Németh Antal Tragédia-rendezésének utópia-képei

Szcenikai újítások a londoni, a temető és a falanszter színben

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.33566/asc.3547

Kulcsszavak:

Németh Antal, The Tragedy of Man, scenic innovations, stage effect, expressionist style

Absztrakt

Németh Antal as a director reckoned the most exciting to direct dramas which were not written with a special purpose to be presented on stage. He said he had learnt the most during directing The Tragedy of Man about how the “plays of fancy” and the sphere of dreams could be set to the stage. In Németh’s experiments with different stage techniques those cases posed the biggest challenge where he had to exonerate the heavy materiality of the scenery. Such challenges were the staging of dream scenes and transcendent phenomena (e. g. ghosts) as well as the assisting of human internal discourse and struggle with different stage effects. This study attempts to reconstruct first of all the expressionist style of his directing from 1937.

Downloads

Download data is not yet available.

Hivatkozások

Földesdy Gabriella 2013. Németh Antal (1903–1968) színháztörténeti öröksége. Kláris. http://klarisujsag.hu/index.php?oldal=7006; [utolsó hozzáférés: 2022. március 2.]

Fuchs Lívia (szerk.) 1987 .Külföldi Szemle (Különszám Milloss Aurél tiszteletére). Bp., Magyar Táncművészek Szövetsége, 1987. (Kézirat gyanánt.)

Gyémánt Csilla 2006. Németh Antal „összművészeti” törekvései. Az ember tragédiája szolgálatában. http://madach.hu/old/tanulmanyok/mk48xiii.madachszimp [utolsó hozzáférés: 2022. március 2.].

István Mária 1996. Látványtervezés Németh Antal színpadán. Budapest: Akadémiai Kiadó. 45. 48.

Kerényi Ferenc 2002. Egy lehetetlennek tartott vállalkozás. Fejezetek a Tragédia 119 éves pályafutásának történetéből. https://mno.hu/migr_1834/lehetetlennek-tartott-vallalkozas-810078; [utolsó hozzáférés: 2018. február. 25.]

Koltai Tamás 1990. Az ember tragédiája a színpadon. Bp.: Kelenföld Kiadó.

Kővágó Zsuzsa 1988. Milloss Aurél színházi koreográfiái I. Tánctudományi Tanulmányok, 117–137.

Kővágó Zsuzsa 1992. Milloss Aurél színházi koreográfiái II. Tánctudományi Tanulmányok, 50–52.

Lindlar, Heinrich 1961. Milloss táncpoétikája – Pulcinella, Mandarin, Estro Arguto a kölni színpadokon. Deutsche Zeitungoktóber 2. Elérhető in Fuchs 1987, 34–35.

Milloss Aurél 1948. Esztétikám alapjai. Revue de la Danse5. szám. Elérhető in Fuchs1987,67–68.

N. Mandl Erika 2012. A fények dramaturgiája. A világítás szerepe Németh Antal „látványszínházában”. https://www.ceeol.com/search/article-detail?id=136010 [Utolsó hozzáférés: 2022. március 2.]

N. Mandl Erika 2013a. Színház és metapolitika. In Karlovitz János Tibor (szerk.): Társadalomtudományi gondolatok a harmadik évezred elején. [k. n.], 241–247. http://www.irisro.org/tarstud2013aprilis/41NMandlErika.pdf [utolsó hozzáférés: 2022. március 4.]

N. Mandl Erika 2013b. Színház a magyar sajtóban a két világháború között. Bp.: Argumentum–MTA BTK.Németh Antal 1968. Az ember tragédiája színpadon 1933 után. OSZK, Kézirattár. F63/271.Németh Antal 1967. Egy emberöltő a tragédia szolgálatában. In: Koltai Tamás (szerk.): Új színházat!Bp.: Múzsák, 1988. 454–455.

Németh Antal 1927. A „tudattalan” szerepe a művészi alkotásban és viszonya a fantáziához. OSZK. Kézirattár. F63/239.

Németh Antal 1939. Madách: Az ember tragédiája kamaraszínházi stúdióelőadása előtti bevezető. Gépirat. OSZK, Kézirattár. Fond 63/ 273.

Németh Antal 1937. Madách: Az ember tragédiája – rendezőpéldány. OSZK SZT NSZE 163. 100–111.

Németh Antal (é. n.). Színpadi beállítás. Kézirat. OSZK, Kézirattár, Fond 63/301.

Selmeczi Elek 1991. NémethAntal – a magyar színház enciklopédistája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.

Szőke Sándor 1938. Az ember tragédiája a századik év műsorán. In A százéves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbuma. Bp.: Pallas, 195–201.

Tageder, Ulrich 1986. Milloss Millossról. Ballett International, november. Elérhető in Fuchs1987, 24. Veroli, Patrizia 1996. Milos: Un maestro della coreografia tra espressionismoe classicitá. Lucca: Libreria Musicale Italiana Editrice.

A felhasznált képek forrásai

Barok Péterné – Keleti Éva: A falanszter szín fotói. In Madách Imre: Az ember tragé-diája előadásának fotói. Nemzeti Színház, 1937. OSZK SZT 1951/17601 KN 151–154. kép.

Barok Péterné – Keleti Éva: A londoni szín fotói. In Madách Imre: Az ember tragédiá-ja előadásának fotói. Nemzeti Színház, 1937. OSZK SZT 1951/17601 KN 146–150. kép. Coro di morti (Roma, 1942) Foto Oscar Sario, Roma. In: Veroli, Patrizia 1996. Milos: Un maestro della coreografia tra espressionismo e classicitá. Lucca: Libreria Musicale Italiana Editrice. 33. kép.

Haláltánc, da Fekete Mária (1937) in uno schizzo di Iván Szabó. In: Veroli, Patrizia 1996. Milos: Un maestro della coreografia tra espressionismo e classicitá. Lucca: Libreria Musicale Italiana Editrice. 17. kép.

Il Coro di mortinel 1979, a Roma. Foto Marcos Zimmermann, Roma. In: Veroli, Patri-zia 1996. Milos: Un maestro della coreografia tra espressionismo e classicitá. Lucca: Libreria Musicale Italiana Editrice. 61. kép.

Madách Imre: Az ember tragédiája. Tervező: Horváth János–Varga Mátyás. Nemzeti Színház, 1937. In István Mária, 1996. Látványtervezés Németh Antal színpadán. Budapest: Akadémiai Kiadó. 41–42. kép.

Millos in A Bolond és a Halál (1937) Foto Studio Várkonyi, Bp. In: Veroli, Patrizia 1996. Milos: Un maestro della coreografia tra espressionismo e classicitá. Lucca: Libreria Musicale Italiana Editrice. 9. kép.

Millos in A templomi táncos (1937) Foto Studio Várkonyi, Bp. In: Veroli, Patrizia 1996. Milos: Un maestro della coreografia tra espressionismo e classicitá. Lucca: Libreria Musicale Italiana Editrice. 8. kép.

Millos in Der Wahnsinnige (1928) FM –FCU. In: Veroli, Patrizia 1996.

Milos: Un maestro della coreografia tra espressionismo e classicitá. Lucca: Libreria Musi-cale Italiana Editrice. 6. kép.

S. n. 1988. A 31 éves Millos Aurél 1937-ben balettleckét ad Bajor Gizinek. Film Szín-ház Muzsika, 10.15. 15.

Letöltések

Megjelent

2022-07-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Németh Antal Tragédia-rendezésének utópia-képei: Szcenikai újítások a londoni, a temető és a falanszter színben. (2022). Acta Scientiarum Socialium, 50, 35-43. https://doi.org/10.33566/asc.3547