Kincsem nyomában – tények és legendák a csodakanca születési helyéről

Szerzők

  • Brenyó József Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Szerző
  • Nagy Krisztián Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Szerző
  • Pongrácz László Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, H-9200 Mosonmagyaróvár, Vár tér 2. Szerző

Kulcsszavak:

Kincsem, teljesítmény, születési hely

Absztrakt

Kincsem, a legyőzhetetlen „Csodakanca” pályafutásával, életének főbb eseményeivel és leszármazottaival számtalan szakmai és ismeretterjesztő munka foglalkozott az elmúlt időszakban. Megírtak róla szinte mindent. Ugyanakkor Vecseklőy József 1983-ban mégis feltette a kérdést: „Mindent? De hogyan. Mit tudunk jól, mit tudunk nem jól Kincsemről? …miként is tárgyalta a csodakanca viselt dolgait a bel- és külföldi szakirodalom a lepergett évszázadban.” Bár Kincsem születése helye megmásíthatatlan történelmi tény, mégis az 1874. március 17. óta eltelt sok év alatt a korabeli eredeti dokumentumok több – presztízsből, érdekből stb. történő – újra-, sőt át- vagy félreértelmezése is napvilágot látott. Mint köztudott, 1876 és 1879 között az 54 versenyében Európa 13 különböző városában 55-ször futott sárga kanca soha nem talált legyőzőre. Ez a teljesítmény a világon egyedülálló, egyszeri és megismételhetetlen. Kincsemről számtalan adat pontosan rögzítésre került, hiszen a korabeli szaksajtó folyamatosan, versenyről versenyre részletekbe menően tájékoztatta az olvasóközönséget. A későbbi korok szakírói ezekre az eredeti forrásokra támaszkodva állították össze munkáikat, amelyek viszont mégis több esetben ellentmondásosnak tűnő információkat tartalmaznak. Kincsem esetében ilyen pl. a születési helyszín.

Hivatkozások

Fehér, D. (1998): Kincsem, a magyar csoda. Budapest: Gazda Kiadó.

G. Móró, Cs. (1993): A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig. In: G. Mó-ró, Cs. (szerk). Blaskovich emlékkönyv. Szentendre: Pest Megyei Múzeumok Igazgató-sága. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1.)

Hámori, D. (1946): Lótenyésztés. Atheneum, Budapest.

Hecker, W. (2011): Híres versenylovaink. Budapest: IAT Kiadó.

Hoeller, M. (1942): A Kincsemek – A Kincsem-ménes és Kincsem-istálló története. Buda-pest: Magánkiadás – Franklin Társulat.

Krúdy, Gy. – Pálmai, H. (szerk.) (1922): Starttól a célig. Budapest: Légrády testvérek.

Radó, O. – Sivó, R. (1966): Kincsem, Aranyos, Imperiál és a többiek…. Budapest: Sport Kiadó.

Révai Nagy Lexikona (1926): XIX. kötet. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rész-vénytársaság.

Senior, N (1939): Hippologisches Lexikon. Berlin: Limpert Verlag.

Vadász- és Versenylap (1874): XVIII. évfolyam 28. szám

Vadász- és Versenylap (1883): XXVII. évfolyam 28. szám

Vadász- és Versenylap (1887): XXXI. évfolyam 12. szám

Vadász- és Versenylap (1910): LIV. évfolyam 1. szám

Vecseklőy, J. (1983): Ló és ember. Budapest: Magánkiadás.

Wrangel, G. C. (1893): Ungarns Pferdezucht in Wort und Bild. Die Königl. Ungarischen Staatsgestüte Kisbér und Bábolna. Erster Band. Stuttgart: Verlag Schickhardt & Ebner.

Letöltések

Megjelent

2026-03-31

Folyóirat szám

Rovat

Ismertetések

Hogyan kell idézni

Kincsem nyomában – tények és legendák a csodakanca születési helyéről. (2026). Állattenyésztés és Takarmányozás, 75(1), 67-77. https://journal.uni-mate.hu/index.php/att/article/view/7523