Komplex tápanyagutánpótlás hatásának vizsgálata az őszi búza termésére és minőségére
DOI:
https://doi.org/10.33038/jcegi.7332Kulcsszavak:
őszi búza, tápanyagellátás, hozam, minőség, évjáratAbsztrakt
Hazánk éghajlata mindenütt megfelel a búza termesztésére, azonban tájankénti változatosság figyelhető meg. A búza termesztése során napjainkban a legnagyobb kockázatot az extrém időjárási körülmények jelentik, emellett a sikeres termelés másik meghatározó tényezője a helyes tápanyagellátás.
Jelen munkánkban a MATE jogelőd intézményének Kompolti Kutatóintézetében a 2017-es, valamint a 2022-es évben beállított tápanyagellátási kísérlet eredményeit dolgoztuk fel. A kísérlet beállítása kisparcellán, 4 ismétlésben, latin négyzet elrendezésben történt. A kísérletben 4 kezelésben (3 műtrágyázási szint + kontroll kezelés) vizsgáltuk az NPK adagok hatását a növények fejlődésére és a termésképzésre. A parcellákat két részre választottuk, majd az egyik rész esetében a kezeléseket lombtrágya kezeléssel egészítettük ki. Célunk, hogy adott ökológiai adottságok mellett meghatározható legyen az optimális összetételű, hatóanyagtartalmú és mennyiségű műtrágya, amellyel a különböző évjáratok mellett a legmagasabb hozam érhető el. Mértük a növénymagasságot a teljes érés idején, a termés mennyiségét, valamint a különböző minőségi paraméterek alakulását. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a legmagasabb termést a lombtrágyával kiegészített „tájspecifikus” kezelés esetén kaptuk.
Hivatkozások
AMBRUS A. – BÉLTEKI I. – TÓTH SZ. (2020): Őszi búza tápanyag-visszapótlási rendszerek vizsgálata a termés mennyiségére és minőségére. In: Bujdosó Z.; Dinya L.; Csernák J. (szerk.) Környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások 2020 után. XVII. Nemzetközi Tudományos Napok konferenciakötete. Szent István Egyetem Károly Róbert Campus, Gyöngyös. pp. 36–43.
ANWAR, S. (2016): Nitrogen and phosphorus fertilization of improved varieties for enhancing yield and yield components of wheat. Pure and Applied Biology. 5(4) pp. 727–737. https://doi.org/10.19045/bspab.2016.50091
ÁRENDÁS T. (2019): Tápanyagellátási rendszerek őszi búzánál. Agrofórum online. https://agroforum.hu/lapszam-cikk/tapanyagellatasi-rendszerek-oszi-buzanal/ Date of download: 2024.12.05.
BĂRDAŞ, M. – RUSU, T. – POPA, A. RUSSU, F. – ŞIMON, A. – CHEŢAN, F. – RACZ, I. – POPESCU, S. – TOPAN, C. (2024): Effect of Foliar Fertilization ont he Physiological Parameters, Yield and Quality Indices of the Winter Wheat. Agronomy. 14 (1), 73 pp. 2–15. https://doi.org/10.3390/agronomy14010073
BÉLTEKI I. – TÓTH SZ. ZS. – HOLLÓ S. – AMBRUS A. (2017): A csapadék mennyiségének és eloszlásának hatása a kukorica termésmennyiségére műtrágyázási tartamkísérletben. Journal of Central European Green Innovation. 5 (1) pp. 13–29. https://doi.org/10.22004/ag.econ.265398
HOLLÓ S. – PETHES J. – AMBRUS A. (2009): A tartós szerves és műtrágyázás hatása a talaj könnyen oldható foszfortartalmára Kompolton, csernozjom barna erdőtalajon/. Effects of permanent use of organic and mineral fertilizers on easily soluble P content of Chernozem brown forest soil in Kompolt. (In Hungarian) Tartamkísérletek jelentősége a növénytermesztés fejlesztésében. Jubileumi tudományos konferencia. Martonvásár, 2009. október 15. pp. 227–234.
JOLÁNKAI M. – SZABÓ M. (2005): Búza. pp. 183–204. In: ANTAL J. (szerk.): Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztéstan alapjai, Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó. Budapest. p. 391
KÁDÁR I. (2006): Az NP-trágyázás és fungiciddel történő kezelések közötti kölcsönhatások őszi búzában. Növénytermelés. 55 (5–6) pp. 323–333.
KAJDI F. (2011): A búza minősége és annak vizsgálata. Agronapló, 2011/05 pp. 27–28.
KISS T. – VEISZ O. – KARSAI I. (2016): A kenyérbúza kalászolási idejét meghatározó főbb genetikai komponensei. Növénytermelés, 65 (1) pp. 57–80.
KOVÁCS J. (1999): Az eltérő tápanyagellátottsági szint hatása a termés mennyiségére, minőségére – a termesztéstechnológia-választás hatásai. In: KOVÁCS J. (szerk.): A növényvédelem integrált, környezetbarát fejlesztési lehetőségei. Agroinform Kiadó, Budapest. pp. 21–25.
LÁSZTITY R. (1981): Gabonafehérjék. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 194
MAGDA S. – MARSELEK S. (2000): A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológia alapjai. Növénytermesztés. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. pp. 162–166.
MEENA, P. – JIBAN, S. – SUBASH, S. – KABITA, K. S. (2020): Role of nutrients in wheat: a review. Tropical Agrobiodiversity (1) (2020) pp. 18–23. http://doi.org/10.26480/trab.01.2020.18.23
PEPÓ P. (2004): Az évjárat hatása az őszi búza sütőipari minőségére tartamkísérletben. Növénytermelés. 53 (3) pp. 241–252.
PEPÓ P. (2007): The role of fertilization and genotype in sustainable winter wheat (Triticum aestivum L.) production. Cereal Research Communications, 35 (2) pp. 917–920. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.188
PETRÓCZI I. M. (2008): Termeljünk több búzát! – Hogyan? Agrofórum. 19 (7) M. sz. p. 2.
PEPÓ P. (2019a): Közönséges búza. In: PEPÓ P. (Szerk.): Integrált növénytermesztés 2. Alapnövények. Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó, Budapest, pp. 11–58.
PEPÓ P. (2019b): Interaktív hatások az őszi búza tápanyagellátásában. Agrofórum online. https://agroforum.hu/lapszam-cikk/interaktiv-hatasok-az-oszi-buza-tapanyagellatasaban/ Date of download: 2024.12.05.
PETRÓCZI I. (2015): Mennyiség, minőség és a technológiai intenzitása. GK Híradó. 29 (2) pp. 7–9.
RALPH, R.L. – RIDGMAN, W. J. (1981): A study of the effects of potassium fertilizer with special reference to wheat on boulder-clay soils. The Journal of Agricultural Science, 97 (2), pp. 261–296. https://doi.org/10.1017/S0021859600040697
SAEED, B. – GUL, H. – KHAN, A. Z. – BADSHAH, N. L. – PARVEEN, L. – KHAN, A. (2012): Rates and methods of nitrogen and sulfur application influence and cost benefit analysis of wheat. Journal of Agricultural & Biological Science, 7 (2) pp. 81–85.
SAJTOS L. – MITEV A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest. 402 p.
SINGH, M. C. – SHARMA, P. K. – KISHOR, P. – MISHRA, P. K. – SINGH, A. P. – VERMA, R. – RAHA, P. (2011): Impact of Integrated Nutrient Management on Growth, Yield and Nutrient Uptake by Wheat (Triticum aestivum L.). Asian Journal of Agricultural Research 5 (1): pp. 76–82. https://doi.org/10.3923/ajar.2011.76.82
SINGH, W. – MOR, V. – SINGH, M. – KHYALIA, P. (2024): Optimization of integrated nutrient management for enhancing growth and yield of wheat (Triticum aestivum) in sandy loam soil. Journal of Applied and Natural Science 16 (3) pp. 976–986. https://doi.org/10.31018/jans.v16i3.5660
VARGA CS. – HOFFMANN R. (2024a): A lombtrágyázás, mint hatékony hozamnövelő tényező. Agrofórum Extra (104). pp. 142–143.
VARGA CS. – HOFFMANN R. (2024b): Az őszi búza fejtrágyázásának rejtélye a megfelelő hozam és az elvárt minőség tükrében. Agrofórum Extra (104). pp. 136–137.
YASIN, G. C. (2015): Effect of Integrated Nutrient Management on Wheat: A Review. Journal of Biology, Agricultue and Healthcare. 5 (13) pp. 68–76.
ZECEVIC, V. – KNEZEVIC, D. – BOSKOVIC, J. – MICANOVIC, D. – DOZET, G. (2010): Effect of nitrogen fertilization on winter wheat quality. Cereal Research Communications. 38 (2) pp. 243–249. https://doi.org/10.1556/CRC.38.2010.2.10
ZELENY, L. (1947): A simple sedimentation test for estimating the breadmaking quality and gluten qualities of wheat flour. Cereal Chemistry, 24. pp. 465–475.
http1: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/szn/szn17.pdf Date of download: 22.08.2025.
http2:https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/fobb-novenykulturak-termeseredmenyei-2022/index.html Date of download: 29.08.2025.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Journal of Central European Green Innovation
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
