Mikrobiális biomassza tömeg, talajszerkezet és humusz vizsgálatok szerves- és nitrogéntrágyázási tartamkísérletben
Abstract
In our research we examined the effects of different fertilization variations and supplementary organic fertilization on the weight of microbial biomass, the quantity of humus and its effects on the structure of the soil. This research was going on in a long term fertilization experiment called: IOSDV (Internationale organische und Stickstoff Dauerversuche),which was started in 1983 in Keszthely. The soil is Ramann’s brown forest soil, and it’s physical tipe is sandy pise. In the experiment the same amount of phosphorous and potassium fertiliser and emerging doses of nitrogen was given ot to every plots. In the experiment there were three types of organic treatments: control (only mineral fertiliser), mineral fertiliser and organic manure and mineral fertiliser plus straw and green manure. By our result we measured significant difference between the carbon content of the biomass in each treatment. We also get statistically significant results in the quantity of humus and in its effects on the structure of the soil. However the different nitrogen doses have not caused any significant difference between the treatments.
References
Birkás, M. 2006. Földművelés és földhasználat. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 199.
Bronick, C. J. and Lal, R. 2005. Soil structure an managment: a rewiew, Geoderma. 124. 1–2. https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2004.03.005
Bronick, C. J. and Lal, R. 2005. Soil structure and management: a review. Geoderma. 124. 3–22.
Csitári, G ., Dunai, A., Tóth, Z. és Hernádi, H. 2014. Mikrobiális biomasszatömeg és a talajfizikai állapot vizsgálata trágyázási tartamkísérletben. Talajtani Vándorgyűlés. 1928
Dunai, A., Harmat, A., Makó, A. és Tóth, Z. 2012. Talajok aggregátum stabilitásának összehasonlító vizsgálata. Talajvédelem Különszám. 145–157.
Helmeczi, B. 1983. Műtrágyák hatása a talaj mikroflórájára. Agrokémia és Talajtan. 32. 580–592.
Huisz, A. 2012. A talajszerkezet és a szervesanyag-megoszlás változásainak jellemzése új módszerekkel művelési tartamkísérletben, Doktori értekezés. 9–17.
Ibrahim, A. N., Kamel. M és El-Sherbeny, M. A., 1971. A Tolypotrix tenius algával történő oltás hatása a rizs termésére és a talaj nitrogénmérlegére. Agrokémia és Talajtan. 20. 389–399.
Kátai, J. 1999. Talajmikrobiológiai jellemzők változása trágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan. 48. 348–360.
Kátai, J. 2006. Changes in soil characteristics in a mono- and triculture long-term field experiment. Agrokémia és Talajtan. 55. 183–192. https://doi.org/10.1556/agrokem.55.2006.1.20
Kemper, W. D., Koch, E. J. 1966. Aggregate stability of soils from western portions of
Kismányoky, T., Hoffmann, S. és Tóth, Z. 1996. Keszthelyi tartamkísérletek. Pannon Egyetem. Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. Jegyzet.
Kismányoky, T. és Balázs, J. 1996. Keszthelyi tartamkísérletek. Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely. 37–41.
Lal, R. 1991. Soil structure and sustainability, J. Sustain. Agric. 1. 67–92. https://doi.org/10.1300/J064v01n04_06
MSZ 08-0452:1980: Szervesanyag-tartalom meghatározás talajban.
Müller, G. 1991. Az agroökológia talajmikrobiológiai kérdései és az intenzív mezőgazdasági termelés. Agrokémia és Talajtan. Budapest. 40 (1–2) 263–271.
Schmidt, J. 2011. Földműveléstan. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem
Six, J., Callewaert, P., Lenders, S., De Gryze, S., Morris, S. J., Gregorich, E. G., Paul, E. A. and Paustian, K. 2002. Measuring and understanding carbon storage in afforested soils by physical fractionation. Soil Science Society of America Journal. 66. 1981–1987. https://doi.org/10.2136/sssaj2002.1981
Six, J., Elliott, E. T. and Paustian, K. 2000. Soil structure and soil organic matter: II. A normalized stability index and the effect of mineralogy. Soil Sci. Soc. Am. J. 64. 1042–1049. https://doi.org/10.2136/sssaj2000.6431042x
Szili-Kovács, T., Molnár, E., Villányi, I., Knáb, M., Bálint, Á., Heltai, Gy. és Anton, A. 2012. CO2 kibocsátás és mikrobiális aktivitás bolygatatlan talajoszlopban ásványi és istállótrágya kezelések hatására kukorica jelzőnövénnyel. In: Lehoczky, É. (szerk.) Talaj-víz-növény kapcsolatrendszer a növénytermesztési térben. MTA Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest, 61–64. the United States and Canada. U.S. Dep. Agric. Tech. Bull., 1355.
Vance, E. D., Brookes, P. C. and Jenkinson, D. S. 1987. An extraction method for measuring soil microbial biomass C. Soil Biol. Biochem. 19 (6) 703–707. https://doi.org/10.1016/0038-0717(87)90052-6
Zadoks, J. C., Chang, T. T. and Konzak, C. F. 1974. A decimal code for the growth stages of cereals. Weed Research. 14. 415–21 https://doi.org/10.1111/j.1365-3180.1974.tb01084.x
Zsoldos, L. 1967. A talaj mint polidiszperz rendszer In: Fekete, Z., Hargitai, L. és Zsoldos, L.: Talajtan és agrokémia, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2016 Kökény Mónika, Tóth Zoltán, Csitári Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Cikkre a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
