Régészeti feltárást megelőző geoarcheológiai kutatások Belvárdgyula példáján. Felszínfejlődési rekonstrukció a Karasica-ártéren

Autor/innen

  • Réka Balogh Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6
  • József Dezső Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.
  • Gergely Kovaliczky Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya, 7621 Pécs, Káptalan u. 5.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3770

Schlagwörter:

felszínalaktan, geoarcheológia, felszínfejlődési rekonstrukció, mikrodomborzat, ártérfejlődés, talajtípusok, antropogén tájhasználat

Abstract

A Baranyai-dombság löszös területén, Belvárdgyulától (Baranya megye) délkeletre, a Karasica és a Vasas-Belvárdi-vízfolyás összefolyási területén található, környezetéből 5 méterre kiemelkedő objektum fejlődéstörténetének kutatását tűztük ki célul. Az ártéren elszórtan számos régészeti lelőhely is található. A kiemelkedés vizsgálata 2010 októberében kezdődött. A felmerült kérdések megválaszolására talajtani, morfológiai és geoarcheológiai módszereket alkalmaztunk, a dombot egy szelvényben 25 fúrással tártuk fel. Az elemzés kiterjedt a fúrásokból származó talajminták texturális jellemzőinek, mész- és humusz-tartalmának, valamint az emberi tevékenységet jelző két fontosabb elem, a foszfor (ortofoszfát) és a kálium meghatározására. A felszínfejlődési rekonstrukció szempontjából érdekesnek tartott rétegekből vékonycsiszolatokat készítettünk és mikromorfológiai vizsgálatokat végeztünk állításaink megerősítése céljából. Az így kapott eredmények felhasználásával pedig felszínfejlődési rekonstrukciót készítettünk. Az objektum alapvetően természeti folyamatok hatására alakult ki a legfiatalabb és idősebb ártéri szint határán. Formáját a késő neolitikum óta tartó emberi tevékenység is meghatározta. Bár még nem minden kérdés tisztázott, valószínű, hogy az áthalmozott lösz megléte is ennek eredménye. Az egyébként leletszegénynek nevezhető fúrásokból szerencsés módon előkerült kerámiatöredékek lehetővé tették az egyes fejlődéstörténeti periódusok relatív korolását. A domb eredetileg több méterrel magasabb lehetett, a korai középkor óta folyamatos erózió sújtja és a legutóbbi időkig állattartó telep működött rajta.

Autor/innen-Biografien

  • Réka Balogh, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6

    baloghreka88@gmail.com

  • József Dezső, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Környezettudományi Intézet, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.

    dejozsi@gamma.ttk.pte.hu

  • Gergely Kovaliczky, Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya, 7621 Pécs, Káptalan u. 5.

    kovaliczky.gergely@jpm.hu

Literaturhinweise

Barczi, A., Golyeva, A. A., Pető, Á. 2009: Paleoenvironmental reconstruction of Hungarian kurgans on the basis of the examination of paleosoils and phytolith analysis. Quaternary International 193: 49–60. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2007.10.025

Bertók, G., Gáti, Cs., Vajda, O. 2008: Előzetes jelentés a Szemely-Hegyes lelőhelyen (Baranya megye) található neolitikus körárokrendszer kutatásáról. Archaeológiai Értesítő 133: 85–106. https://doi.org/10.1556/ArchErt.133.2008.1.5

Dezső, J., Bertók, G., Bognár, A., Kaposvári, F., Darányi, V., Pethe, M., Csabai, Z., Páll-Gergely, B., Sipos, Gy. 2009: Pedológiai-szedimentológiai vizsgálatok lösszel borított területeken, Szemely-Hegyes későneolitikus körárokrendszer példáján. Archeometriai Műhely (3): 57–72.

Első Katonai Felmérés (1763-1785) DVD. megjelent: 2006. okt. ISBN: 963 7374 34 5

Füleky, Gy., Vicze, M. 2007: Soil and archeological evidences of the periods of the tell development of Százhalombatta-Földvár. Atti Soc. tosc. Sci. nat., Mem., Serie A, 112

Hegedüs L., Dvoracsek M., Karuczka A., Kazó B., Németh S., Parászka L., Vajna L-Né., Várallyay Gy. (szerk.) 1980: Talajtani laboratóriumok módszerkönyve.

Kreiter, A., Szakmány, Gy. 2008. Előzetes tanulmány Belvárdgyula-Szarkahegy (M60-as gyorsforgalmi út 98. sz. lelőhely) késő neolitikus (Lengyel kultúra) településről származó kerámiák petrográfiai vizsgálatáról. Archeometriai Műhely (3): 65–74.

Második Katonai Felmérés (1806-1869) DVD. megjelent: 2006. okt. ISBN: 963 7374 35 3

Schlezinger, D. R., Howes, B. L. 2000: Organic Phosphorus and Elemental Ratios as Indicators of Prehistoric Human Occupation. Journal of Archaeological Science, 27(6): 479–492. https://doi.org/10.1006/jasc.1999.0464

Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 2008: Talajtan. Mezőgazda kiadó Bp. 470. ISBN: 978 963 286 56 38

Terry, R. E., Nelson, S. D., Carr J., Parnell J., Hardin, P. J., Jackson, M. W., Houston, S. D. 2000: Quantitative phosphorus measurement: A field test procedure for archaeological site analysis at Piedras Negras, Guatemala. Geoarchaeology, 15(2): 151–166. https://doi.org/10.1002/(SICI)1520-6548(200002)15:2<151::AID-GEA3>3.0.CO;2-T

Veröffentlicht

2012-07-09

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Régészeti feltárást megelőző geoarcheológiai kutatások Belvárdgyula példáján. Felszínfejlődési rekonstrukció a Karasica-ártéren. (2012). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 10(1), 9-16. https://doi.org/10.56617/tl.3770

Ähnliche Artikel

11-20 von 74

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.