A természeti környezet – környezetpszichológiai megközelítésben

Szerzők

  • Dúll Andrea ELTE PPK Kísérleti Általános Pszichológia Tanszék, 1064 Budapest, Izabella u. 46.
  • Dósa Zsuzsanna ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Magatartástudományi Program, Csongrádi Forrás Kft., 6640 Csongrád, Hegyi A. u. 12.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4506

Kulcsszavak:

környezetpszichológia, természetes/épített környezet, természetélmény, környezeti/természeti attitűdök, természetvédelem, ökopszichológia, környezeti preferenciák

Absztrakt

A természetes/épített környezet megkülönböztetése számos környezetpszichológiai elmélet (vö. Dúll, 2001) alapja. Ezeknek a teóriáknak fontos jellegzetessége, hogy – különböző módon ugyan, de – szorosan összekapcsolhatók a pszichológia egyéb területeinek egészséggel és életminőséggel kapcsolatos megfontolásaival. A természeti környezet pszichológiájával kapcsolatban két nagyobb területet vizsgálnak a kutatások: az attitűdöket (értékelő viszonyulásokat, pl. elégedettség a környezettel, természetvédelem, környezeti problémák kérdése), és a környezeti preferenciákat. Utóbbi preferencia-kutatások jellegzetesen evolúciós szemléletűek: az elképzelések szerint a jelenlegi tájpreferenciák adaptivitásuk miatt alakultak ki. Az ún. zöld élmények és az ezekkel kapcsolatos környezetpszichológiai eredmények közelebb visznek az ember pihenési, rekreációs viselkedésének, és a természeti környezet ebben betöltött szerepének megértéséhez is.

Szerző életrajzok

  • Dúll Andrea, ELTE PPK Kísérleti Általános Pszichológia Tanszék, 1064 Budapest, Izabella u. 46.

    dullandrea@freemail.hu

  • Dósa Zsuzsanna, ELTE Pszichológia Doktori Iskola, Magatartástudományi Program, Csongrádi Forrás Kft., 6640 Csongrád, Hegyi A. u. 12.

    platan88@vipmail.hu

Hivatkozások

Appleton J. 1975: The experience of landscape. Wiley and Sons, London.

Barker R. G. 1968: Ecological psychology: Concepts and methods for studying the environment of human behavior. Stanford University Press, Stanford.

Baum A., Fleming R., Davidson L. M. 1983: Natural disaster and technological catastrophe. Environment and Behavior, 15: 333-354. https://doi.org/10.1177/0013916583153004

Calhoun J. B. 1962: Population density and social pathology. Scientific American, 206: 139–148.

Dósa Zs. 2002: Kertkultúrák a kultúrák tükrében – a kínai, a japán, a francia és az angol kert szimbolikai, kulturális és környezetpszichológiai elemzése. Szakdolgozat, témavezető: Dúll Andrea, DE BTK, Debrecen.

Dúll A. 2001: A környezetpszichológia története. Magyar Pszichológiai Szemle, 2: 287–328. https://doi.org/10.1556/mpszle.56.2001.2.4

Dúll A. 2002: Kiszolgáltatottság a természettől a technikáig, Környezetpszichológia építészeknek. AlapRajz, BertelsmannSpringer, Budapest. 9: 8–9.

Dúll A., Urbán R. 1997: Az épített környezet konnotatív jelentésének vizsgálata: módszertani megfontolások. Pszichológia, 17: 51–179.

Gardner G. T., Stein P. C. 1996: Environmental problems and human behavior. Allyn and Bacon, Boston.

Halász L., Hunyady Gy., Marton L. M. 1979: Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Hartig T., Evans G. W. 1993: A természetélmény pszichológiai alapjai. In: Dúll A., Kovács Z. (szerk.) (1998): Környezetpszichológiai szöveggyűjtmény. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 233–254.

Holahan C. J. 1982: Environmental psychology. Chapter 4. Environmental attitudes, Random House, New York.

Kaplan S., Kaplan R. 1982: Cognition and environment: Functioning in an uncertain world. Praeger, New York.

Lányi A. 2004: Környezet és etika. Liget, 9: 48–63.

Le Corbusier 1981: Új építészet fel. Corvina Kiadó, Budapest.

McAndrew F. T. 1993: Environmental psychology. Brooks/Cole Publishing Company, Belmont, California.

Milgram S. 1970: A nagyvárosi élet élménye. Pszichológiai elemzés, In Szilágyi V., (szerk.): Együttérzés, önzetlenség, felelősség. Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 37–57.

Nemcsics A. 2004: Színdinamika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Séra L. 1990: A pszichológia és a környezet. Pszichológia, 10: 609–639.

Schmuck P., Vlkek C. 2003: Psychologists can do much to support sustainable development. European Psychologist 8: 66–76. https://doi.org/10.1027//1016-9040.8.2.66

Suedfeld P. 1987: Extreme and unusual environments. In: Stokols D., Altman I., (eds.): Handbook of environmental psychology. Vol. 1, Wiley, New York. pp. 863–887.

Száraz P., Jakab Gy. 2002: Ember és környezete I. Budapest. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Szakképzési Társaság.

Széky P. 1979: Ökológia – a természet erői a mezőgazdaság szolgálatában. Natura, Budapest.

Varga A. 2004: A környezeti nevelés pedagógiai, pszichológiai alapjai. PhD-disszertáció, ELTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.

Willems E. P. 1977: Behavioral ecology, In: Stokols D., (ed.): Perspectives on environment and behavior. Theory, research, and applications, Plenum Press, New York. pp. 39–69. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-2277-1_2

Wohlwill J. F. 1983: The concept of nature: A psychologist’s view, In: Altman I., Wohlwill J. F. (eds): Human behavior and environment: Advances in theory and research, Vol. 6, Plenum, New York. pp. 5–37.

Letöltések

Megjelent

2005-07-16

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A természeti környezet – környezetpszichológiai megközelítésben. (2005). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 3(1), 19-25. https://doi.org/10.56617/tl.4506

Hasonló cikkek

11-20 a 247-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.