Historical traces and perspectives of Arabian (Camelus dromedarius) and Bactrian camel (Camelus bactrianus) in Hungary

Authors

  • András Halász Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és állatjólléti Tanszék, Szent István Campus, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • István Csízi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Karcagi Kutatóintézet (KKI), Juhászati és Gyepgazdálkodási Osztály, 5300 Karcag, Kisújszállási út 166.
  • Árpád Kenéz Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., 2100 Gödöllő Dózsa György út 58.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.1.033

Keywords:

steppe, shrub control, ruderal land, pasture preparation, halal

Abstract

In the following manuscript authors gathered and put it in context all accessible sources regarding one (Dromedary) and two humped (Bactrian) camels in Carpathian basin. Reviewed sources and empirical statements have pointed out the growing European demand of camel meat and milk. These species are capable of manage undergrazed pastures, besides produce camel hair and touristic attractions as well. Fibre digestion is remarkable at both species. Camels are good choice for grassland rehabilitation especially in shrublands and overgrown areas. The Bactrian camel is a flexible browser in extensive grazing system due to its adaptivity to steppe region. Beyond the agricultural, conservational functions, the ethnographical and cultural rolls are also important in Hungarian folklore.

Author Biography

  • András Halász, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és állatjólléti Tanszék, Szent István Campus, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    corresponding author
    halasz.andras@uni-mate.hu

References

Adams, C. M. (2013): Patient report: Autism Spectrum disorder treated with camel milk. Glob Adv Health Med. 2013 Nov; 2(6): 78–80. https://doi.org/10.7453/gahmj.2013.094

Biller A. Zs. (2017): Három újabb római kori teve (Camelus Linné 1758) lelet Magyaroroszágról. Archeometriai Műhely 2017/XIV/1.

Bíró G. (2014): Élelmiszer-higiénia. Agroinform Kiadó.

Bleicher E. (2003): Akaricidek tesztelésének komplex módszere laboratóriumban. Doktori értekezés. SZIE, Gödöllő.

Csapó K., Salamon Sz. (2018): A kanca kolosztrumának és tejének összetétele. - Irodalmi összefoglaló. Tejgazdaság, LXXV. évfolyam, 2018/1. szám. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol75iss1pp29-42

Czeglédy P. P. (2020): Egy elveszett ruha nyomában. A főpapi ruha kritikai vizsgálata a ránk maradt szövegek és régészeti leletek fényében. Doktori disszertáció. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen.

Darkó Jenő (1915): Bölcs Leó Taktikájának hitelessége XVIII. fejezet. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. (szerk. Szinnyei). XXIII. kötet 4.sz., MTA-kiadvány. Budapest.

Daróczi-Szabó L., Daróczi-Szabó M., Kovács Zs. E., Kőrösi A. és Tugya B. (2014): Recent camel finds from Hungary. Anthropozoologica 49 (2): 265–280. https://doi.org/10.5252/az2014n2a08

Dublecz K. (2011): Állati termékek táplálkozás-élettani szerepe. Pannon Egyetem

Fábri, Zs. N., Varga, L., Nagy, P. (2014) A tevetej jellemző tulajdonságai és emberi egészségre gyakorolt jótékony hatásai. XXXV. Óvári Tudományos Nap “A magyar és nemzetközi agrár- és élelmiszer-gazdaság lehetőségei”. Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár, pp. 219–223. [ISBN 978-963-334-194-0]

Hussein, T. (2018): Camel meat consumption trends and its medicinal values: A review. Basic Research Journal of Agricultural Science and Review ISSN 2315-6880 Vol. 6(3) pp. 15–20. April 2018

Kamalu Theodore Nkire, Okpe Godwin Chidozie and Williams Arustus (2010): Rumen content characteristics and herbage digestibility of cattle and camel grazing native pasture in a Sahel savanna ecosystem. Animal Research International 7(2) pp.: 1194–1198.

Kretzol Ferenc (1953): Jelentés a kislángi kalibriai (villafrankai) fauna feltárásáról. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1953. évről, pp.: 213–238. http://epa.oszk.hu/02900/02934/00097/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1953_1_213-238.pdf

Kretzol Ferenc (1959): A csarnótai fauna és faunaszint. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1959. évről, pp.: 297–395. http://epa.oszk.hu/02900/02934/00104/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1959_297-395.pdf

Kubinyi Ferenc (1859): Teve és ló. Állat- és Őslénytani, s a magyarok keletről eljövetelére vonatkozólag történelmi tekintetben. Magyar Akadémiai Értesítő I/V. http://real-eod.mtak.hu/4221/1/MTA_Konyvek_357267_000873823.pdf

Lestyán Z. (2006): Alumínium-oxid kerámia – acélsurlódó pár érintkezési és hőtani viselkedése száraz súrlódás során. Doktori értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.

Nagy, P. L., Olasz, J., Neparáczki, E. és mtsai (2020): Determination of the phylogenetic origins of the Árpád Dynasty based on Y chromosome sequencing of Béla the Third. Eur. J. Hum. Genet. https://doi.org/10.1038/s41431-020-0683-z

Ortvay Tivadar (1902): Pozsonyvármegye és a területén fekvő Pozsony, Nagyszombat, Bazin, Modors Szentgyörgy városok állatvilága. Állatrajzi és állatgazdaságtörténeti monográfia. A Pozsonyban 1902. szept. 7-én megnyíló országos mezőgazdasági kiállításalkalmából kiadja Pozsony város anyagi hozzájárulásával Pozsony vármegye közönsége. I. kötet, Állatrajzi rész. Pozsony, Stampfel Károly udvari könyvkereskedő bizományában.

Ökrösné B. J. (1991): A nemez készítése a kisázsiai népeknél. Jászkunság - 37. évf. 5. sz. (1991. október) 1/5.

Reszegi Zs. (2017): Ejtőernyős ugróruházat I. rész. Haditechnika. LI. évf. 2017/1. https://doi.org/10.23713/HT.51.2.13

Ritter, Carl (1847): Die geogr. Verbreit. d. Kamels. „Die Erdkunde” XIII., pp.: 609.

Rozs M. (2001): Egy új keratinbontó Bacillus licheniformis törzs izolálása és jellemzése. Doktori értekezés (PhD). Szegedi Tudományegyetem

Simon Zs. (2014): A Magyaroroszág és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Mega Könyvkiadó, Kolozsvár.

Szalay Béla (1918): A magyar teve. A Természet, 14(5-7), pp.: 63–69; 76–78.

Zoltai L. (1938): A debreceni viselet A XVI – XVIII. században. Az ENTHNOGRAPHIA Füzetei 8. Budapest.

INTERNET

NET 1 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600053.tv

NET 2 https://www.researchgate.net/publication/323028192_Camels_in_Europe_ A_brief_history_of_camel_hybrids_and_camel_breeding_in_Europe_ over_the_last_1000_years

NET 3 https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Brehm-brehm-allatok-vilaga-8CCA/emlosok-115/i-alosztaly-egyhuvelyuek-monodelphia-209/ii-oregrend-patas-allatok-ungulata-7E8/iii-rend-parosujju-patasok-artiodatyla-7E9/masodik-alrend-parnastalpuak-tylopoda-A02/1-tevek-camelus-l-A0C/

NET 4 https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/k-E039/kalap-E1DE/

NET 5 Somogyi Norbert (2020): http://www.mgk.u-szeged.hu/hirek-esemenyek/fokuszban/tevetenyesztes

NET 6 https://sites.google.com/site/hagyomanyesmultidezo/nyilvanos/szotar/kamuka

NET 7 https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_juh_es_ kecsketenyesztes/ch04s08.html

NET 8 http://www.roltex.hu/textilipari_leirasok/nemez

NET 9 https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/k-E039/kalap-E1DE/

Published

2021-06-30

Issue

Section

Cikk szövege

How to Cite

Historical traces and perspectives of Arabian (Camelus dromedarius) and Bactrian camel (Camelus bactrianus) in Hungary. (2021). Animal Welfare, Ethology and Housing Systems (AWETH), 17(1), 33-41. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.1.033

Similar Articles

1-10 of 29

You may also start an advanced similarity search for this article.