Talajbaktériumokkal kezelt őszi búza fajták fiziológiai sajátosságai kisparcellás kísérletben
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.7333Kulcsszavak:
búza fajták, talajbaktériumok, fotoszintetikus pigmentek, vegetációs indexek, termésátlag, minőségi paraméterekAbsztrakt
Jelen munka a 2022-es erősen aszályos év talajbaktériummal kezelt búza fajtákkal végzett kisparcellás kompolti kísérlet eredményeit mutatja be, mely során in vivo módszerekkel vizsgáltunk fotoszintetikus paramétereket, illetve a termésátlagot és egyes beltartalmi jellemzőket. A felhasznált talajmikróba készítmény kifejezetten a meleg, aszályos időszakokban ajánlott alkalmazni, emellett hatékony a vetőmagok csávázásra is. Használatával jobb tápanyag- és vízellátottság, homogénebb állomány és fokozott stressztűrő-képesség várható. A virágzás kezdetén, a klorofill-tartalmat jelző SPAD, EVI és RDVI indexek 3 fajtánál volt szignifikánsan magasabbak (Mv Nemere, Mv Kondás, Mv Pelsodur), ezzel párhuzamosan ezen fajoknál magasabb fotokémiai aktivitást, (PRI), alacsonyabb stresszérzékenységet (SIPI) és kevesebb fényvédő karotinoid-tartalmat (CRI) mértünk. A víztartalom minden fajta esetében magasabb volt a kezelt egyedeknél. A kontrol és a kezelt parcellákban mért termésátlag egyaránt meghaladta a megyei szintet abban az évben, és mind a 8 fajta esetében a kezelt parcellákon volt magasabb érték, de az eltérés - az Mv Nemere kivételével - nem volt több 10%-nál. A beltartalmi értékek csak közepes minőséget jeleztek, bár nem standard mérési módszerrel határoztuk meg, viszont a kezelt parcellákon minden minőségi paraméter esetében jobb eredményt kaptunk. Összességében elmondható, hogy aszályos évben is eredményesen alkalmazható a készítmény, viszont a gyártó által javasolt magasabb dózisban.
Hivatkozások
AGAPIOU A. – HADJIMITSIS D. – ALEAKIS D. (2012): Evaluation of broadband and narrowband vegetation indices for the indentification of archaeological crop marks. Remote Sensing 4(12), 3892–3919. https://doi.org/10.3390/rs4123892
ARREGUI L.M. – LASA B. – LAFARGA A. – IRANETA I. – BAROJA E. – QUEMADA M. (2006): Evaluation of chlorophyll meters as tools for N fertilization in winter wheat under humid Mediterranean conditions. European J. of Agronomy 24(2): 140–148 https://doi.org/10.1016/j.eja.2005.05.005
ASD (2007): FieldSpec 3 User’s Manual. ASD Inc., USA.
BÉLTEKI I. (2019): Őszi búza fajtákkal végzett kísérletek a tájnak megfelelő fajták kiválasztására. Doktori (PhD) értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. https://real-phd.mtak.hu/1582/1/belteki_ildiko_ertekezes_DOI.pdf
CURRAN P.J. – DUNGAN J.L. – GHOLZ D.L. (1990): Exploring the relationship between reflectance red edge and chlorophyll content in slash pine. Tree Physiol. 7: 33–48. https://doi.org/10.1093/treephys/7.1-2-3-4.33
FILELLA I. – SERRANO I. – SERRA J. – PEÑUELAS J. (1995): Evaluating wheat nitrogen status with canopy reflectance indices and discriminant analysis. Crop Sci. 35, 1400–1405. https://doi.org/10.2135/cropsci1995.0011183X003500050023x
GABRIEL J.L. – ZARCO-TEJADA P.J. – LOPEZ-HERRERA P.J. – PEREZ-MARTÍN E. – ALONSO-AYUSO M. – QUEMADA M. (2017): Airborne and ground level sensors for monitoring nitrogen status in a maize crop. Biosystem Engineering 160: 124–133. https://doi.org/10.1016/j.biosystemseng.2017.06.003
GAMON J.A. – SERRANO L. – SURFUS J.S. (1997): The photochemical reflectance index: an optical indicator of photosynthetic radiation use efficiency across species, functional types, and nutrient levels. Oecologia 112, 492–499. https://doi.org/10.1007/s004420050337
GITELSON A.A. – MERZLYAK M.N. (2004): Non-destructive Assessment of Chlorophyll Carotenoid and Anthocyanin Content in Higher Plant Leaves: Principles and Algorithms. Papers in Natural Resources. 263. http://digitalcommons.unl.edu/natrespapers/263
HOLLÓ S. – PETHES J. – AMBRUS A. (2009): A tartós szerves és műtrágyázás hatása a talaj könnyen oldható foszfortartalmára Kompolton, csernozjom barna erdőtalajon. Tartamkísérletek jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében. Jubileumi tudományos konferencia. Martonvásár, 2009. október 15. 227–234.
HUANG J. – WANG X. – LI X. – TIAN H. – PAN Z. (2013): Remotely Sensed Rice Yield Prediction Using Multi-Temporal NDVI Data Derived from NOAA's-AVHRR. Plos One, 8(8). https://doi.org/10.1371/journal.pone.0070816
JOLÁNKAI M. – SZABÓ M. (2005): Búza. 183-204. p. In: ANTAL J. (Szerk.): Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztéstan alapjai, Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 391 p.
KÁDÁR I., HOLLÓ S. (2006): Műtrágyázás és meszezés hatása a 30 éves kompolti OMTK kísérletben. Agrokémia és Talajtan, 55(2), 433–448. https://files.core.ac.uk/download/pdf/227754317.pdf
KAJDI F. (2011): A búza minősége és annak vizsgálata. Agronapló, 2011/05. https://www.agronaplo.hu/agrofokusz/20140205/a-buza-minosege-es-annak-vizsgalata-33105
KAPRINYÁK T. – LÁPOSI R. – BEKŐ L. – TÓTH SZ. (2018): Effects of combined nutrient supply treatments on some physiological parameters of autumn wheat. Acta Agraris Debreceniensis 241–251. https://doi.org/10.34101/actaagrar/150/1720
KÁTAI J. – SÁNDOR ZS. (2011): Alkalmazott talajtan. Az Agrármérnöki MSc. szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt.
KIZILGEÇI F. – CEBELI Z. (2024): Proximal canopy sensing of twenty-two bread wheat genotypes for nutritional quality, yield attributes and grain yield under Mediterranean climate. International Journal of Agriculture Environment and Food Sciences, 8(2), 347–358. https://doi.org/10.31015/jaefs.2024.2.10
KUMMERER K. – HELD M. – PIMENTEL D. (2010): Sustainable use of soils and time. Journal of soil and water conservation. 65(2): 141–149. https://doi.org/10.2489/jswc.65.2.141
LÁPOSI R. – BEKŐ L. – KAPRINYÁK T. – MOLJAK S. – TÓTH SZ. (2020): Evaluation of soil bacteria treatments on some physiological parameters of crops by spectral vegetation indices. Ecocyles 6: 134–145. https://doi.org/10.19040/ecocycles.v6i1.167
MAKÁDI M. (2010): Ásványi és szerves adalékanyagok hatása a nyírségi homoktalajok mikrobiológiai tulajdonságaira. Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, 157 p.
MAKÁDI M. – TOMÓCSIK A. – OROSZ V. – LENGYEL J. – BIRÓ B. – MÁRTON Á. (2007): Effects of biogas ferment juice and Phylazonit MC soil bacteria product on green biomass of silage maize and biological activity of the soil (in Hungarian). Agrokemia es Talajtan 56: 367–378. https://doi.org/10.1556/agrokem.56.2007.2.12
MERZLYAK M.N. – GITELSON A.A. – CHIVKUNOVA O.B. – RAKITIN V.Y. (1999): Non-destructive optical detection of pigment changes during leaf senescence and fruit ripening. Physiol Plant. 106: 135–141. https://doi.org/10.1034/j.1399-3054.1999.106119.x
MORAN J.A., MITCHELL A.K., GOODMANSON G., STOCKBURGER K.A. (2000): Differentiation among effects of nitrogen fertilization treatments on conifer seedlings by foliar reflectance: a comparison of methods. Tree physiology 20: 1113–1120. https://doi.org/10.1093/treephys/20.16.1113
PEÑUELAS J. – BARET F. – FILELLA I. (1995): Semi-empirical indices to assess carotenoids/chlorophyll a ratio from leaf spectral reflectance. Photosynthetica 31(2): 221–230. https://www.researchgate.net/publication/229084513
PEÑUELAS J. – FILELLA I. (1998): Visible and near-infrared reflectance techniques for diagnosing plant physiological status. Trend Plant Sci 3: 151–156. https://ui.adsabs.harvard.edu/link_gateway/1998TPS.....3..151P/doi:10.1016/S1360-1385(98)01213-8
PIETRINI F. – IANNELLI M. A. – MASSACCI A. (2002) Anthocyanin accumulation in the illuminated surface of maize leaves enhances protection from photo-inhibitory risks at low temperature, without further limitation to photosynthesis. Plant, Cell and Environment 25: 1251–1259. https://doi.org/10.1046/j.1365-3040.2002.00917.x
POLLHAMER E-NÉ (1981): A búza és a liszt minősége. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 199 p.
RAJCAN I. – TOLLENAAR M. (1999): Source:sink ratio and leaf senescene in maize: ll. Nitrogen metabolism during grain filling, Field Crops Research 60(3): 255–265. https://doi.org/10.1016/S0378-4290(98)00143-9
RASPER V.F., PICO M.L. – FULCHER R.G. (1986): Alveography in quality assessment of soft white winter wheat cultivars. Cereal Chemistry, 63, 359–400. https://www.cerealsgrains.org/publications/cc/backissues/1986/Documents/chem63_395.pdf
SANKARAN S. – KHOT L.R. – ESPINOZA C.Z. – JAROLMASJED S. – SATHUVALLI V.R. – VANDEMARK G.J. – MIKLAS P.N. – CARTER A.H. – PUMPHREY M.O. – KNOWLES N.R. – PAVEK M.J. (2015): Low-altitude, high-resolution aerial imaging systems for row and field crop phenotyping: a review. European Journal of Agronomy 70: 112–123.
SERRANO L. – USTIN S.L. – ROBERTS D.A. – GAMON J.A. – PEÑUELAS J. (2000): Deriving water content of chaparral vegetation from AVIRIS data. Remote Sens. Environ., 74, 570–581. http://dx.doi.org/10.1016/S0034-4257(00)00147-4
STAMP S.R.H. – BOONE C.C. (1989): Comparison of nondestructive chlorophyll-sensitive photometer and destructive methods of chlorophyll determination. Proceedings of the Florida State Horticultural Society. 101, 333–335.
SUGÁR E. (2014) Martonvásári búza genotípusok növekedésdinamikájának és termésprodukciójának vizsgálata különböző N-tápelem szinteken. PhD értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. https://real-phd.mtak.hu/1290/1/SUGAR_ESZTER_PHD_DISZERTACIO_DOI.PDF
SULTANA S.R. – ALI A. – AHMAD A. – MUBEEN M. – ZIA-UL-HAQ M. – AHMAD S. – ERCISLI S. – JAAFAR H.Z.E. (2014): Normalized Difference Vegetation Index as a Tool for Wheat Yield Faisalabad, Pakistan. Hindawi Publishing Corporation The Scientific World Journal, Volume 2014, Article ID 725326, 8 pages, https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1155/2014/725326
SZILÁGYI G. (2013): A vetésváltás és trágyázás hatása az őszi búza SPAD értékeire csernozjom talajon. Agrártudományi Közlemények, 56, 123–126. ISBN: 1587-1282
TÓTH N. (2011): A környezeti tényezők hatása az árpa és a maláta söripari tulajdonságaira, Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő. https://szie.hu/file/tti/archivum/Toth_Nikolett_ertekezes.pdf
VERAVERBEKE W.S. – DELCOUR J.A. (2002): Wheat protein composition and properties of wheat glutenin in relation to breadmaking functionality. Crit Rev Food Sci Nutr. 42(3): 179–208. https://doi.org/10.1080/10408690290825510
ZARCO-TEJADA, P. J. – USTIN, S. L. (2001): Modeling canopy water content for carbon estimates from MODIS data at land EOS validation sites. International Geoscience and Remote Sensing Symposium, 2001. IGARSS ’01, Vol. 1. 342–344. https://doi.org/10.1109/IGARSS.2001.976152
ZARCO-TEJADA, P. J. – USTIN S.L. – WHITING M. L. (2005): Temporal and Spatial Relationships between Within-Field Yield Variability in Cotton and High-Spatial Hyperspectral Remote Sening Imagery. Agronomy Journal, 97(3): 641–653. https://doi.org/10.2134/agronj2003.0257
Website 1 - https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=3261&hir=2022._a_tortenelmi_aszaly_eve_%E2%80%93_az_ev_agrometeorologiai_attekintese Download date: 20/08/2025
Website 2 - https://kormany.hu/hirek/aszalykarok-a-mezogazdasagban Download date: 21/08/2025
Website 3 - https://mikro-vital.hu/mv-supary-2/ Download date: 13/08/2025
Website 4 - https://elitmag.com/vetomag/mv-nemere/ Download date: 08/08/2025
Website 5 - https://elitmag.com/vetomag/mv-nador/ Download date: 08/08/2025
Website 6 - https://elitmag.com/vetomag/mv-menrot/ Download date: 08/08/2025
Website 7 - https://elitmag.com/vetomag/mv-krajcar/ Download date: 08/08/2025
Website 8 - https://elitmag.com/vetomag/mv-kolo/ Download date: 08/08/2025
Website 9 - https://elitmag.com/vetomag/mv-felleg/ Download date: 08/08/2025
Website 10 - https://elitmag.com/vetomag/mv-kondas/ Download date: 08/08/2025
Website 11 - https://elitmag.com/vetomag/mv-pelsodur/ Download date: 08/08/2025
Website 12 - https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/fobb-novenykulturak-termeseredmenyei-2022/fobb-novenykulturak-termeseredmenyei-2022.pdf Download date: 20/08/2025
Website 13 - https://agraragazat.hu/hir/tesztanyujthatosag-vizsgalatok/ Download date: 23/12/2024
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Journal of Central European Green Innovation

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.