Tata: collapse of the karst water system political and economical aspects of an environmental catastrophe in Hungary, 1950-2019
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2020.07.01.52-58Kulcsszavak:
Urban development, mining, environmental economics, regional economicsAbsztrakt
Springs and karst water played an important role in Tata's identity. The town developed a serious bath culture in the 19th century. Coal mining started at the same time in the neighbouring Tatabánya. Due to geological conditions, mining was endangered by karst water. For this reason, karst water has been increasingly pumped in Tatabánya. In the 1950s, water lifting became so large that there was a shortage of drinking water. In the 1960s, the depletion of springs in Tata, and then the re-emergence of karst water determined urban politics and public life. Disaster relief continues to this day on Tata.
Hivatkozások
óra, 1995. Felszínre törhetnek a hajdanvolt tiszta források. 24 óra, 31 7.
óra, 2001. Kitakarják a Fényes-forrást. 24 óra, 23. kötet, p. 5.
óra, 2010. Forrósodnak a forrásgondok. 24 óra, 8. kötet, p. 12.
óra, 2015. A források utat törnek maguknak. 24 óra, 16. kötet, p. 5.
óra, 2016. Viszik a pénzt az éledő források. 24 óra, 19 8.
Balásházy, L., Liebe, P., Lorberer, Á. & Neppel, F., 1986. A vízrajzi tevékenység fejlődése a felszín alatti vizek területén. Vízügyi Közlemények, 68(2), pp. 225-240.
Ballabás, G., 2004. Visszatérő karsztforrásokkal kapcsolatos településfejlesztési és környezetvédelmi lehetőségek és veszélyek Tata város példáján. Szeged, SZTE TTK Természeti és Geoinformatikai Tanszék.
Bél, M., 1769. Esztergom vármegye leírása. [Online] Available at: https://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_012/?pg=0&layout=s
Böcker, T., 2003. A karsztvízkutatás 15 éve a VITUKI-ban (1966-1981. In: P. Liebe, szerk. Felszín alatti vizeink kutatása, feltárása, hasznosítása, védelme. Budapest: A Felszín Alatti Vizekért Alapítvány, pp. 1-21.
Böcker, T., Liebe, P. & Höriszt, G., 1986. A Hévízi-tó és a közvetlen környezetének állapota 1985-ben. Földtani Kutatás, 29(4), pp. 71-84.
Csepregi, A., 2007. A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására. In: L. Alföldi & L. Kapolyi, szerk. Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli Középhegységben. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, pp. 77-112.
Csepregi, A., 2014. A Dunántúli-Középhegység és a bányászati célú karsztvíz-süllyesztés. hely nélk., ismeretlen szerző
Csepregi, A., Izápy, G. & Ágotai, G., 2015. Felszín alatti vizek mennyiségi állapotának meghatározása, Budapest: Országos Vízügyi Felügyelet.
Csepregi, A., Izápy, G. & Klecskó, B., 2004. A tatai források és vízműkutak vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 52-58.
Deák, A. A., 1995. Mikoviny Sámuel és a Tata környéki "posványságok" lecsapolása. Hidrológiai Közlöny, 75(5), pp. 289-294.
Dolgozók Lapja, 1958. A Megyei Tanács üléséről. Dolgozók Lapja, 7 6.
Dolgozók Lapja, 1962. A városok vízigényének kielégítéséhez szükség van a bányavizekre is. Dolgozók Lapja, 17 12.
Dolgozók Lapja, 1967. Néhány megjegyzés a Fényes-forrásokról és Tata vízellátásáról. Dolgozók Lapja, 22 6.
Fogarasi, S., 2001. Visszatérnek-e a tatai források? Szeged, Földrajzi Konferencia.
Ford, D. & Williams, P., 2007. Karst Hydrogeology and Geomorphology. West Sussex: John Wiley and Sons, Ltd.
Hajnal, G., Maller, M. & Szilágyi, M., 2015. Tata környéki karsztvízszintek előrejelzésének vizsgálata. In: Á. Török, P. Görög & B. Vásárhelyi, szerk. Mérnökgeológia-Kőzetmechanika. hely nélk.:ismeretlen szerző, pp. 41-50.
Horváthy, L. & Lénárt, L., 2009. Tata, Fényes-fürdő, fakadó ásványvizek okozta havaria-helyzet. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet, pp. 47-64.
Kassai, F., 1948. Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés. Hidrológiai Közlöny, 28. kötet, pp. 4-48.
Kassai-Szoó, D., Kedves, Z. & Lukács Péter, 2017. Kesztölc Települési Arculati Kézikönyv. Kesztölc: Kesztölc Község Önkormányzata.
Körmendi, G., 2004. Tata-Tóváros, mint kedvelt fürdő- és üdülőhely (1773–1939). In: J. Kisné Cseh, szerk. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata: Tata Város Önkormányzata, pp. 233-253.
Kovács, A., 2002. Régi katonai topográfiai térképek szelvényezése. [Online], Available at: http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdolg/kovacs-aniko/dolg.htm
Központi Statisztikai Hivatal, 2011. Területi adatok – Komárom-Esztergom megye. [Online], Available at: http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_11
Lorberer, Á., 2007. Tata: visszatérő forrás okozta épületkárosodás és tanulságai. Tata, Magyar Hidrológiai Társaság.
Maróthy, L., 1988. Felszólalás az Országgyűlésben. Budapest: Országgyűlés.
Mráz, L., 2010. A tokodaltárói vízbázis kialakulásának történeti áttekintése, működése. In: A. Ladányi, szerk. A Dorogi Szénbányák Vállalat története. Dorog: Dorogi Szénmedence Kultúrájáért, pp. 263-276.
MTI, 2010. Kénes források jelentek meg a tatai Öreg-tó partján. Kultúrpart, 9 1.
Musicz, L., 2010. Környezetterhelhetőségi vizsgálat a tatai Fényes-fürdő turisztikai fejlesztéséhez. Tata: Tata város önkormányzata.
Pro Arch Kft, 2010. Kesztölc Településrendezési Terv. Budapest: Kézirat.
Radovics, I., 2018. Kesztölc története. 3. szerk. Kesztölc: Kesztölc Község Önkormányzata.
Sárvári, I., Csepregi, A. & Izápy, G., 1990. Javaslat a Hévízi-tó hozamának növelését szolgáló vonal menti karsztvíz-visszatáplálás megvalósítására. Hidrológiai Közlöny, 70(2), pp. 94-100.
Sashegyi, L., 1976. A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 31-34.
Schmidt Elegius, R., 1969. Tata környékének vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 114-117.
Szádeczky-Kardoss Elemér, 1948. A Dunántúli Középhegység karsztvíz térképe. Hidrológiai Közlöny, 48. kötet, pp. 2-3.
Tóth, M., 2002. Mikor indulnak újra a tatai források? Vízügyi Közlemények, 84(2), pp. 195-209.
Vegyipari és Energiaügyi Miniszter, 1954. Tatabánya ipari és ivóvízállátásával kapcsolatos vízmű létesítése, Budapest: MNL-OL-XIX-A-83-b 4151-4185/19554182/1955.
Vitális, S., 1963. A bányavíz elleni védekezés fejlődése és a bányavízhasznosítás. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 87-89
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 András Nyírő
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
