A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján

Szerzők

  • Vona Márton SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Penksza Károly SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Kristóf Dániel SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Térinformatikai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Helfrich Tímea SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Centeri Csaba SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4477

Kulcsszavak:

láprét, légifotó, felszínborítás, tájváltozás

Absztrakt

1990-ig a galgahévízi láprét rendszeres kaszálásával és legeltetésével a nádat jelentős mértékben sikerült visszaszorítani. A kaszálás megszűnésével a szukcessziós folyamatok felerősödtek, a jelentős természetvédelmi értékkel bíró növényfajok egyedszáma lecsökkent. Ezen folyamatok megfigyelése indította el a kutatást. A Galgahévíz melletti láprét részletes florisztikai és cönológiai kutatása 1998-ban kezdődött. Az eddigi kutatások alapján 153 növényfajt jegyeztek fel a galgahévizi láprét területén. Több védett faj tömegesen jelenik meg a lápréten (Iris sibirica, Dianthus superbus, Eriophorum angustifolium, Koeleria javorkae). A kutatás során arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyik legnagyobb problémát a láprét fennmaradásában az időnként előretörő nád jelenti, légifotók eemzése is ezt erősíti meg. Ennek megakadályozására szükségszerű egy megfelelő természetvédelmi kezelési terv kidolgozása, vagyis hosszútávú célunk a láprét revitalizációs terveinek tudományos megalapozása, elkészítése.

Szerző életrajzok

  • Vona Márton, SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    Vona.Marton@mkk.szie.hu

  • Kristóf Dániel, SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Térinformatikai Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    Kristof.Daniel@kti.szie.hu

  • Helfrich Tímea, SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    helfrich@freemail.hu

  • Centeri Csaba, SzIE-Gödöllő, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    Centeri.Csaba@kti.szie.hu

Hivatkozások

Aradi Cs. 2003: Általános ökológia, hidrobiológia és természetvédelem. Egyetemi jegyzet. Debrecen.

Barczia., Centeri Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO 10: 41–48.

Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület 2001: Ökológiai vizsgálatok az Ecsedi-láp és peremvidéke maradvány lápterületein, azok rehabilitációjának és védetté nyilvánításának megalapozásának céljából. Debrecen.

Directive of the European Parlament and of the Council 2000/60/EC establishing a framework for Community action in the field of water policy, Luxembourg, 23 October 2000.

Dömsödi J. 1980: A hazai tőzeglápok (tőzegek) osztályozása. Földrajzi Értesítő 29: 485–495.

Dömsödi J. 1988: Lápképződés, lápmegsemmisülés. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.

Göttlich K. 1990: Moor- und Torfkunde. 3. Aufl.: 529 S.; Stuttgart (Schweizerbart).

Gulyás G. és Lukács B. A. 2003: Vizes élőhelyek térképezése a Hernád magyarországi szakaszának jobb partján. Hidrológiai közlöny 83: 114–116.

Kiss A. 2005: A délkeleti Fertő-meder tájhasználata a szabályozások előtt, Tájökológiai Lapok 3: 325–334.

Kleb B., Plósz S., Winter J. 2001: Zárójelentés a Hévíz-Keszthely-Sármellék környéi lápterület természetvédelmi kezelését, rekonstrukcióját megalapozó kutatások Plósz Bt. Budapest, pp. 70

Kuntze H. 1990: Zur Integration der Moore in die Kulturlandschaft. – Veröff. Niedersächsische Akad. Geowiss., 5: 74–84.

Németh N. (2004): Vizes (wetland) élőhelyek szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztiszításban, Tájökológiai Lapok 2: 49-62.

Penksza K., Centeri Cs., Turcsányi G., Möseler B. M., Barczi A., Vona M., Malatinszky Á., Verrseczky N., Pintér B., Boecker D., Belaagh M., Pottyondy Á., Horváth B., Helfrich T., Vona M., Váradi B., Falusi E., Juhász T., Szabó M. 2006: A galgahévízi láprét biotikus és abiotikus tényezőinek jellemzése, érékelése. Pályázati kutatási jelentés, Gödöllői Természetkutató Egyesület Gödöllő, pp. 36

Pintér B. 2001: A Galga-mente néhány lápfoltjának fitocönológiai vizsgálata. Diplomadolgozat. SzIE Gödöllő.

Standovár T., Primack R. B. 2001: A természetvédelem biológiai alpajai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Succow M., Joosten H. 2001: Landschaftsökologische Moorkunde. 2. Aufl.: 622 S., 2 Beil.; Stuttgart (Schweizerbart).

Letöltések

Megjelent

2006-12-12

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(2), 407-417. https://doi.org/10.56617/tl.4477

Hasonló cikkek

1-10 a 38-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.