Limousin tenyészbika-jelöltek testalakulásának értékelése üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatban

Szerzők

  • Tőzsér János Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Szent István Campus, Institute of Animal Husbandry, 2103 Gödöllő, Páter K. út 1., Hungary
  • Fazekas Natasa Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Szent István Campus, Institute of Animal Husbandry, 2103 Gödöllő, Páter K. út 1., Hungary
  • Szűcs Márton Association of Hungarian Limousin and Blonde d’ Aquitaine Breeders, 1134 Budapest, Lőportár utca 16 Hungary

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2022.1.064

Kulcsszavak:

limousin tenyészbika jelöltek, testméretek, küllemi pontszámok

Absztrakt

A Szerzők a 2021-ben végezték vizsgálatunkat az üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatban limousin tenyészbik-jelöltek (n=311, tenyészet= 30) küllemének értékelése tárgyában. Az élősúly mellett hat testméretet (marmagasság, cm), farbúbmagasság, cm, hát hosszúság, cm, marszélesség, cm, csípőszélesség, cm, ülőgumók szélessége, cm) és két küllemi jellemzőt (izmoltság, pont láb, pont) értékeltek.

A teljesítményvizsgálatban szereplő bikák súlya (átlag: 455 kg, életkor: 420±30 nap) megegyezett korábbi francia és hazai adatokkal. Az, hogy a farbúbmagasság (132 cm) nagyobb volt, mint a marmagasság (123 cm) arra utal, hogy a növendék bikák még fejlődésben vannak és még nőni fog a magasságuk. A háthossz minimum és maximum értéke 63 cm., ill. 94 cm volt, amely az életkornak megfelelő fejlettséget jelent. A csípőszelességnek és az ülőgumók szélességének jelenlegi adatai jó alapot nyújthatnak arra, hogy ezek aztenyészbika-jelöltek továbbra is fenntartsák majd a fajta teheneinél a könnyű ellést. A küllemi bírálati pontszámok (izmoltság és láb) tekintetében a 7 pont körüli átlagérték volt a jellemző. A hatos lábpontszámhoz 6-os és 7-es izmoltság tartozott, legalább 440 kg-os átlagsúllyal. A 8-as lábpontszámmal rendelkező egyedek izmoltsági értéke 7 vagy 8 pontnak adódott, 460 kg-os élősúllyal. A 8 pontos átlagértékhez kedvezőbb, kisebb SE érték társult.

Ha az élősúly adatokat az izmoltság és a láb pontszámának figyelembe vételével értékeljük, a marmagasság kategóriái szerint, akkor megállapíthatjuk azt, hogy a marmagasság növekedésével – minden relációban – az elősúly is emelkedett. Az élősúly és a marmagasság, ill. a farbúbmagasság között számított pozitív irányú és közepes szorosságú összefüggések (r=0,613, ill. r=0,593) egybevágnak az irodalmi adatokkal. A küllemi bírálati pontszámok összefüggése az élősúllyal és a testméretekkel eltérő irányúak és laza szorosságúak voltak.

A vizsgált egyedek fejlettsége, testméret adatai, valamint az izmoltságuk és jó lábszerkezetük minden esélyt megadnak arra, hogy ezek közül a legjobbak érdemben javíthassák majd a következő generáció küllemét.

Szerző életrajzok

  • Tőzsér János, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Szent István Campus, Institute of Animal Husbandry, 2103 Gödöllő, Páter K. út 1., Hungary

    levelezőszerző
    tozser.janos@uni-mate.hu

  • Szűcs Márton, Association of Hungarian Limousin and Blonde d’ Aquitaine Breeders, 1134 Budapest, Lőportár utca 16 Hungary

    limousin@freemail.com

Hivatkozások

Anonim, (1992): Résultats du contrôle des performances des bovins allaitants. Institut de l' Élevage, Paris, 1–56.

Bene, S., Nagy, B., Nagy, L., Kiss, B., Polgár, J. P., and Szabó, F. (2007): Comparison of body measurements of beef cows of different breeds, Arch. Anim. Breed., 50, 363–373, https://doi.org/10.5194/aab-50-363-2007

Boonen F. (1991): Centre de Sélection Bovine, Rapport d' Activité, Ciney, Belgique, 1–66.

Bozkurt Y., Aktan S., Ozkaya S. (2007): Body weight prediction using digital image analysis for slaughtering beef cattle. Journal of Applied Animal Research 32, 195–198. https://doi.org/10.1080/09712119.2007.9706877

de Rose E. P.- Wilton, J. W.- Schaeffer, L. R. (1988): Estimation of variance components for traits measured on station-tested beef bulls. J. Anim. Sci. 66., 3., 626–634. https://doi.org/10.2527/jas1988.663626x

Dervillé M., Patin S., Avon L. (2009): Races bovines de France: origine, standard, sélection (in French). Paris: Éditions France Agricole. ISBN 9782855571515

Dohy J. (Ed.) (1985): Húsmarhatenyésztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest 349.

Dubois M., Huneault G. (1990): Évaluation génétique des taurillons de boucherie en station, Rapport des Tests, Hiver 1988-1989, Québec, Canada, 1–21.

Gáspárdy A., Szabára L., Sváb L., Bodó I. (1998): Modern evaluation of the weaning weight in a Charolais herd by using individual animal model. Hungarian Journal of Animal Production, 47: 6. 503–513.

Griffin P. G., Ginher, O. J. (1992): Research application of ultrasonic imaging in reproductive biology, J. Anim. Sci. 70, 3: 953–972. https://doi.org/10.2527/1992.703953x

Holleville, P. (1985): La contribution du Charolais à l' amélioration économique de la production de viande. Revue Trimestrielle, 20, 76., 17–28.

INRA (1995): Répertoire francais des méthodes et des procédures de controle d' évaluation génétique des reproducteurs ovins et bovins de races allaitantes, 1–40.

Karamfilov, S., Nikolov, V., Malinova, R. (2019). Study on the exterior of cow Limousin cattle breed, bred in Bulgaria. Bulgarian Journal of Agricultural Science, 25(6), 1254–1260.

Limousin and Blonde d ’aquitaine Breeders Association (2018): Breeding program. Budapest, 1–30.

Nagy N. (1974): Breeding value estimation and development of charachteristics for beef cattle. Hungarian Journal of Animal Production, 23. 3. 37–46.

Nagy N., Hajas P., Lipcseiné Z. (1985): Real value of the domestic Charolais, Limousin and Hereford herds compering to the English breeds averages. Vágóállat és Hústermelés, 8. 1–7.

Nagy N., Tőzsér J., Kisgergelyné K. A. (1989): Data on the performance and significance of beef cattle breeding lines. Hungarian Journal of Animal Production, 37: 4. 306–313.

Pflaum J. (1989): Bayerische Landesanstalt für Tierzucht Grub. Jahresbericht, 48.

Ozkaya S., Neja W., Krezel-Czopek S., Oler A. (2015): Estimation of bodyweight from body measurements and determination of body measurements on Limousin cattle using digital image analysis. Animal Production Science 56(12) 2060–2063. https://doi.org/10.1071/AN14943

Szabó, F. (Ed.)(1998): Húsmarhatenyésztés, Mezőgazda Kiadó, Budapest 374.

Török M. (2009): In vivo ultrasonic measurements in beef cattle breeding towards developing breeding value estimation. Pannon University. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola, Keszthely, https://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2010/Torok_Marton_dissertation.pdf

Tőzsér J. (2006): Research for type differentiation in cattle breeding. Doctoral Dissertation of the Hungarian Academy of Sciences, Gödöllő, 173. http://real-d.mtak.hu/224/1/Tozser_Janos.pdf

Tőzsér J., Domokos Z. (2001): Vizsgálatok charolais választott bikaborjak küllemi bírálatának megalapozására. Állattenyésztés és Takarmányozás, 50., 4. 299–309.

Tőzsér J., Donokos Z., Alföldi L., Holló G. Rusznák J. (2001): Különböző génarányú charolais tenyészet teheneinek testméretei. 50., 1. 15–22.

Tőzsér J., Ravasz T.-né, Nagy, N. (1987): Feeding efficiency of beef breeding bulls. Hungarian Agriculture, 41. 46. 14–15.

Ulutas Z, Saatci M, Ozluturk A (2001): Prediction of body weight from body measurements in East Anatolian Red Calves. Journal of the Faculty of Agriculture. Erzurum University 32, 61–65. https://dergipark.org.tr/tr/download/article-file/34478

http-1 (2022): https://www.thecattlesite.com/breeds/beef/39/limousin/

http-2 (2020): https://www.limousine.org

Letöltések

Megjelent

2022-06-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Limousin tenyészbika-jelöltek testalakulásának értékelése üzemi sajátteljesítmény-vizsgálatban. (2022). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 18(1), 64-80. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2022.1.064

Hasonló cikkek

1-10 a 24-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.