A kötöttpályás közlekedés szerepe Budapest keleti agglomerációjának fejlődésében
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.04.13-23Kulcsszavak:
helyiérdekű vasút, közlekedés, operátor, regionális vonalak, szállításAbsztrakt
A közösségi közlekedési rendszerek fő funkciója a mobilitás. Ezzel lehet biztosítani a versenyképességet, a megfelelő életminőséget és a kohéziót a társadalom számára. A közlekedési rendszerek legfőbb szereplői az utasok, a szolgáltatók, illetve a döntéshozó, hatósági szerepet betöltő szervezetek (pl. állam, önkormányzatok, szakhatóságok). Budapest keleti agglomerációját ma és a múltban is sűrűn behálózzák a vasúti és a HÉV pályák. Budapest agglomerációjának közlekedési térképét tanulmányozva jól látható, hogy a terület két fontos „gerince” a gödöllői HÉV-vonal, és az azzal szinte hurkot képező 80a számú MÁV vasúti fővonal (Budapest-Hatvan). A helyiérdekű vasutak történetét áttekintve felfedezhetők további vonalak létezésének bizonyítékai, amelyek egykor szintén jelentős hatással voltak a régió gazdasági és társadalmi fejlődésére. Kutatásomban fő célom megvizsgálni, hogy milyen hatásai voltak/vannak a kötöttpályás közlekedési rendszereknek a budapesti agglomeráció ezen részének fejlődésére.
Hivatkozások
Enyedi Gy. (1988): A városnövekedés szakaszai. Budapest, Akadémiai Kiadó. 110 p.
Erdei A. - Erdeiné Késmárki-Gally Sz. (2018): Development of China’s railway connections in the 21th century In: Neszmélyi, György Iván (szerk.) Regional integration and spatial processes in the world. Gödöllő, Magyarország : Szent István Egyetemi Kiadó, (2018) pp. 27-41. , 1 p.
Helyzet-Tér-Kép (2019): Gödöllői járás, TeIR http://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/kivalasztott-mutatok.html (Hozzáférés: 2019. 02. 26.)
Káposzta J. (2019): A regionális térszerkezet változásainak kapcsolatrendszere, STUDIA MUNDI - ECONOMICA 6: 3 pp. 18-28., 11 p. http://studia.mundi.gtk.szie.hu/sites/default/files/upload/studia/2019-vol6-no3/studia_mundi_vol_6_no_3_2.pdf
Kertész Z. (2017): Az elővárosi vasút. A budapesti HÉV története, Budapest, Kornétás Kiadó, 180 p. ISBN 978 615 5058 91 2
KSH (2018): https://www.ksh.hu/docs/teruletiatlasz/jarasok
Lovas Gy. (1999): A Budapest-Gödöllő-Vác helyiérdekű vasút. pp. 240-288. In: Villányi Gy. – Varga K. – Keller L. – Horváth F. – Molnár E. – Kubinszky M. (1999): Vasúthistória Évkönyv, MÁV, Budapest, 371 p.
MÁV (2016): Belső anyag.
MÁV (2018): Vasútállomások. A magyar királyi államvasutak és a kezelésében levő helyiérdekű vasutak térképe, http://vasutallomasok.hu/terk/MAVterkep.jpg (Hozzáférés: 2019. 01. 03.)
MÁV-START (2017): Belső anyag.
Péli L., Neszmélyi Gy. I. (2015): Territorial Differences Of Rural Cities And The Development Of Transport Infrastructure In Hungary, ROMANIAN REVIEW OF REGIONAL STUDIES: JOURNAL OF THE CENTRE FOR REGIONAL GEOGRAPHY 11: (2) pp. 69-84.
Tisza I. (1996): A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876-1900 között, In: Kovács L. (szerk.): Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., pp. 83-84. ISBN 963 5523 130
Tóth, T.-Káposzta, J. (szerk.) (2014): Tervezési módszerek és eljárások a vidékfejlesztésben (elmélet). Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2014. 163 p. (ISBN:978-963-269-407-8)
Wettstein D. – Szabó A. (2005): Helyiérdekű vasutak építészete. Architectura Hungariae 7(3). ISSN 1588-0109, http//ww.arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/27/27szabow.html (Hozzáférés: 2019. 01. 03.)
A 1880. évi XXXI. törvénycikk a helyi érdekű vasutakról
A 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatósági hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvántartásáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Erdei Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
