Klasszikus és távérzékelési élőhelytérképezés komplex alkalmazási lehetősége az Ipoly, mint természetes állapotú vízfolyás mentén
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3491Kulcsszavak:
vizes élőhelyek, NDVI, Sentinel-2A, ÁNÉRAbsztrakt
Jelen tanulmány az Ipoly mente ártéri élőhelyeinek klasszikus és távérzékelési módszerrel készült élőhelytérképeinek összevetésével és alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik. A módszer a természetes ökológiai folyamatok bemutatása mellett, az emberi tájhasználat (legeltetés, kaszálás) hatásainak megismerésére is jó példa, komplex volta miatt pedig alkalmas a tájban és a vegetációban bekövetkező változások bemutatására, általánosításra. A kiválasztott mintaterület olyan jellegzetes vegetáció-együttes, aminek a monitorozása a táji szintű változások szempontjából, a szélesebb tájegységre is kiterjeszthető. A vizsgálatban több kérdésre kerestük a választ, minthogy található-e átfedés a Sentinel 2 műholdképek pixel adatai és a terepi térképezés között, ha igen, milyen mértékű, illetve az eltérések mely élőhely kategóriák esetében mutathatók ki? Továbbá a normalizált vegetációs index (NDVI) és a térképezett élőhely kategóriák között kerestük az esetleges összefüggéseket. Az élőhelyfoltok jelölésében az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR) kategóriarendszerét vettük alapul. A kapott eredmények alapján a vízterek és az urbánus területek jól elkülöníthetők más természetes élőhelyektől. Egyes természetes vegetációtípusoktól is elhatárolást tapasztaltunk, ilyenek többek között a gyepek és a fás vegetációk. A klasszikus élőhelytérképezés foltjai egyezést mutattak a távérzékelési adatokkal, mintegy jó kontrollként is működtek. Ezen túl az egyes foltokon belüli izolált részek is kimutathatók, ami további információval szolgál a területhasznosításról, hiszen a legeltetés szempontjából gyakorlati jelentőséggel is bír.
Hivatkozások
Bartholy J., Pongrácz R. 2005: Néhány extrém éghajlati paraméter globális és a Kárpát-medencére számított tendenciája a XX. században. AGRO-21 Füzetek 40: 70–93.
Bartholy, J., Pongrácz, R., Gelybó, Gy., Szabó, P. 2008: Analysis of expected climate change in the Carpathian basin using the PRUDENCE results. Időjárás 112: 249–264.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót. p. 441.
Burai P., Lénárt Cs.,Valkó O., Bekő L., Szabó Zs., Deák B. 2016: Fátlan vegetációtípusok azonosítása légi hiperspektrális távérzékelési módszerrel. Tájökológiai Lapok 14(1):1–12.
Didan, D. 2015: MOD13Q1 MODIS/Terra Vegetation Indices 16-Day L3 Global 250m SIN Grid V006. NASA EOSDIS Land Processes DAAC.
Drusch, M., Del Bello, U., Carlier, S., Colin, O., Fernandez, V., Gascon, F., Hoersch, B., Isola, C., Laberinti, C., Martimort, P., Meygret, A., Spoto, F., Sy, O., Marchese, F., Bargellini, P. 2012: Sentinel-2: ESA’s optical high-resolution mission for GMES operational services. Remote Sensing of Environment 120: 25–36. https://doi.org/10.1016/j.rse.2011.11.026
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. p. 220. Járdi I., Pápay G., Fekete Gy., S.-Falusi E. 2017: Marhalegelők vegetációjának vizsgálata az Ipoly-völgy homoki gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények 15(2): 9–21.
Kaplan, G., Avdan, U. 2017: Mapping and monitoring wetlands using Sentinel 2 satellite imagery. ISPRS Annals of the Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information Sciences 4(IV-4/W4): 271–277. https://doi.org/10.5194/isprs-annals-IV-4-W4-271-2017
Kayastha, N., Thomas, V., Galbraith, J., Banskota, A. 2012: Monitoring wetland change using inter-annual landsat time-series data. Wetlands 32(6): 1149–1162. https://doi.org/10.1007/s13157-012-0345-1
Koncsos, L., Szabó, Cs. 2003: Entwicklung ein physikalisches, numerisches Hochwasserabflussmodell. Symposium: Lebensraum Fluss-Hochwasserschutz, Wasserkraft, Ökologie. Wolgau, Oberbayern. pp. 122–131.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. p. 1023.
Mika J., Utasi Z., Biró Cs., Pénzesné Kónya E. 2011: Műholdakról távérzékelt adatok feldolgozása és hasznosítása. Egyetemi jegyzet. Eszterházy Károly Főiskola, Természettudományi Kar, Eger. p. 100.
Mitsch,W.J., Gosselink, J.G. 2015: Wetlands. 5th edition. John Wiley and Sons, Inc., New Jesey, Hoboken. pp. 155–204.
Nováky, B. 1991: Climatic effects on runoff conditions in Hungary. Special Issue on the landscape-ecological impact of climatic change. Earth Surface and Landforms 16(7): 593–601. https://doi.org/10.1002/esp.3290160704
Nováky, B., Pachner, Cs., Szesztay, K., Miller, D. 1985: Water Resources. In: Kates, R.M., Ausubel, J.H., Berberian, M. (eds.): Climate Impact Assessment. Wiley, Scope 27, New York. pp. 187–224.
Penksza, K., Nagy, A., Laborczi, A., Pintér, B., Házi, J. 2012: Wet habitats along River Ipoly (Hungary) in 2000 (extremely dry) and 2010 (extremely wet). Journal of Maps 8(2): 157–164. https://doi.org/10.1080/17445647.2012.680777
Pongrácz, R., Bartholy, J., Miklós, E. 2011: Analysis of projected climate change for Hungary using ENSEMBLES simulations. Applied Ecology and Environmental Research 9(4): 387–398. https://doi.org/10.15666/aeer/0904_387398
Pongrácz, R., Bartholy, J., Szabó, P., Gelybó, Gy. 2009: A comparison of observed trends and simulated changes in extreme climate indices in the Carpathian basin by the end of this century. International Journal of Global Warming 1(1/2/3): 336–355. https://doi.org/10.1504/IJGW.2009.027097
Ramsey, E. III, Laine, S. 1997: Comparison of Landsat Tematic Mapper and high resolution photography to identify change in complex coastal marshes. Journal of Coastal Research 13(2): 281–292.
Schmotzer A. 2008: Az Ipoly Balassagyarmat és Drégelypalánk közti szakaszának élőhelytérképezése és védett növényfajainak felmérése. Kutatási jelentés. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. p. 30.
Stöckli, R., Vidale, P.L. 2004: European plant phenology and climate as seen in a 20-year AVHRR land-surface parameter dataset. International Journal of Remote Sensing 25(17): 3303–3330. https://doi.org/10.1080/01431160310001618149
Verrasztó Z. 2010: Környezeti monitoring vizsgálatok az Ipoly vízgyűjtőjén (célkitűzések és általános tájékoztatás). Tájökológiai Lapok 8(3): 535–561.
http1: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A31992L0043
http2: http://www.coe.int/t/dg4/cultureheritage/heritage/landscape/default_en.asp
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Járdi Ildikó, S.-Falusi Eszter, Pápay Gergely, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
