Mikrobiális biomassza tömeg, talajszerkezet és humusz vizsgálatok szerves- és nitrogéntrágyázási tartamkísérletben
Absztrakt
Kutatásaink során a műtrágyázás és a kiegészítésként alkalmazott szervestrágyázási változatok hatását vizsgáltuk a mikrobiális biomassza tömegére, a humusz mennyiségére, valamint a talaj szerkezetét meghatározó aggregátumok stabilitására az 1983-ban beállított keszthelyi IOSDV (Internationalen Organischen Stickstoff-Dauerversuch) trágyázási tartamkísérletben. A kísérlet talaja Ramann-féle barna erdő talaj, homokos vályog fizikai féleséggel. A kísérletben műtrágyát minden parcella kap egységes foszfor és kálium hatóanyag tartalommal, illetve emelkedő nitrogén dózisokkal. A kísérletben a csak műtrágyázott parcellákon kívül különböző szerves anyag kiegészítéseket is alkalmaznak: műtrágya + istállótrágya, műtrágya + zöldtrágya + szárleszántás. Ezen kezelések hatását állapítottuk meg az általunk vizsgált paraméterekre. Vizsgálataink eredménye szerint az eltérő szerves anyag kiegészítések esetén mért mikrobiális biomassza C mennyisége szignifikáns eltérést mutatott. Hasonlóképpen a humusz mennyiség, valamint az aggregátum stabilitás esetében is statisztikailag igazolhatóak voltak az eltérések. A különböző műtrágya N adagok viszont nem befolyásolták szignifikánsan egyik vizsgált paramétert sem.
Hivatkozások
Birkás, M. 2006. Földművelés és földhasználat. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 199.
Bronick, C. J. and Lal, R. 2005. Soil structure an managment: a rewiew, Geoderma. 124. 1–2. https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2004.03.005
Bronick, C. J. and Lal, R. 2005. Soil structure and management: a review. Geoderma. 124. 3–22.
Csitári, G ., Dunai, A., Tóth, Z. és Hernádi, H. 2014. Mikrobiális biomasszatömeg és a talajfizikai állapot vizsgálata trágyázási tartamkísérletben. Talajtani Vándorgyűlés. 1928
Dunai, A., Harmat, A., Makó, A. és Tóth, Z. 2012. Talajok aggregátum stabilitásának összehasonlító vizsgálata. Talajvédelem Különszám. 145–157.
Helmeczi, B. 1983. Műtrágyák hatása a talaj mikroflórájára. Agrokémia és Talajtan. 32. 580–592.
Huisz, A. 2012. A talajszerkezet és a szervesanyag-megoszlás változásainak jellemzése új módszerekkel művelési tartamkísérletben, Doktori értekezés. 9–17.
Ibrahim, A. N., Kamel. M és El-Sherbeny, M. A., 1971. A Tolypotrix tenius algával történő oltás hatása a rizs termésére és a talaj nitrogénmérlegére. Agrokémia és Talajtan. 20. 389–399.
Kátai, J. 1999. Talajmikrobiológiai jellemzők változása trágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 48. 348–360.
Kátai, J. 2006. Changes in soil characteristics in a mono- and triculture long-term field experiment. Agrokémia és Talajtan. 55. 183–192. https://doi.org/10.1556/agrokem.55.2006.1.20
Kemper, W. D., Koch, E. J. 1966. Aggregate stability of soils from western portions of
Kismányoky, T., Hoffmann, S. és Tóth, Z. 1996. Keszthelyi tartamkísérletek. Pannon Egyetem. Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. Jegyzet.
Kismányoky, T. és Balázs, J. 1996. Keszthelyi tartamkísérletek. Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely. 37–41.
Lal, R. 1991. Soil structure and sustainability, J. Sustain. Agric. 1. 67–92. https://doi.org/10.1300/J064v01n04_06
MSZ 08-0452:1980: Szervesanyag-tartalom meghatározás talajban.
Müller, G. 1991. Az agroökológia talajmikrobiológiai kérdései és az intenzív mezőgazdasági termelés. Agrokémia és Talajtan. Budapest. 40 (1–2) 263–271.
Schmidt, J. 2011. Földműveléstan. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem
Six, J., Callewaert, P., Lenders, S., De Gryze, S., Morris, S. J., Gregorich, E. G., Paul, E. A. and Paustian, K. 2002. Measuring and understanding carbon storage in afforested soils by physical fractionation. Soil Science Society of America Journal. 66. 1981–1987. https://doi.org/10.2136/sssaj2002.1981
Six, J., Elliott, E. T. and Paustian, K. 2000. Soil structure and soil organic matter: II. A normalized stability index and the effect of mineralogy. Soil Sci. Soc. Am. J. 64. 1042–1049. https://doi.org/10.2136/sssaj2000.6431042x
Szili-Kovács, T., Molnár, E., Villányi, I., Knáb, M., Bálint, Á., Heltai, Gy. és Anton, A. 2012. CO2 kibocsátás és mikrobiális aktivitás bolygatatlan talajoszlopban ásványi és istállótrágya kezelések hatására kukorica jelzőnövénnyel. In: Lehoczky, É. (szerk.) Talaj-víz-növény kapcsolatrendszer a növénytermesztési térben. MTA Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest, 61–64. the United States and Canada. U.S. Dep. Agric. Tech. Bull., 1355.
Vance, E. D., Brookes, P. C. and Jenkinson, D. S. 1987. An extraction method for measuring soil microbial biomass C. Soil Biol. Biochem. 19 (6) 703–707. https://doi.org/10.1016/0038-0717(87)90052-6
Zadoks, J. C., Chang, T. T. and Konzak, C. F. 1974. A decimal code for the growth stages of cereals. Weed Research. 14. 415–21 https://doi.org/10.1111/j.1365-3180.1974.tb01084.x
Zsoldos, L. 1967. A talaj mint polidiszperz rendszer In: Fekete, Z., Hargitai, L. és Zsoldos, L.: Talajtan és agrokémia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2016 Kökény Mónika, Tóth Zoltán, Csitári Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.
Georgikon for Agriculture