Újabb adatok aubrac és charolais egyedek vérmérsékletére egy hazai tenyészetben
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2018.2.063Kulcsszavak:
vérmérséklet, ismétlődhetőség, választás, ivar, charolais, aubracAbsztrakt
Mint az állattenyésztés minden ágazatában, a szarvasmarha-tenyésztésben is egyre nagyobb szerep jut az etológiai megfigyelések alkalmazásának. Jelen vizsgálat céljai voltak a vérmérséklet időbeni változásának vizsgálata aubrac (AU) és charolais (CH) üszők esetén, valamint a fajta és az ivar hatásának értékelése a borjak temperamentum pontszámaira. A szerzők vizsgálataikat a La Garonnaise Kft. mezőnagymihályi telepén végezték. Az állatgondozó személyzet a kísérlet időszaka alatt nem változott. Az első vizsgálatban összesen 94 egyed szerepelt. A vérmérséklet pontozása három (AU: n= 5, CH: n= 18), illetve négy (AU: n= 49, CH: n= 22) alkalommal történt, a mérlegelésekkor. A második vizsgálat során az aubrac (n= 64) és charolais (n= 25) borjak (n= 49 bika; n= 40 üsző) vérmérsékletét választáskor pontozták. A temperamentumot mindkét vizsgálatban 1-5 pontos skálán értékelték, a mérlegteszt előírásai szerint.
Az üszők négy mérés során megállapított vérmérsékleti pontszáma (medián: 1. és 4. alkalom 1 pont; 2. és 3. alkalom: 2 pont) szignifikánsan különbözött egymástól (P<0,0001). Az adatokat fajtánként elemezve megállapították, hogy a mérésenkénti eltérések csak az aubrac fajta esetében voltak igazolhatók (P<0,05), a charolais fajtánál nem. A különböző időpontokban értékelt pontszámok között szignifikáns összefüggést nem tapasztaltak. A charolais üszők nyugodtabbak voltak a 2. vizsgálatkor (medián: CH: 1 pont, AU: 2 pont; P<0,01), míg a 4. vizsgálatkor idegesebbek (medián: CH: 2 pont, AU: 1 pont; P<0,0001), mint aubrac társaik. Választáskor a charolais borjak bizonyultak idegesebbnek (AU: 1,91 pont, CH: 2,76 pont; P<0,0001). Az ivarnak nincs szignifikáns hatása a borjak választáskori temperamentumára, sem fajtánként, sem az összes egyedet vizsgálva (P>0,05). Az eredmények megerősítik, hogy a mérlegteszt alkalmas a húsmarhák temperamentumának gyors meghatározására. Megállapították, hogy érdemes foglalkozni a vérmérséklet tulajdonsággal a húsmarhák tenyésztése során, és szükségesnek tartanak további vizsgálatokat a gyakorlati munkához megfogalmazható javaslatokhoz.
Hivatkozások
Boissy, A., Boissou, M. F. (1995): Assessment of individual differences in behavioural reactions of heifers exposed to various fear-eliciting situations. Applied Animal Behaviour Science, 46. 17–31. https://doi.org/10.1016/0168-1591(95)00633-8
Burdick, N. C., Agado, B., White, J. C., Matheney, K. J., Neuendorff, D. A., Riley, D. G., Vann, R. C., Welsh, T. H. Jr, Randel, R. D. (2011): Technical note: Evolution of exit velocity in suckling Brahman calves. Journal of Animal Science, 89. (1.) 233–236. https://doi.org/10.2527/jas.2010-2973
Burrow, H. M., Seifert, G. W., Corbet, N. J. (1988): A new technique for measuring temperament in cattle. Proceedings of the Australian Society of Animal Production, 17. 154–157.
Burrow, H. M., Corbet, N. J. (2000): Genetic and environmental factors affecting temperament of zebu and zebu-derived beef cattle grazed at pasture in the tropics. Australian Journal of Agricultural Research, 51. 155–162. https://doi.org/10.1071/AR99053
Curley, K. O., Paschal, J. C., Welsh, T. H., Randel, R. D. (2006): Technical note: Exit velocity as a measure of cattle temperament is repeatable and associated with serum concentration of cortisol in Brahman bulls. Journal of Animal Science, 84. 3100–3103. https://doi.org/10.2527/jas.2006-055
Czakó, J. (1978): Gazdasági állatok viselkedése. Mezőgazda Kiadó, Bp. 13–84.
Ferris, C. P., Patterson, D. C., Gordon, F. J., Watson, S., Kilpatrick, D. J. (2014): Calving traits, milk production, body condition, fertility and survival of Holstein-Friesian and Norwegian Red dairy cattle on commercial dairy farms over 5 lactations. Journal of Dairy Science, 97. (8.) 5206–5218. https://doi.org/10.3168/jds.2013-7457
Fisher, A. D., Morris, C. A., Matthews, L. R. (2000): Cattle behaviour: comparison of measures of temperament in beef cattle. Proceedings of the New Zealand Society of Animal Production, 60. 214–217.
Fordyce, G., Dodt, R. M., Wythes, J. R. (1988): Cattle temperaments in extensive beef herds in northern Queensland. 1. Factors affecting temperament. Australian Journal of Experimental Agriculture, 28. 683–687. https://doi.org/10.1071/EA9880683
Fordyce, G., Goddard, M. E. (1984): Maternal influence on the temperament of Bos indicus cross cows. Proceedings of the Australian Society of Animal Production, 15. 345–348.
Fordyce, G., Goddard, M. E., Tyler, R., Williams, G., Toleman, M. A. (1985): Temperament and bruising of Bos indicus cross cattle. Australian Journal of Experimental Agriculture, 25. 283–288. https://doi.org/10.1071/EA9850283
Gauly, M., Mathiak, H., Hoffmann, K., Kraus, M., Erhardt, G. (2001): Estimating genetic variability in temperamental traits in German Angus and Simmental cattle. Applied Animal Behaviour Science, 74. (2.) 109–119. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(01)00151-4
Gergovska, Z., Miteva, T., Angelova, T., Yordanova, T., Mitev, J. (2012): Relation of milking temperament and milk yield in Holstein and Brown Swiss cows. Bulgarian Journal of Agricultural Science, 18. (5.) 771–777.
Grandin, T. (1993): Behavioural agitation during handling of cattle is persistent over time. Applied Animal Behaviour Science, 36. 1–9. https://doi.org/10.1016/0168-1591(93)90094-6
Grandin, T. (2015): Assessment of temperament in cattle and its effect on weight gain and meat quality and other recent research on hairwhorls, coat color, bone thickness, and fertility. Department of Animal Science, Colorado State University, Fort Collins, Colorado. http://www.grandin.com/behaviour/principles/assessment.temperament.html
Gulyás, L., Orbán, M., Kovácsné Gaál, K., Ari, M., Tőzsér, J., Póti, P., Pajor, F. (2013): A vérmérséklet hatása holstein-fríz tehenek tejtermelésére egy tenyészetben. Állattenyésztés és takarmányozás, 62. (3.) 273–280.
Hearnshaw, H., Morris, C. A. (1984): Genetic and environmental effects on a temperament score in beef cattle. Australian Journal of Agricultural Research, 35. 723–733. https://doi.org/10.1071/AR9840723
Holló, G., Seregi, J., Holló, I., Andrássy, Z. (2004): Magyar szürke és holstein-fríz hízóbikák temperamentumának értékelése. Állattenyésztés és Takarmámyozás, 8. 25–31.
Hoppe, S., Brandt, H. R., Konig, S., Erhardt, G., Gauly, M. (2010): Temperament traits of beef calves measured under field conditions and their relationships to performance. Journal of Animal Science, 88. 1982–1989. https://doi.org/10.2527/jas.2008-1557
Jurkovich, V., Fóris, B., Végh, Á. (2012): Az állatjóllét értékelésének lehetőségei tejtermelő tehenészetekben. Magyar Állatorvosok Lapja, 134. 442–448.
McDonald, A. (2003): Temperament - Its influence on feedlot performance and meat quality. Genetic selection to improve temperament. Key findings of the Cooperative Research Centre for cattle and beef quality. Workshop in Scone, Australia. 17–19.
Morris, S. T., Parker, W. J., Grant, D. A. (1994): Herbage intake, liveweight gain and grazing behaviour of Friesian, Piadmontese x Friesian, and Belgian Blue x Friesian bulls. New Zealand Journal of Agricultural Research, 36. 231–236. https://doi.org/10.1080/00288233.1993.10417758
Orbán, M., Kovácsné Gaál, K., Pajor, F., Szentléleki, A., Póti, P., Tőzsér, J., Gulyás, L. (2011): Effect of temperament of Jersey and Holstein Friesian cows on milk production traits and somatic cell count. (Short communication.) Archives Animal Breeding, 54. (6.) 594–599. https://doi.org/10.5194/aab-54-594-2011
Phillips, C. J. C. (2002): Cattle behaviour and welfare. Blackwell Publishing, London. 10–122. https://doi.org/10.1002/9780470752418
Rushen J., De Passillé, A. M., Munksgaard L. (1999): Fear of people by cows and effects on milk yield, behaviour and heart rate at milking. Journal of Dairy Science, 82. 720–727. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(99)75289-6
Staikov, P. (1996): The effect of castration on the behaviour of male Bulgarian Simmental calves fattened in a half open shed. Zhivotnovodni-Nauki, 33. 15–20.
Stricklin, W. R., Heisler, C. E., Wilson, L. L. (1980): Heritability of temperament in beef cattle. Journal of Animal Science, 5. (1.) 109–110.
Szentléleki, A., Pajor, F., Horváth, G., Győri, D., Tőzsér, J. (2006): Comparison of achievements of three independent scorers at assessing temperament of Hungarian Simmental cattles. Bulletin of the Szent István University, Gödöllő. 23–30.
Tőzsér, J., Holló, G., Seregi, J., Holló, I., Andrássy, Z. (2005a): Magyar szürke és holsetin-fríz hízóbikák ismételt temperamentumtesztjének értékelése. Magyar Állatorvosok Lapja, 127. (2.) 67–71.
Tőzsér, J., Maros, K., Szentléleki, A., Zándoki, R., Wittmann, M., Balázs, F., Bailo, A., Alföldi, L. (2003a): Temperamentum teszt alkalmazása egy hazai angus és holstein-fríz tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 52. (6.) 517–525.
Tőzsér, J., Póti, P., Pajor, F., Szentléleki, A., Maros, K., Zándoki, R., Nikodémusz, E., Balázs, F. (2004a): Ismételt mérleg-teszt eredmények értékelése szarvasmarha és juh fajok esetén. Állattenyésztés és Takarmányozás, 4. 365–373.
Tőzsér, J., Szentléleki, A., Maros, K., Zándoki, R., Domokos, Z. (2003b): Előzetes eredmények charolais bikák és üszők temperamentumáról. Acta Agraria Kaposváriensis, 7. (2.) 9–17.
Tőzsér, J., Szentléleki, A., Zándoki, R., Maros, K., Domokos, Z., Kuchtík, J. (2005b): Evaluation of temperament test in beef steers. Acta Universitas Agriculturae et Silviculturae Mendelianae Brunensis, LIII. (5.) 99–104. https://doi.org/10.11118/actaun200553050099
Tőzsér, J., Szentléleki, A., Zándoki, R., Maros, K., Domokos, Z., Sváb, L., Kovács, T. (2004b): Charolais és magyar szürke tinók vérmérsékletének összehasonlító értékelése. Acta Agraria Debreceniensis, 14. 14–19. https://doi.org/10.34101/actaagrar/14/3362
Trillat, G., Boissy, A., Boivin, X., Monin, G., Sapa, J., Mormende, P., Le Neindre, P. (2000): Relations entre le bien-entre des bovines et les caracteristiques de la viande. (Rapport definitif-Juin.) INRA, Theix, France. 1–33.
Turner, S. P., Jack, M. C., Lawrence, A. B. (2013): Precalving temperament and maternal defensiveness are independent traits but precalving fear may impact calf growth. Journal of Animal Science, 91. 4417–4425. https://doi.org/10.2527/jas.2012-5707
Várhegyi, J.-né, Várhegyi, J. (2006): Húshasznú tehenek takarmányozása. Agrárágazat, 7. (2.) 70–72.
Voisinet, B. D., Grandin, T., Tatum, J. D., O’Connor, S. F., Struthers, J. J. (1997): Feedlot cattle with calm temperaments have higher daily gains than cattle excitable temperaments. Journal of Animal Science, 75. 892–896. https://doi.org/10.2527/1997.754892x
Williams, A. F., Boles, J. A., Herrygers, M. R., Berardinelli, J. G., Meyers, M. C., Thomson, J. M. (2016): Relationship between current temperament measures and physiological responses to handling of feedlot cattle. Journal of Animal Science, 94. (5.) 524. https://doi.org/10.2527/jam2016-1094
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Kosztolányiné Szentléleki Andrea, Vertséné Zándoki Rita, Tőzsér János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
