural biodiversity: pest management and other benefits. Basic and Applied ecology, 4: 107–116. https://doi.org/10.1078/1439-1791-00122
Jose S. 2009. Agroforestry for ecosystem services and environmental benefits: an overview. Agroforestry Systems, 76: 1–10. https://doi.org/10.1007/s10457-009-9229-7
Lal R., Stewart B.A. 2012. World soil resources and food security. CRC Press. Taylor & Francis Group. International Standard Book Number-13: 978-1-4398-4451-9
Leakey R. R. B. 1996. Definition of agroforestry revisited. Agroforestry Today, 8: 5–7.
Mcgeogh M. A. 1998. The selection, testing and application of terrestrial insects as bioindicators. Biological Reviews/Biological Reviews of the Cambridge Philosophical Society, 73(2): 181–201. https://doi.org/10.1111/j.1469-185x.1997.tb00029.x
Mosquera-Losada M. R., Santiago-Freijanes J. J., Rois M., Moreno G., Pisanelly A., Lamersdorf N., den Herder M., Burguess P., Fernández-Lorenzo J. L., González-Hernández P., Rigueiro-Rodriguez A. 2016. CAP and agroforestry practices in Europe. Book of abstracts. 3rd European Agroforestry Conference: Celebrating 20 years of Agroforestry research in Europe, Montpellier. 2016. 429–430. https://repositorio.ulisboa.pt/bitstream/10400.5/17577/1/EURAFIIIConf_ Mosquera_Losada_MR_et_all_page_429_431.pdf
Mosquera-Losada M. R., Santiago-Freijanes J. J., Rois-Díaz M., Moreno G., den Herder M., Aldrey-Vázquez J. A., Ferreiro-Domínguez N., Pantera A., Pisanelli A., Rigueiro-Rodríguez A. 2018. Agroforestry in Europe: A land management policy tool to combat climate change. Land Use Policy. 78: 603–613. https://doi.org/10.1016/j.landusepol.2018.06.052
Mutegi J. K., Mugendi D. N., Verchot L. V., Kungu J.B. 2008. Combining napier grass with leguminous shrubs in contour hedgerows controls soil erosion without competing with crops. Agroforestry Systems, 74(1): 37–49. https://doi.org/10.1007/s10457-008-9152-3
Nair P. K. R. 1993. An introduction to agroforestry. Klgwer Academic Publishers, Dordrecht.
Nair P. K. R. 2011. Agroforestry Systems and Environmental Quality: Introduction. Journal of Environmental Quality, 40(3): 784–790. https://doi.org/10.2134/jeq2011.0076
Pardon P., Reubens B., Reheul D., Mertens J., De Frenne P., Coussement T., Janssens P., Verheyen K. 2017. Trees increase soil organic carbon and nutrient availability in temperate agroforestry systems. Agriculture Ecosystems & Environment, 247: 98–111. https://doi.org/10.1016/j.agee.2017.06.018
Pendleton M. 2006. Descriptions of melissopalynological methods involving centrifugation should include data for calculating Relative Centrifugal Force (RCF) or should express data in units of RCF or gravities (g). Grana. 45(1): 71–72. https://doi.org/10.1080/00173130500520479
Potts S. G., Biesmeijer J. C., Kremen C., Neumann P., Schweiger O., Kunin W.E. 2010. Global pollinator declines: trends, impacts and drivers. Trends in Ecology & Evolution, 25(6): 345–353. https://doi.org/10.1016/j.tree.2010.01.007
Riggi L. G. A., Raderschall C. A., Fijen T. P. M., Scheper J., Smith H. G., Kleijn D., Holzschuh A., Aguilera G., Badenhausser I., Bänsch S., Beyer N., Blitzer E.J., Bommarco R., Danforth B., González-Varo J. P., Grab H., Le Provost G., Koveda K., Potts S. G., Rundlöf M., Steffan-Dewenter I., Tscharntke T., Vilà M., Westphal C., Berggren Å., Lundin O. 2024. Early‐season mass‐flowering crop cover dilutes wild bee abundance and species richness in temperate regions: A quantitative synthesis. Journal of Applied Ecology, 61(3): 452–464. https://doi.org/10.1111/1365-2664.14566
Sahu A., Kumar N., Singh C.P., Singh M. 2023. Environmental DNA (eDNA): Powerful technique for biodiversity conservation. Journal for Nature Conservation, 71: 126325. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2022.126325
Sawyer R. 2010. Honey Identification. Cardiff Academic Press, ISBN 978-1-904846-53-6
Szabó K., Koponicsné Györke D. 2021. Agrárerdészeti megoldások helye az EU 2021–2027-es új pénzügyi keretében. In: Agrárerdészet a vidékfejlesztés gyakorlatában, pp. 83–91. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, ISBN 978-615-5599-84-2
Torralba M., Fagerholm N., Burgess P. J., Moreno G., Plieninger T. 2016. Do European agroforestry systems enhance biodiversity and ecosystem services? A meta-analysis. Agriculture Ecosystems & Environment, 230: 150–161. https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.06.002
Udawatta R.P., Rankoth L., Jose S. 2019. Agroforestry and Biodiversity. Sustainability, 11(10): 2879. https://doi.org/10.3390/su11102879
Udawatta R. P., Rankoth L. M., Jose S. 2021: Agroforestry for Biodiversity Conservation. In: Udawatta R.P., Jose S. (eds) Agroforestry and Ecosystem Services, Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-80060-4_10
Van Noordwijk M. 2019. Sustainable development through trees on farms: agroforestry in its fifth decade. World Agroforestry Centre (ICRAF).
Varah A., Jones H., Smith J., Potts S. G. 2020. Temperate agroforestry systems provide greater pollination service than monoculture. Agriculture Ecosystems & Environment, 301: 107031. https://doi.org/10.1016/j.agee.2020.107031
Vityi A., Marosvölgyi B., Kiss A., Schettrer P. 2015. Research and Development Protocol for Arable Agroforestry in Hungary Group. Milestone MS16 Part of Experimental Protocol for Arable Farmers for the EU FP7 Research Project AGFORWARD.
Yadav A., Gendley M. K., Sahu J., Patel P. K., Chandraker K., Dubey A. 2019. Silvopastoral system: A prototype of livestock agroforestry. The Pharma Innovation Journal, 8(2): 76–82.
Zhang Q., Zhang M., Zhou P., Fang Y., Ji Y. 2018. Impact of tree species on barley rhizosphere-associated fungi in an agroforestry ecosystem as revealed by 18S rDNA PCR-DGGE. Agrofor Systems, 92: 541–554. https://doi.org/10.1007/s10457-017-0086-5
Hivatkozott jogszabályok és rendeletek
A Magyar Élelmiszerkönyv 2002. 1-3-2001/110 számú előírása a mézről 10. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelete
Internetes források
http1 beeodiversity.com Hozzáférés: 2025. 06. 12.
http2 https://natura.2000.hu/hu Hozzáférés: 2025. 06. 12.
http3 https://www.boraszportal.hu/magyarorszag-borvidekei/soproni-borvidek-5 Hozzáférés: 2025. 06. 12.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2025 Dominkó Emese, Schmidt Dávid, Csiszár Ágnes, Zagyvai Gergely, Rétfalvi Tamás
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
