Négy zavarástűrő lágyszárú faj magbankjának jellemzése - egy 19 évig tartó eltemetéses kísérlet eredményei
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3516Kulcsszavak:
Cardamine impatiens, Geum urbanum, magtúlélési kísérlet, perzisztens magbank, Rumex sanguineus, üvegházi hajtatás, Verbascum austriacumAbsztrakt
Jelen dolgozatunkban négy erdei lágyszárú, Simon természetvédehni-érték besorolása szerint zavarástűrő faj: a Cardamine impatiens L., a Geum urbanum L., a Rumex sanguineus L. és a Verbascum austriacum Schott talajmagbankjának tulajdonságairól számolunk be. Az említett fajok magtúlélési képességét eltemetéses kísérletben vizsgáltuk. Frissen gyűjtött magvaikat sterilizált homokkal elkeverve, majd agyagcserepekbe töltve 0,65 m mélyen eltemettük, tíz ismétlésben, esetenként 100-100 magot felhasználva. Fajonként 1-1 százmagos tételt ástunk elő az eltemetést követő 1., 2., 3., 4., 6. és 19. évben, majd azokat üvegházi körülmények között csíráztattuk. A C. impatiens magbankja rövid távú perzisztensnek bizonyult. Ennél a fajnál ez feltehetőleg két ellentétes hatás eredőjeként jött létre, mivel az erdei környezet inkább a tranziens magbank típusnak, ugyanakkor a faj kétéves életformája és a bolygatottabb élőhelyeken való előfordulása viszont inkább a hosszú távú perzisztens magbank típusnak kedvezne. A G. urbanum esetében hosszú távú perzisztens magbankot igazoltunk, ami az első ilyen közlés a fajra vonatkozóan. Megjegyzendő, hogy a lapos és megnyúlt magvú fajok esetében az ilyen magbank típus viszonylag ritka, tehát a G. urbanum kivételes viselkedésűnek mondható. A V. austriacum magbankja, más, korábban vizsgált ökörfarkkóró fajokéhoz hasonlóan kitűnő magtúlélő képességet mutatott, a 19. évben is gyakorlatilag az első évivel megegyező arányban csírázott. A R. sanguineus esetében a szakirodalomban mindhárom fő magbank típusra nézve találunk közléseket. Eredményeink szerint ez a faj egyértelműen képes fenntartani hosszú távú perzisztens magbankot a talajban. Magvai 19 év elteltével is 43 százalékban csíráztak. Dolgozatunkban mérlegeljük még az eltemetéses magbank vizsgálatok használhatóságát a fajok magbank típusának feltárása szempontjából.
Hivatkozások
Bencze J. 1956: Szántóföldi gyommagvizsgálatok eredményei Kehida, Mohora és Nagytoldi-puszta erdőtalajain. Agrártud. Egyet. Agron. Kar. Kiadv. 3: 3-22.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartási típusai, tennészetességi és relatív ökológiai értékszámai. [Social behaviour types of the Hungarian flora, its naturalness and relatív ecological indicator values.] A KTM Természetvédelmi Hivatala és a Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa, Pécs. 93 pp.
Cerabolini, B., Ceriani, R. M., Caccianiga, M., De Andreis, R., Raimondi, B. 2003: Seed size and shape and persistence in soil: a test on Italian flora from Alps to Mediterranean coasts. Seed Science Research 13: 75-85. https://doi.org/10.1079/SSR2002126
Champness, S. S., Morris, K. 1948: The population of buried viable seeds in relation to contrasting pasture and soil types. Journal of Ecology 36(1): 149-173. https://doi.org/10.2307/2256652
Csiszár Á. 2004: Adatok a magyar flóra fajainak magbank típus szerinti minősítéséhez. Tájökológiai Lapok 2(2): 219-229.
Csontos P. 1998: Seed bank behaviour of Verbascum L. species. Studia botanica hungarica 27-28: 117-121.
Csontos P. 2000a: A magbank-ökológia alapjai II. A talajminták feldolgozásának módszerei és alkalmazhatóságuk összehasonlító elemzése. [Seed bank ecology II. Technics for estimation of seed bank in soil samples and comparison of methods.] Acta Agronomica Óváriensis 42(1): 133-150.
Csontos P. 2000b: A magbank-ökológia alapjai III. További lehetőségek a magbank és a magtúlélés vizsgálatára. [Seed bank ecology III. Further methods for studying soil seed banks and seed longevity.] Acta Agronomica Óváriensis 42(2): 251-259.
Csontos P. 2001: A szamárbogáncs (Onopordum acanthium L.) és a selyemkóró (Asclepias syriaca L.) magvainak túlélőképessége. Acta Agronomica Óváriensis 43(2): 83-92.
Csontos P. 2004: Három Asteraceae és két Poaceae gyomnövényünk magtúlélése a talajban. Acta Agronomica Óváriensis 46(2): 107-117.
Csontos P. 2006a: A magbank-ökológia alapjai, a hazai flóra magökológiai vizsgálata. Akadémiai doktori értekezés, MTA Kézirattár, Budapest 237 pp.
Csontos P. 2006b: Gyomnövények, gyepi fajok és erdei lágyszárúak magvainak túlélése a talajban. [Seed longevity studies on species of weedy places, dry grasslands and forests.] Magyar Gyomkutatás és Technológia 7(1): 101—112.
Csontos P. 2010: A természetes magbank, valamint a hazai flóra magökológiai vizsgálatának új eredményei. Kanitzia 17: 77-110.
Csontos, P., Kalapos, T., Tamás, J. 2016: Comparison of seed longevity for thirty forest, grassland and weed species of the Central European flora: results of a seed burial experiment. Polish Journal of Ecology 64(3): 313-326. https://doi.org/10.3161/15052249PJE2016.64.3.002
Fenner M. 2000 (ed.): Seeds: the Ecology and Regeneration in Plant Communities, 2nd edition. CAB International, Wallingford. https://doi.org/10.1079/9780851994321.0000
Funes, G., Basconcelo, S., Diaz, S., Cabido, M. 1999: Seed size and shape are good predictors of seed persistence in soil in temperate mountain grasslands of Argentina. Seed Science Research 9: 341-345. https://doi.org/10.1017/S0960258599000355
Grubb, P. J. 1988: The uncoupling of disturbance and recruitment, two kinds of seed bank, and persistence of plant populations at the regional and local scales. Aimales Zoologici Fennici 25: 23-36.
Harper, J. L. 1977: Population biology of plants. Academic Press, London. 892 pp.
Hegazy, A. K. 2000: Intra-population variation in reproductive ecology and resource allocation of the rare biennial species Verbascum sinaiticum Benth., in Egypt. Journal of Arid Environments 44: 185-196. https://doi.org/10.1006/jare.1999.0586
Kivilaan, A., Bandurski, R. S. 1981: The one hundred-year period for Dr. Beal's seed viability experiment. American Journal of Botany 68(9): 1290-1292. https://doi.org/10.1002/j.1537-2197.1981.tb07838.x
Kovács Zs., Barabás S., Höhn M. 2018: Az óriás útifű (Plantago maxima Juss, ex Jacq.) csírázásbiológiai vizsgálata. Botanikai Közlemények 105(2): 243—252.Kiss, R., Deák, B., Török, P., Tóthmérész, B., Valkó, O. 2018: Grassland seed bank and community resilience in a changing climate. Restoration Ecology 26(2): 141-150. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2018.105.2.243
Luzuriaga, A. L., Escudero, A., Olano, J. M., Loidi, J. 2005: Regenerative role of seed banks following an intense soil disturbance. Acta Oecologica 27: 57-66. https://doi.org/10.1016/j.actao.2004.09.003
Madsen, S. B. 1962: Germination of buried and dry stored seeds. III. 1934-1960. Proceedings of the International Seed Testing Association 27(4): 920-928.
Mika J., Farkas A. 2017: A hazai vízkészletek, természetes növények és a mezőgazdaság érzékenysége az időjárás szélsőségeire és a klímaváltozásra. Tájökológiai Lapok 15(2): 85-90.
Mojzes A., Kalapos T. 2004: Napi hőmérsékletingadozás hatása öt, eltérő inváziós képességű ffifaj csírázására. Botanikai Közlemények 91(1-2): 25-37.
dum, S. 1965: Germination of ancient seeds, floristical observations and experiments with archeologically dated soil samples. Dansk Botanisk Arkiv 24(2): 1-70.
Penksza K. (szerk.) 2018: Általános növénytan (Agrárszakos hallgatók számára). Szent István Kiadó, Gödöllő. Szent István Kiadó. 183 pp.
Pickett, S. T. A., McDonnel M. J. 1989: Seed bank dynamics in temperate deciduous forest. In: Leek, M. A., Parker, V. T., Simpson, R. L. (eds.): Ecology of soil seed banks. Academic Press, New York. pp. 123-147. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-440405-2.50013-0
Roberts, H. A., Neilson, J. E. 1980: Seed survival and periodicity of seedling emergence in some species of Atriplex, Chenopodium, Polygonum and Rumex. Annals of Applied Biology 94: 111-120. https://doi.org/10.1111/j.1744-7348.1980.tb03902.x
Sendtko, Á. 1999: Die Xerothermvegetation brachgefallener Rebfláchen im Raum Tokaj (Nordost-Ungam) - pflanzensoziologische und populationsbiologische Untersuchungen zur Sukzession. Phytocoenologia 29(3): 345—448. https://doi.org/10.1127/phyto/29/1999/345
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények. Tankönyvkiadó, Budapest.
Telewski, F. W., Zeevaart, J. A. D. 2002: The 120-year period for Dr. Beal’s seed viability experiment. American Journal of Botany 89: 1285-1288. https://doi.org/10.3732/ajb.89.8.1285
Thompson, K. 1993: Seed persistence in soil. In: Hendry, G. A. F., Grime, J. P. (eds.): Methods in comparative plant ecology. Chapman and Hall, London, pp. 199-202.
Thompson, K., Bakker, J. P., Bekker, R. M. 1997: The soil seed banks of North West Europe: methodology, density and longevity. Cambridge University Press, Cambridge. 276 pp.
Thompson, K., Grime, J.P. 1979: Seasonal variation in the seed banks of herbaceous species in ten contrasting habitats. Journal of Ecology 67: 893-921. https://doi.org/10.2307/2259220
Thompson K., Grime J.P. 1983: A comparative study of germination responses to diumally-fluctuating temperatures. J. Appl. Ecol. 20: 141-156. https://doi.org/10.2307/2403382
Thompson, K., Band, S. R., Hodgson, J. G. 1993: Seed size and shape predict persistence in soil. Functional Ecology 7: 236-241. https://doi.org/10.2307/2389893
Toole, E. H., Brown, E. 1946: Final results of the Duvel buried seed experiment. Journal Agricultural Research 72: 201-210.
Tóth A., Balogh Á., Wichmann B., Berke J., Gyulai F., Penksza P., Dancza L, Kenéz Á., Schellenberger J., Penksza K. 2011: Gyomvizsgálatok Pest megyei homoki mezőgazdasági területeken (lucemafbldek gyomvizsgálatai) I. Tájökológiai Lapok 9(2): 449-461.
Tmka, M., Rotter, R. P., Ruiz-Ramos, M., Kersebaum, K. C., Olesen, J. E., Zalud, Z., Semenov, M. A. 2014: Adverse weather conditions for European wheat production will become more frequent with climate change. Nature Climate Change 4(7): 637-643. https://doi.org/10.1038/nclimate2242
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Csontos Péter, Kalapos Tibor, Tamás Júlia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
