Alföldi legelők összehasonlító cönológiai vizsgálata I.

Hódmezővásárhelyi ló- és szarvasmarhalegelő

Szerzők

  • Kiss Tímea Kecskeméti Főiskola, Dísznövénytermesztési Tanszék, 6000 Kecskemét Erdi Ferenc tér 1–3.
  • Malatinszky Ákos Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, Gödöllő 2103, Páter Károly u. 1. Tel./Fax: 06-28-410-200 1833 m.
  • Penksza Károly Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, Gödöllő 2103, Páter Károly u. 1. Tel./Fax: 06-28-410-200 1833 m.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4471

Kulcsszavak:

legeltetés, túllegeltetés, taposás, szikes gyep, cönológiai vizsgálat

Absztrakt

A cönológiai felvételek 1997-ben és 2005-ben a Hódmezővásárhely melletti homokos-szikes két csoportban készültek. Az első csoportba az állattartó telephez közel, 0–50 m-re lévő, és a bekerített karámok tartoznak. A második csoportba az intenzíven igénybe vett területektől 50–150 m-re található állományok felvételei találhatók. Az adatok értékelése az élőhelyekre vonatkozóan a természetességi állapot figyelembevételével; másrészt pedig az előforduló fajok relatív ökológiai mutatói alapján történt. A fajösszetételben jelentős változás történt. Elsősorban a területek leromlása tapasztalható. Különösen erősek ezek a folyamatok a karám, illetve a karámhoz közeli területeken. A vegetációban az agresszív tájidegen növényfajok is megjelentek. Az uralkodó pázsitfű fajok esetében a zavarást jobban tűrő Cynodon dactylon és Lolium perenne dominancia viszonyai és elterjedési területe nőtt meg, ami részben a túllegeltetésnek és a taposásnak is köszönhető. A karámtól távolodva a vegetációban kimutatható degradáció mértéke a közeli területekhez képest csökken, viszont a két időszak között a távolabbi területen is nőtt. A gyepek kezelési terveinél, a természetvédelmi értékek fennmaradása érdekében ezeket az adatokat jobban figyelembe kell venni, különösen azért, mert itt található nőhazánk két állománya közül a nagyobb, unikális földbentermő here (Trifolim subterraneum) is.

Információk a szerzőről

  • Penksza Károly, Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, Gödöllő 2103, Páter Károly u. 1. Tel./Fax: 06-28-410-200 1833 m.

    levelező szerző
    penksza@freestart.hu

Hivatkozások

Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung. 39: 97–181.

Boros Á. 1922–1968: Florisztikai jegyzetek. (Floristic notes). (manuscript).

Bodrogközy Gy. 1965a: Ecology of the Halophilic Vegetation of the Pannonicum III. Results of the Investigation of the Solonetz of Orosháza. Acta Biol. Szeged 11: 3–25.

Bodrogközy Gy. 1965b: Ecology of the Halophilic Vegetation of the Pannonicum IV. Investigations on the Solonetz Meadow Soils of Orosháza. Acta Biol. Szeged- 11: 207–227.

Bodrogközy Gy. 1966: Ecology of the Halophilic Vegetation of the Pannonicum V. Results of the Investigation of the “Fehértó” of Orosháza. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae Tomus 12: 9–26.

Bodrogközy Gy. 1980: Szikes puszták és növénytakarójuk. Békés megyei Múz. Közlem. 6: 29–49.

Bodrogközy Gy., Horváth, I. 1969: Production examinations on plant associations of grass-lands with solonetz soil I. Effect of climatic and soil factors on dry matter, carbohydrate and nitrogen contents of Artemisio-Festucetum pseudovinae. Acta Biol. Szeged. 15: 207–227.

Braun-Blanquet J. 1951: Pflanzensociologie II. Wien. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-4078-9

Halász Á. 1889: Makó város és környéke növényzete. Közs. Polg. leányisk. ért. Makó pp. 1–30.

Kelemen J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. A KTM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 4.

Magyar P. 1928: Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyahoz. Erd. Kisérl. 30: 26–63.

Penksza K., Kapocsi J., Engloner A. 1997: Phytosociological study of Trifolio subterranei-Festucetum pseudovinae ass. nov. Crisicum 2: 67–83.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. – Tankönyvkiadó, Budapest.

Soó R (1933): a Hortobágy növénytakarója (A szikespuszta növényszövetkezeteinek ökológiai és szociológiai jellemzése). Debreceni Szemle. Városi Nyomda Debrecen. pp. 1–26.

Soó R., Máthé I. 1938: A Tiszántúl flórája. (Flora Planitiei Hungariae Transtibiscensis). Magyar Flóraművek. II. Inst. Bot. Univ., Debrecen, 192 pp.

Tímár L. 1954: Adatok a Tisztántúl (Crisicum) flórájához. Ann. Biol. Univ. Hung. 2:491–499.

Letöltések

Megjelent

2006-12-12

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Alföldi legelők összehasonlító cönológiai vizsgálata I.: Hódmezővásárhelyi ló- és szarvasmarhalegelő. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(2), 339-346. https://doi.org/10.56617/tl.4471

Hasonló cikkek

1-10 a 204-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.