Kincsem nyomában – tények és legendák a csodakanca születési helyéről
Kulcsszavak:
Kincsem, teljesítmény, születési helyAbsztrakt
Kincsem, a legyőzhetetlen „Csodakanca” pályafutásával, életének főbb eseményeivel és leszármazottaival számtalan szakmai és ismeretterjesztő munka foglalkozott az elmúlt időszakban. Megírtak róla szinte mindent. Ugyanakkor Vecseklőy József 1983-ban mégis feltette a kérdést: „Mindent? De hogyan. Mit tudunk jól, mit tudunk nem jól Kincsemről? …miként is tárgyalta a csodakanca viselt dolgait a bel- és külföldi szakirodalom a lepergett évszázadban.” Bár Kincsem születése helye megmásíthatatlan történelmi tény, mégis az 1874. március 17. óta eltelt sok év alatt a korabeli eredeti dokumentumok több – presztízsből, érdekből stb. történő – újra-, sőt át- vagy félreértelmezése is napvilágot látott. Mint köztudott, 1876 és 1879 között az 54 versenyében Európa 13 különböző városában 55-ször futott sárga kanca soha nem talált legyőzőre. Ez a teljesítmény a világon egyedülálló, egyszeri és megismételhetetlen. Kincsemről számtalan adat pontosan rögzítésre került, hiszen a korabeli szaksajtó folyamatosan, versenyről versenyre részletekbe menően tájékoztatta az olvasóközönséget. A későbbi korok szakírói ezekre az eredeti forrásokra támaszkodva állították össze munkáikat, amelyek viszont mégis több esetben ellentmondásosnak tűnő információkat tartalmaznak. Kincsem esetében ilyen pl. a születési helyszín.
Hivatkozások
Fehér, D. (1998): Kincsem, a magyar csoda. Budapest: Gazda Kiadó.
G. Móró, Cs. (1993): A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig. In: G. Mó-ró, Cs. (szerk). Blaskovich emlékkönyv. Szentendre: Pest Megyei Múzeumok Igazgató-sága. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1.)
Hámori, D. (1946): Lótenyésztés. Atheneum, Budapest.
Hecker, W. (2011): Híres versenylovaink. Budapest: IAT Kiadó.
Hoeller, M. (1942): A Kincsemek – A Kincsem-ménes és Kincsem-istálló története. Buda-pest: Magánkiadás – Franklin Társulat.
Krúdy, Gy. – Pálmai, H. (szerk.) (1922): Starttól a célig. Budapest: Légrády testvérek.
Radó, O. – Sivó, R. (1966): Kincsem, Aranyos, Imperiál és a többiek…. Budapest: Sport Kiadó.
Révai Nagy Lexikona (1926): XIX. kötet. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rész-vénytársaság.
Senior, N (1939): Hippologisches Lexikon. Berlin: Limpert Verlag.
Vadász- és Versenylap (1874): XVIII. évfolyam 28. szám
Vadász- és Versenylap (1883): XXVII. évfolyam 28. szám
Vadász- és Versenylap (1887): XXXI. évfolyam 12. szám
Vadász- és Versenylap (1910): LIV. évfolyam 1. szám
Vecseklőy, J. (1983): Ló és ember. Budapest: Magánkiadás.
Wrangel, G. C. (1893): Ungarns Pferdezucht in Wort und Bild. Die Königl. Ungarischen Staatsgestüte Kisbér und Bábolna. Erster Band. Stuttgart: Verlag Schickhardt & Ebner.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Brenyó József,Nagy Krisztián,Pongrácz László (Szerző)

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY 4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, valamint átdolgozható, akár kereskedelmi célra is felhasználható. A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét, valamint meg kell jelölni a forrást és a licencet, továbbá jelezni kell, ha a művön változtatás történt.