A betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetek területi összefüggései
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.02.15-36Kulcsszavak:
egészségügy, alapellátás, háziorvos, betöltetlen, körzetekAbsztrakt
Magyarországon az egészségügyi alapellátás fundamentumát a háziorvosi és házi gyermekorvosi egyéni praxisok alkotják, és egyre nagyobb gondot jelent a körzetek tartós betöltetlenné válása, valamint az a tény, hogy a rendszer jellegéből adódóan egyre kevésbé alkalmas a lakosság ellátási szükségleteinek, igényeinek kielégítésére. Habár az állam sok esetben hatásosnak bizonyuló intézkedéseket támogat a probléma kezelésére (pl. a praxisprogramok, praxisvásárlási és letelepedési pályázatok), a háziorvosi alapellátás, valamint az alapellátást övező általános gondolkodás sem kerülheti el a mélyreható változásokat.
Hivatkozások
A 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
A 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről
A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
A 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról
A 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló
A 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről
A 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról
Black, R.E. – Taylor, C.E. – Arole, S. – Bang, A. – Bhutta, Z.A. – Chowdhury, A.M.R., et al. (2017): Comprehensive review of the evidence regarding the effectiveness of community-based primary health care in improving maternal, neonatal and child health:
Summary and recommendations of the Expert Panel. J Glob Health. 2017. 7:010908. DOI: https://doi.org/10.7189/jogh.07.010908
Carret, M.L.V. – Fassa, A.C.G. – Domingues, M.R. (2009): Inappropriate use of emergency services: a systematic review of prevalence and associated factors. Cad Saude Publica. 2009. 25:7–28. DOI: https://doi.org/10.1590/s0102-311x2009000100002
Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (2013): ESKI Egészségtudományi Fogalomtár. URL: http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Kezd%C5%91lap
Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság (2015): Az egészségügyi alapellátás megerősítésének koncepciója. Munkaanyag p. 10
European Commission (2014): Report on Definition of a frame of reference in relation to primary care with a special emphasis on financing systems and referral systems. EXPH (EXpert Panel on effective ways of investing in Health), 10 July 2014
Fernandez, A. – Moreno-Peral, P. – Zabaleta-del-Olmo, E. – Bellon, J.A. – Aranda Regules, J.M. – Luciano, J.V. et al. (2015): Is there a case for mental health promotion in the primary care setting? A systematic review. Prev Med. 2015;76 Suppl:S5–11. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2014.11.019
GYEMSZI (2014): Az alapellátás jellemzői Európában.
Káposzta J. – Némediné Kollár K. (2018): SMART települési modellek vizsgálata nemzetközi és hazai kezdeményezések alapján, avagy mi lehet a minta a periférián? Studia Mundi - Economica Vol. 4. No. 3.(2017) 57-66. DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.03.57-66
Kincses Gy. (2015): Az alapellátás átalakításáról. Orvostovábbképző Szemle, 23. évf. 1. sz. / 2016, 67-73.
Kringos, D. S. (2013): The strength of primary care in Europe. ISBN: 978-94-6122- 154-4
Macinko, J. – Starfield, B. – Shi, L. (2007): Quantifying the health benefits of primary care physician supply in the United States. Int J Health Serv Plan Adm Eval. 2007. 37:111–26. DOI: https://doi.org/10.2190/3431-g6t7-37m8-p224
McGrail, M. R. – Humphreys, J. S. (2009): The index of rural access: an innovative integrated approach for measuring primary care access. BMC Health Services Research 2009 9:124 DOI: https://doi.org/10.1186/1472-6963-9-124
Nuffield Trust: Primary care in Europe: Can we make it fit for the future? The second European Health Summit, 2013
Perry, H.B. – Rassekh, B.M. – Gupta, S. – Freeman, P.A. (2017): Comprehensive review of the evidence regarding the effectiveness of community-based primary health care in improving maternal, neonatal and child health: 7. shared characteristics of projects with evidence of long-term mortality impact. J Glob Health. 2017. 7:010907. DOI: https://doi.org/10.7189/jogh.07.010907
Richard, L. – Furler, J. – Densley, K. – Haggerty, J. – Russell, G. – Levesque, J-F. et al. (2016): Equity of access to primary healthcare for vulnerable populations: the IMPACT international online survey of innovations. Int J Equity Health. 2016. 15:64. DOI: https://doi.org/10.1186/s12939-016-0351-7
Rosano, A. – Loha, C.A. – Falvo, R. – van der Zee, J. – Ricciardi, W. – Guasticchi, G. et al. (2013): The relationship between avoidable hospitalization and accessibility to primary care: a systematic review. Eur J Public Health. 2013. 23:356–60. DOI: https://doi.org/10.1093/eurpub/cks053
Sans-Corrales, M. – Pujol-Ribera, E. – Gené-Badia, J. – Pasarín-Rua, M.I. – Iglesias Pérez, B. – Casajuana-Brunet, J. (2006): Family medicine attributes related to satisfaction, health and costs. Fam Pract. 2006. 23:308–16. DOI: https://doi.org/10.1157/13088852
Smith, S.M. – Wallace, E. – O’Dowd, T. – Fortin, M. (2016): Interventions for improving outcomes in patients with multimorbidity in primary care and community settings. Cochrane Database Syst Rev. 2016. 3:CD006560. DOI: https://doi.org/10.1002/14651858.cd006560.pub3
Starfield, B. (1998): Primary Care: Balancing Health Needs, Services, and Technology. Oxford University Press
Starfield, B. (2012): Primary care: an increasingly important contributor to effectiveness, equity, and efficiency of health services. SESPAS report 2012. Gac Sanit. 2012. 26:20–6. DOI: https://doi.org/10.1016/j.gaceta.2011.10.009
Tao, W. – Agerholm, J. – Burström, B. (2016): The impact of reimbursement systems on equity in access and quality of primary care: A systematic literature review. BMC Health Serv Res. 2016. 16:542. DOI: https://doi.org/10.1186/s12913-016-1805-8
Tóth T. (2018): Közösségépítés települési dimenziói. Studia Mundi – Economica, Vol. 5. No. 2. (2018) p. 71 DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.02.58-73
van Loenen, T. – van den Berg, M.J. – Westert, G.P. – Faber, M.J. (2014): Organizational aspects of primary care related to avoidable hospitalization: a systematic review. Fam Pract. 2014.502–16. DOI: https://doi.org/10.1093/fampra/cmu053
World Health Organization & United Nations Children’s Fund (2018): A vision for primary health care in the 21st century – Towards universal health coverage and the sustainable development goals. Technical Series on Primary Health Care
World Health Organization (2016): Framework on integrated, people-centred health services – Report by the Secretariat. Sixty-ninth World Health Assembly A69/39, Provisional agenda item 16.1, 15 April 2016
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Bálint Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
