Examining university student’s motivational factors and preferences for job choice
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.2.pp.58-71Keywords:
motivation, university student, Generation Z, labour market, dual trainingAbstract
In the changing labour market of the 21st century, it is crucial to understand the motivational factors, drivers and preferences that university students formulate in the face of their prospective employers, as they are the ones who will soon dictate the new trends when entering the labour market. The majority of students who are now in a student-worker relationship are born into Generation Z, and differ in many aspects and personality traits from members of previous generations. They have a different appreciation of themselves and the world around them, different values and different attitudes towards work and their future employers. Many aspects of the labour market challenges of the past decades are changing, and most HR managers are now looking for solutions to these challenges, when in fact the right guidance should be provided to students on the university bench, making life easier for both sides. In the questionnaire survey, 171 university students from almost all counties of Hungary were interviewed, and nearly 75% of them identified themselves as Generation Z. In addition to demographic questions, I also asked about their motivational factors and preferences, their expected net income, and their migration intentions. In addition to these, I examined what kind of assistance they currently receive as students in their educational institution in relation to their choice of job. 59% of students have some intention to migrate, 71% have not yet participated in a dual training or apprenticeship programme, and then 60% said that they either had not gained knowledge and experience of preparing for the world of work or, if they had, they did not feel sufficiently prepared.
References
Balogh, P. – Nagy, R. (2018): A 9M modell motivációs vizsgálata egy vidéki egyetem gazda-sági szakos hallgatóinak körébe, METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat, 7 (4), 24–33. https://doi.org/10.18392/metsz/2018/4/2
Balogh R. – Kardos M. V. – Bába É. B. (2021): Az y és z generáció munkahelyválasztásának szempontjai, Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 16 (1–2), 59–67. https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.59-67
Barhate, B. – Dirani, K. M. (2022): Career aspirations of generation Z: a systematic literature review, European Journal of Training and Development, 46 (1–2), 139–157. https://doi.org/10.1108/EJTD-07-2020-0124
Cseh, N. (2024): Hatékony motivációs stratégiák a Z-generációs fiatal munkavállalók hatékony foglalkoztatása érdekében, Új Munkaügyi Szemle, 5 (2), 82–93.
Garai-Fodor, M. – Jäckel, K. (2018): Kvalitatív kutatási eredmények a Z generáció körében-milyen karrierről álmodnak, milyen munkahelyen dolgoznának szívesen a „Z”-k, Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, pp. 70–80.
Greutter, Z. – Greutter-Gregus, É. – Hajdú, D. (2022): Szakmai képzéseken résztvevő nappali tagozatos tanulók jövőbeni tervei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 19 (1), 58–65. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.5
Greutter, Z. G. –Vafnóczki, A. J. (2025): Hegesztő tanulók kivándorlási motivációjának vizsgá-lata Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Studia Mundi – Economica, 12 (1), 22–31. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.22-31
Hetesi, E. (ed.) (2023): Megváltozik-e a nonbusiness marketing szerepe a globális trendek hatá-saira? Szeged, Hungary: Szegedi Tudományegyetem.
Kocsis, Z. (2020): A duális képzés eredményességre gyakorolt hatása, Opus et Educatio, 7 (1).
Kozák, A. – Pózner, B. M. (2024): A Z generáció munkahelyi motivációja a 9M modell alapján, Új Munkaügyi Szemle, 5 (4), 2–13. https://gephaz.metropolitan.hu/storage/contentblocks/U%CC%81j%20Munkau%CC%88gyi%20Szemle%202024_4_v02_DOI-1737986736.pdf
Mathe, H. – Pavie, X. – O’keeffe, M. (2011): Valuing People To Create Value: An Innovative Approach To Leveraging Motivation At Work. World Scientific.
Mccrindle, M. – Wolfinger, E. (2010): Az XYZ ábécéje. A nemzedékek meghatározása. Korunk, 21 (11) 13–18.
Pintér, D. G. (2015): Nem a Z-generáció butább, csak az oktatás ragadt a 20. században, Média 2.0. http://media20.blog.hu/2015/10/09/a_z-generacio_szamara_alkalmatlan_a_jelenlegi_oktatas
Reinikainen, H. – Kari, J. T. – Luoma-aho, V. (2020): Generation Z and Organizational Liste-ning on Social Media, Media and Communication, 8 (2), 185–196.
Ruzsa, R. C. (2018): „Z” generáció fő jellemzői és a várható munkerő-piaci kihívások = Main characteristics of generation Z and the challenges to come in the labour market, Közép-Európai Közlemények, 11 (3), 149–157.
Sipos, N. (2016): A munkaelégedettség Herzberg-modelljének továbbfejlesztése a Frissdiplo-mások 2011–2014 adatbázisok alapján, Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 47 (12), 97–108. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2016.12.09
Thuma, O. (2016): Generációs különbségek a munka és az iskola világában. In Fenyvesi É. and Vágány J. (eds) Korkép : XXI. századi kihívások. Budapesti Gazdasági Egyetem, pp. 212–232. https://doi.org/10.29180/KORKEP.2016.10.
Visontai-Szabó, K. (2020): Generációs különbségekből adódó motivációs nehézségek a mun-kahelyeken, Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica, 10 (2), 289–310.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Vafnóczki Attila József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
