A gazdasági szaknyelv reáliáinak élete, fejlődése és halála

Szerzők

  • Lakatos-Báldy Zsuzsanna Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék

Kulcsszavak:

történelmi reáliák, terminusok, globalizáció, kultúra, szaknyelv

Absztrakt

Az idők folyamán a szaknyelvek reáliái és terminusai is változnak, módosulnak, átalakulnak, esetleg kihalnak. Ezt a jelenséget, példaként, a BGE jogelődje, a Külkereskedelmi Főiskola kiadásában készült „Külkereskedelmi ismeretek portugál nyelven” című tankönyv megújításához kapcsolódóan szeretnénk górcső alá venni. Klaudy Kinga szerint a társadalmi és ipari, kereskedelmi élet reáliái (pl. cégek, banki intézmények, pénznemek, jogi berendezkedés) a történelem fejlődésével párhuzamosan történelmi reáliákká válnak (pl. pénzek: líra, márka stb.). Ha a nemzetközi ipart, bankrendszert, kereskedelmet nézzük, ezen a területen reáliákról csak tágabb értelemben lehet beszélni, hiszen a globalizáció nemzetek feletti, a szűkebb értelemben vett reáliáknak pedig egyik fontos tulajdonsága, hogy van nemzeti identitásuk. A nemzetközi életüket figyelembevéve Klaudy Kinga terminologizálódott reáliáknak nevezi őket. A portugál külkereskedelmi szaknyelvi jegyzet megújítását 2022 óta végezzük. A korábbi, még főiskolai jegyzet 1993-ban készült, ezért a (terminologizálódott) reáliák frissítése, megtartása, módosítása vagy elvetése az eltelt idő és a közben bekövetkezett változások alapján feltétlenül szükséges. Ehhez a munkához kapcsolódóan igyekszünk megvizsgálni, hogyan alakult ezen (történelmi) szaknyelvi reáliák sorsa, valamint kitekintést nyújtani a terület általános kérdéseire.

Információk a szerzőről

  • Lakatos-Báldy Zsuzsanna, Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék

    Dr., PhD
    egyetemi docens

Hivatkozások

Kiss, J. (1995): Társadalom és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Klaudy. K. – Gulyás R. (2015): Terminusok és reáliák az európai uniós kommunikációban In: Bartha-Kovács Katalin et al. (szerk.): Transfert nec mergitur. Albert Sándor 65.születésnapjának tiszteletére. Szeged: JATE Press. pp. 75–84.

Klaudy, K. (2013): Nyelvi és kulturális aszimmetria a reáliák fordításában. In: Bárdosi V. (szerk.): Reáliák – A lexikológiától a frazeológiáig. Értelmezések és fordítási kérdések. Budapest: Tinta Könyvkiadó. pp. 86–91.

Pellicer, F., – Bartha, É., – Faludy, K., – Martínez, Á., – Győri, A., – Rentería, A., – Kiss, B. (2003): Spanyol szaknyelvi tankönyvek

Sager, J. C. (1998): Terminology – standardization. In: Baker, M. (ed.): Routledge Encyclopedia of Translation Studies. pp. 355–8. London–New York: Routledge. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.01.187

Seregy, L. (1989): Nem szakszerű, ha érthetetlen. In: Bíró Á. (szerk.): Szaknyelvi divatok. Budapest: Gondolat Kiadó, pp. 28–36.

Széchenyi, I. (1844): Adó és két garas. Jelenkor 1844. Letöltve: 2023. július 11. Forrás: https://mek.oszk.hu/08100/08188/08188.htm

Szekrényesné Rádi, É. (2015): A magyar gazdasági szaksajtó (2010-2013) kognitív nyelvészeti elemzése. Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar.

Szurovszky, K. (1992): Portugál szaknyelvi jegyzet I. II. III. kötet. Budapest: BGF.

Letöltések

Megjelent

2023-11-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A gazdasági szaknyelv reáliáinak élete, fejlődése és halála. (2023). SZAKNYELV ÉS SZAKFORDÍTÁS | TECHNICAL LANGUAGES AND TRANSLATION, 1(2), 3-15. https://journal.uni-mate.hu/index.php/szsz/article/view/4878