A Csörsz-árok környezeti rekonstrukciójának előkészítése térinformatikai módszerekkel

Szerzők

  • Harkányiné Székely Zsuzsanna Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Benő Dávid Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Prunner Andrea Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Katona Andrea Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4157

Kulcsszavak:

Csörsz-árok, FIR, környezetrekonstrukció

Absztrakt

A Csörsz-árok (ismert még Ördögárokként) egy 1260 km összhosszúságú földmű, mely körülöleli az Alföldet. A sánc-árok rendszer szélessége 3,4–8 m között változik, mélysége 1,5–3 m a mai szinttől mérve. A megmaradt szakaszok sáncainak magassága kb. 2 m. A sánc-árok rendszer két, három, egyes helyeken akár négy vonalból áll. A sánc-árok rendszer kezdőpontja a Duna majdnem szemben Aquincummal Alsó-Pannónia fővárosával. Innen nyugatról keletre halad és Nyíregyháza alatt délre fordul. Áthalad az Alföld keleti részén, vége az Al-Dunánál van Viminatiummal szemben Felső-Moesiában. A Csörsz-árkot a szarmaták készíthették a IV. század környékén. A régészek még nem tudják pontosan miért is épülhetett. Gödöllő és Valkó határában azonosítottuk a sánc-árok rendszert. Munkánkat erre a területre összpontosítottuk, mivel itt nagyon jó állapotban találtuk a Csörsz-árkot. Munkánk során a három katonai felmérést és topográfiai térképeket használtuk. Előszőr bejártuk a Csörsz-árkot Gödöllő közelében és GPS-szel digitális formában azonosítottuk. Az első katonai felmérésen (1763–1787) megtaláltuk a Csörsz-árkot, de mivel nincs vetületi alapja, nem tudjuk GIS-be foglalni, de sok fontos információt ad róla. A második (1819–1869) és harmadik katonai felmérésnek (1869–1887) van vetületi alapja így ArcView 3.0-ban tudjuk használni. Látható a két térképen, amin jelöltük a Csörsz-árkot más térkép és GPS-es méréseink alapján. A topográfiai térképen azonosítottuk a Csörsz-árkot de útként és nem árokként. Ezért akarjuk pontosítani a vonalat és árokként berajzolni napjaink térképére. A jövőben teljes környezeti rekonstrukciót akarunk megvalósítani a Csörsz-árkon Gödöllő közelében tanösvényt kialakítva. Mindezek után be akarjuk vonni a turizmusba, mivel Gödöllőn egyetlen ismert látnivaló van: a Grassalkovich kastély.

Információk a szerzőről

  • Harkányiné Székely Zsuzsanna, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    Szekely.Zsuzsanna@kti.szie.hu

Hivatkozások

Bernát P. 2007: A legendától a valóságig: a Csörsz-árok története, http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=18364&page=1, letöltés: 2008. március 3-án

Garam É., Patay P., Soproni S. 2003: Sarmatischen Wallsystem im Karpatenbecken. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 23. Magyar Nemzeti Múzeum 191 p.

Istvánovits, E., Kulcsár, V. 2000: The history and perspectives of the research of the Csörsz Ditch. Proceeding of the XVIIIth Internatinal Congress of Roman Frontier Studies Held in Amman, Jordania

Juhász A. 2004: A XIX–XX. századi tábori erődítések a Kárpát-medencében. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 160. p.

Révai M. J. 1994. Révai Nagy Lexikona, V. Kötet Babits Kiadó 787 p., 166. p.

Soproni S. 1969: Limes sarmatiae. Archeológia Értesítő 96. kötet 43–52. p.

Székely I. 1559: Chronica ez vilagnac yeles dolgairól. Nyomtatta: Strykoviai Lázár, Krakkó

Zoltán S. P. 2007: Személyes elbeszélés Cegléd, Kossuth Múzeum

Letöltések

Megjelent

2008-08-11

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

A Csörsz-árok környezeti rekonstrukciójának előkészítése térinformatikai módszerekkel. (2008). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 6(1-2), 181-196. https://doi.org/10.56617/tl.4157