A Magyarországon előforduló meghatározó jelentőségű és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere III. A vizsgált barna erdőtalajok eredményei

Szerzők

  • Pető Ákos Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1., Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Alkalmazott Természettudományi Laboratórium, 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13–17.
  • Barczi Attila Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3996

Kulcsszavak:

növényi opálszemcse, fitolit, barna erdőtalajok, tájhasználat

Absztrakt

A növényi opálszemcsék együttese a talajban történő felhalmozódás révén, a felszínt benépesítő növényvilág lenyomatát adja. Egy adott vegetációra jellemző fitolitegyüttes jellegét elsődlegesen a létrehozó növényzet befolyásolja, ugyanakkor a másodlagos – talajképződési – tényezők figyelmen kívül hagyása félrevezető eredményekhez vezethet a környezetrekonstrukciós és ősnövénytani elemzések alkalmával. Cikksorozatunkban a hazai viszonyokat tükröző talaj-fitolit adatbázis kiépítésének módszertani elgondolásait, valamint – főtípusokba rendezve – az előzetes eredmények leírását kívánjuk közre adni. Cikkünkben 5 barna erdőtalaj szelvény fitolitkutatási eredményeiről számolunk be.

Információk a szerzőről

  • Pető Ákos, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1., Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Alkalmazott Természettudományi Laboratórium, 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13–17.

    levelező szerző
    peto.akos@mnm-nok.gov.hu

Hivatkozások

Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Vojtkó A. (szerk.) 2008: Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország Kistájainak Katasztere. Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest

Pető Á. 2009: A fitolitkutatás szerepe az őskörnyezettanban és a környezetrégészetben, valamint hazai alkalmazásának lehetőségei. Archeometriai Műhely 2009/2: 15–30.

Pető Á., Barczi A, Joó K., Grónás V. 2008: Phytolith analysis of modern soil profiles as a tool to demonstrate land use changes and anthropogenic impact. (Case study from the Bakony Mountains). Cereal Research Communications 36, 955–958.

Pető Á., Barczi A. 2010: A Magyarországon előforduló meghatározó jelentőségű és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere I–II. Módszertani megfontolások, illetve a vizsgált váz- és kőzethatású talajok eredményei. Tájökológiai Lapok 8(1): 157–206

Saláta D., Szabó M., Kenéz Á., Malatinszky Á., Demény K., Breuer L. 2007: Adatok a pénzesgyőr–hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez. Tájökológiai Lapok 5(1): 19–25.

Stefanovits P. (szerk.), Filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 469 p.

TIM módszertan 1995: Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet: Módszertan. Földművelésügyi Minisztérium, Növényvédelmi és Agrár–környezetgazdálkodási Főosztály, Budapest, 92 p.

Letöltések

Megjelent

2010-12-15

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A Magyarországon előforduló meghatározó jelentőségű és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere III. A vizsgált barna erdőtalajok eredményei. (2010). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 8(3), 457-495. https://doi.org/10.56617/tl.3996

Hasonló cikkek

1-10 a 78-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.