A szálló por okozta járulékos halálozás 22 hazai városban

Szerzők

  • Szuhi Attila Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter Sétány 1/A.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3993

Kulcsszavak:

légszennyezés, PM10, mortalitás, egészséghatás-értékelés

Absztrakt

A levegő szennyezettsége jelentősen emeli a mortalitást és a morbiditást. Kutatásunkban 2007-es adatokból kiindulva felbecsültük a szálló por okozta többlethalálozást. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatait alapul véve a WHO által ajánlott módszertant követve, a megfelelő expozíció-válasz függvény segítségével felbecsülhető a szálló por okozta járulékos halálozás. Számításaink szerint a 22 hazai városban, mely az ország népességének mintegy harmadát adja, összesen 4891 idő előtti halálozás következik be a légszennyezettség következtében. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a légszennyezettség jelentős szerepet játszik a kedvezőtlen hazai halálozási statisztikákban. A hatások pontosítása, és a nem vizsgált területeken jelentkező hatások feltárása érdekében a jövőben emisszió katasztereken alapuló, a térbeli jellemzőket figyelembe vevő modellszámításokra van szükség

Információk a szerzőről

  • Szuhi Attila, Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter Sétány 1/A.

    szuhia@valaszuton.hu

Hivatkozások

Beregszászi T., Páldy A., Hangyáné Szm., Bobvos J., Vámos A. 2005: A légszennyezettség környezetegészségügyi értékelése Budapesten és néhány vidéki városban a 2002. évi adatok alapján. In Magyar Higiénikusok Társasága VIII. Nemzeti Kongresszusa Összefoglalók. Siófok. pp. 20-21.

Boldo E., M. S., Laterte A., Hurley F., Mücke Hg., Ballester F., Aguilera I., Eilstein D. 2006: Apheis: Health impact assessment of long-term exposure to PM2.5 in 23 European cities. Environmental Epidemology, 21: 449-458. https://doi.org/10.1007/s10654-006-9014-0

Dockery W.D., Arden Pope C., Xiping X., Spengler J.D., Ware J.H., Fay M.E., Ferris G.B., Speizer E.F. 1993: An Association between Air Pollution and Mortality in Six U.S. Cities. The New England Journal of Medicine, 329: 1753-1759. https://doi.org/10.1056/NEJM199312093292401

Hoek G., Brunekeef. B., Goldbohm S., Fischer P., Van Den Brandt P.A. 2002: Association between mortality and indicators of traffic-related air pollution in the Netherlands: a cohort study. Lancet, 360: 1203- 1209. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(02)11280-3

Jerrett M., Bunrnett. R., Ma R. 2005: Spatial analysis of air pollution and mortality in Los Angeles. Epidemology, 16: 727-736. https://doi.org/10.1097/01.ede.0000181630.15826.7d

Künzli N., K. R., Medina S.,Studnicka M. Chanel O., Filliger P., Herry M. Horak F., Puybonnieux-Texier V., Quénel P., Schneider J., Seethaler R., Vergnaud J-C., Sommer H. 2000: Public-health impact of outdoor and traffic related air pollution: a European assessment. Lancet, 356: 795-801. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(00)02653-2

Martinez M., Boldo. E., Zorrilla B. 2003: Madrid City Report. Madrid.

Medina S., Boldo. E., Saklad M., Niciu Em., Krzyzanowsky M., Frank F., Cambra K., Mucke Hg., Zorrila B., Atkinson R., Le Tertre A., Forsberg B. 2005: APHEIS Health Impact Assesment of Air Pollution and Communications Strategy. Third Year Report 2002-2003, Saint-Maurice: Institute de Veillle Sanitaire, 232.

Munkácsy B. 2009: Prospects of Wind Power in a Sustainable Energy System in Hungary - The Spatial Aspect. In 5th Dubrovnik Conference on Sustainable Development of Energy Water and Environment Systems. Dubrovnik. September 29-October 3., 2009, Proceeding CD-ROM.

Páldy A., Erdei. E.,Bobvos J. 2003: Budapest City Report. 25. Budapest: Országos Környezet-egészségügyi Intézet.

Pope III, C. A., Thun, M.J., Namboodiri, M.M., Dockery, D.W., Evans, J.S., Speizer, F.E., Heath Jr, C.W. 1995: Particulate previous termairnext term pollution as a predictor of mortality in a prospective study of US adults. Am. J. Resp. Crit. Care Med. 151: 669-674. https://doi.org/10.1164/ajrccm.151.3.7881654

van Zelma R., M. A. J. H., Henri A. den Hollanderc, Hans A. van Jaarsveldd, Ferd J. Sautere, Jaap Struijsb, Harm J. van Wijnenc and Dik van de Meent 2008: European characterization factors for human health damage of PM10 and ozone in life cycle previous impact assessment. Atmospheric Environment, 42: 441-453. https://doi.org/10.1016/j.atmosenv.2007.09.072

Watkiss P., Pye S., Holland M. 2005: CAFE CBA: Baseline Analysis 2000 to 2020. 122. AEA Technology Environment.

WHO. 1999: Monitoring Ambient Air Quality for Health Impact Assessment, 216. WHO Regional Publications, European Series, No. 85., Copenhagen: WHO Regional Office for Europe

WHO. 2003. Health Aspects of Air Pollution with Particulate Matter, Ozone and Nitrogen Dioxide. 230. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe.

WHO. 2004. Review of Methods for Monitoring of PM2.5 and PM10. Report on a WHO Workshop. 95. Berlin.

Williams M., Bruckmann. P. 2002: EC Working Group Report on Particulate Matter Guidance to Member State on PM10 Monitoring and Intercomparisons with Reference Methods.

Letöltések

Megjelent

2010-12-15

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A szálló por okozta járulékos halálozás 22 hazai városban. (2010). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 8(3), 411-420. https://doi.org/10.56617/tl.3993

Hasonló cikkek

1-10 a 28-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.